Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Kustár Zoltán teológus, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető professzora (VII. 31-ig) és Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem docense (VIII. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.

Nagy szükség van arra, hogy a lelkészképző intézetek kinyissák a kapukat a pályakezdő fiatalok előtt, megmutassák, milyen a lelkészi életpályamodell. Ma a humán tudományok, azon belül a lelkészség nem éppen a reneszánszát éli, de ez mindenkit munkára kell hogy sarkalljon – nyilatkozta Kolumbán Vilmos József, az Erdélyi Református Egyházkerület lelkészi főjegyzője.

Feltehetjük magunknak a kérdést: mi a garancia, és ki vállalhat felelősséget a jövőnkért, az életünkért, a döntéseinkért, hitbeli hűségünkért, az egyház szolgálatáért, a gyülekezetekben folyó munkáért vagy akár a nyári táborokért, azok lelki áldásáért? Jób könyvét olvasva találkozunk a sok szenvedésbe és vitatkozásba belefáradt Jób furcsa, Istent kereső kérésével: „Tedd meg! Vállalj értem kezességet!”

Az elvándoroltak visszatérését is remélem. Rengeteg kárpátaljai magyar nem lakik most otthon, de a házára nem tette ki, hogy eladó. Ők változatlanul haza akarnak jönni. Reménységünk alapja azonban Jézus Krisztus, illetve a Szentírás, amelyben alapvető üzenet az övéi megtartatása – nyilatkozta lapunknak Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke.

Segítség Ukrajnának címmel tartott nemzetközi konzultációt az egyházak segítő szolgálatáról a Magyarországi Református Egyház és a Kárpátaljai Református Egyházkerület Budapesten. A nemzetközi partnerkonzultáció végén a résztvevők közös közleményt adtak ki.

Amikor Dizseri Tamás a Bethesda főigazgató főorvosa lett, az első pillanattól a gyógyítók közösségét, az együttműködésüket állította a középpontba a gyógyítás érdekében. A napi elfoglaltságok között mégis a családot tartotta elsőnek, amely a szeretetteljes fészekmeleget adja. Dizseri Tamásra lánya, Ágnes és testvére, Dizseri Márta emlékezik.

... beszél Jób egyik vallomása kínjai és reménysége csúcspontján. Eljutva a szenvedések mélységeinek aljára, onnan mégis egyre följebb emelkedik, és onnan mondja ki, amit mi, keresztyének Jézus Krisztusban ismerünk fel, és az ő megváltói keresztjére értünk. Jób azonban még biztosan nem a mi hitvallásunk értelmében hiszi, tudja a megváltó személyét.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Isten nem mulandó szépséget ad a benne hívőnek, hanem olyat, amit sem a bűn, sem a halál nem ronthat le. Péter apostol is erre emlékezteti az asszonyokat: ne a külső díszek legyenek az ékességük – emlékeztet Koncz Hunor. Urs von Balthasar teológus-esztéta írja: „A szépség az utolsó dolog, amelyet a gondolkodó értelem meg mer közelíteni.” A kosdi lelkipásztorral mégis megkíséreljük.

Zsérci Molnár György Utrechtben folytatta teológiai tanulmányait. Hazatérése után szűkebb hazájában, Borsodban szolgált, Alsószuhán, Tornalján, Bánhorvátiban, Bőcsön. A vármegyén belüli vándorlás nem arról vall, hogy nyughatatlan, állhatatlan ember lett volna, csupán arról, hogy zokszó nélkül oda költözött, ahol abban a nyugtalan században szolgálatára szükség volt.

Pál nem a gyülekezetet mint intézményt féltette. Hogy mi lesz, ha nem bírják, ha elfogynak! Akkor tenni kell valamit, mert kell hogy legyen thesszalonikai gyülekezet! Nem történhet meg, hogy ott ne legyen! Pál nem valami virtuális keretet féltett, egy bejegyzett közösséget, amelynek x számú ember a tagja, és úgy működőképes.

A prédikáció meghallgatása folyamatos figyelmet igényel, ezt segítheti a muzsika. A terjedelmes lekciónál is könnyebb lenne a testvérek koncentrációját fenntartani egy-egy percnyi zenei szünettel – mondja Marczi Ernő kántor-karnagy. Úgy véli, a nyitott kérdésekkel olykor nagyobb hatást érünk el, mint a megválaszoltakkal, a zenében is.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A nagymami mondta neki, hogy felesleges ránk haragudnia, hiszen csak gyerekek vagyunk. Meg egyébként is az unokái, úgyhogy jobban teszi, ha nem haragszik, hanem szeret bennünket. Úgyhogy jobb, ha nem kiabál velünk állandóan. – Ebben a nagymamátoknak teljesen igaza van. Pál apostol is azt mondta, hogy a szeretet nem gerjed haragra.

– Úgy élem meg a küldetésemet, a helyemet a világban, ahogy még Szabó Gábor esperes mondta nekem egykor: kellenek a hívő emberek a világba is, nem csak lelkésznek. Igyekszem olyan módon végezni a munkámat, úgy viszonyulni az emberekhez a kapcsolatrendszereimben, hogy ez világítson.