Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora osztja meg velünk gondolatait.

Alaprajza a középkori ciszterci templomépítési hagyományhoz köthető. Belső tere kialakításában az egyszerűségre törekedtünk – mondja Dudás Ferenc százados, a Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandár református tábori lelkésze a hódmezővásárhelyi Hunyadi-kápolnáról.

Újra fel kell fedezni az ünnepeket, a tudatos leállást, a kilépést a sikerorientált, élménygyűjtögető mókuskerékből, különben a depresszió és a kiégés fogja uralni a modern nyugati ember mindennapjait. Mi, keresztyének is sokszor elfelejtjük, hogy minderről a Szentírás mélyrehatóan és egyértelműen beszél.

A fonyódligeti Erzsébet táborban lezajlott idei első Bárka táborban éltek az élménypedagógia módszerével. Ennek célja a szociális kompetenciák, nevelési értékek átadása közösségben, olyan játékos tevékenység által, amely tudatosan épít a szokatlanság helyzetére, szelíden kimozdítva a gyerekeket a komforthelyzetükből.

– Az Istenből fakadó békesség és nyugalom nagy ajándék és gazdagság – vallja Tóth-Imre Zita. Vidéki lelkész szeretett volna lenni, így is lett. A jogászképzés és a budapesti teológia után egy nyolcszáz lelkes, elöregedő falucskában helyezkedett el. Ambiciózus személyiség, de „isteni mércével” és nyomógombos telefonnal. A dunaszentbenedeki lelkipásztor úgy véli, nőként gondoskodásra teremtetett.

... nap és hét éjjel sírtak, gyászoltak Jóbbal együtt a barátai, megszaggatták ruháikat, hallgattak. Nem beszéltek. Mit is lehet mondani annyi csapás, veszteség után a gyászban? Vele voltak döbbent némasággal. Azután végre kifakad Jób, ömlik belőle a jaj, és vége-hossza nincs a panaszáradatnak. Mondhatjuk, innentől kezdve lesz életszagú a története és a róla elnevezett könyv.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Azokban a református gyülekezetekben, amelyekben a friss magyar bevándorló és a másodgenerációs közösségek együtt tudnak szolgálni, Isten különös áldását lehet látni – osztja meg tapasztalatát Ötvös Zsolt New Brunswickban szolgáló lelkész.

Hitünkkel is kapcsolatos film született Heinrich Böll keresztyén német íróról, feleségéről, a második világháborúról és hazánkról. Szederkényi Olga rendező „dokufikciónak” nevezi. – Hagyjuk, hogy a puszta egyenruha csináljon végig mindent, így kívánunk emléket állítani az arctalan közlegények eltűnt százezreinek – nyilatkozta az alkotásról, melyet ősszel mutatnak be.

Miközben eszik az életét a különféle népbetegségek, naponta a túlélésért küzd, látja a világ forrongását és rossz irányát, bele sem gondol, hogy rossz úton jár. Hogy el van veszve, és hogy vajon hol van mindebből a kiút. Néha eléje kerül egy-egy életvezetési tanács, amelyre bólint és lájkolja, hogy jé, ez mennyire igaz, mennyire így van – ennyi a lelki élet.

Titan és Titanic – ezek a hajónevek eleve a hübrisz megnyilvánulásai: a titánok óriási termetű és erejű ősistenségek voltak, az ég istenének fiai. Ahogy Ikarosz bukását is a hübrisz okozta, mert az apja által készített szárnyakkal túl magasra repült az ég felé, s a nap heve megolvasztotta a tollakat összetartó viaszt, így a mesterséges szárnyait vesztő fiú lezuhant, a tengerbe veszett.

– Az MI nem fog tudni új festészeti vagy zenei irányzatot kitalálni, új alkotást létrehozni. Ehhez kell az intelligencia, amellyel a mai tudásunk szerint a gépek még nem rendelkeznek – nyilatkozta Takács Dániel, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara könyvtárvezetője az egyházi gyűjtemények szakágainak nyári konferenciáján.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

– Akkor kibékültetek? Kint maradhat a rajzod, Tilda? – Háááát… – húzta fel a vállát a kislány – a béke, az rendben van. De a rajzomat inkább vedd le. Nem akarom, hogy más is csúfoljon. – Áááá, nem fog senki! Mert én megvédelek! Elmondom mindenkinek, hogy nemcsak hétpettyes katicák vannak a világon, hanem nagyon-nagyon sokféle. Ötpettyes és narancssárga is!

Az énekeskönyv mintegy száztíz új dallamából tizenhatot hallhattunk a Zeneakadémián. Az esemény jól példázta az új énekeskönyv szerkesztési törekvéseit: őrizzük meg a reformáció énekörökségét, legyünk nyitottak korunk színvonalas énekei iránt, és gyarapítsuk az énekeskönyvet az európai és a világkeresztyénség legfontosabb énekeivel.

– Lelkipásztornak vagy pedagógusnak lenni az identitásomat és személyiségemet mélyen meghatározó hivatás, amely egykoron választás volt, mára már a lényemnek meghatározó alkotóeleme. Hogy e kettő közül melyik áll közelebb szívemhez, nem tudnám megfogalmazni.