Tizenhat ország – Belgium, Horvátország, Németország, Olaszország, Libanon, Írország, Lengyelország, Románia, Skócia, Szerbia, Szlovákia, Dél-Korea, Svájc, Szíria, Amerikai Egyesült Államok és Ukrajna – képviselői gyűltek össze Budapesten az Ukrajnában dúló háború 500. napján. A nagyszabású konzultáción részt vett az Egyházak Világtanácsa (WCC), az Európai Protestáns Egyházak Közössége (GEKE), valamint az Európai Egyházak Konferenciája (CEC) is, amelynek „Utak a békéhez" elnevezésű kezdeményezéséhez már korábban csatlakozott a hazai egyház. Péntek esti nyitóbeszédében Balog Zoltán püspök arra mutatott rá, azt nem tudjuk ugyan, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak, de azt tudjuk, hogy nekünk személyesen és egyházként mit kell tennünk: segíteni. Segíteni a rászorulókon, azokon, akik elhagyták közösségüket, és azokon, akik a hazájukban akarnak maradni. A zsinat lelkészi elnöke hangsúlyozta, hogy az infrastruktúrán túl újjá kell építeni a bizalmat azon közösségek között, amelyeknek együtt kell élniük a háború után, ugyanabban az országban. Balog Zoltán arról is beszélt, hogy „a nemzeti kategóriák közé elzárkózó gondolkodás veszélyt rejt, amennyiben nyomást gyakorolhat vallási közösségekre és etnikai kisebbségekre, holott azok továbbra is anyanyelvükön képzelik el a megmaradást szülőföldjükön, illetve anyanyelven kívánnak tanulni saját iskoláikban, és ugyanígy kívánják megülni egyházi ünnepeiket”.

Úgy vélte, a konzultáción részt vevő egyházak ösztönözhetik a háború sújtotta ország döntéshozóit és az ottani fősodratú médiát, hogy mutassanak több érzékenységet e kérdések iránt. Köszöntőjében Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke felidézte: Kárpátalja Ukrajna egyetlen olyan megyéje, amelyet mindössze egy rakétatámadás ért. Így lett egyháza menedék mások számára. A református magyar egyházközségek tízezres nagyságrendben biztosítanak helyet belső menekülteknek iskola- és óvodaépületeikben, kollégiumaikban és gyülekezeti termeikben. Beszédéből kikövetkeztethető volt: a helyben segítséget nyújtó református egyház struktúráinak megerősítésére nyújtott adományok tág körben hasznosulnak Ukrajna számára. Szólt azonban a kárpátaljai püspök arról is, hogy 2014 óta, illetve a gyorsan eszkalálódó háború félezer napja alatt az ottani gyülekezetek tagjai közül már tízezer ember vándorolt vagy menekült el szülőföldjéről. Sok a gyász, mindennapos hír Kárpátalján, hogy valakinek a gyermeke, férje vagy apja meghalt a háborúban. A közösségek fogyatkozásával egyre több a segítségre szoruló idős, beteg, szociálisan hátrányos helyzetű helyi lakos vagy kellő felügyelet nélkül maradó gyermek.

A Kárpátaljai Református Egyház hűségesen szolgálja a lakosságot, gondoskodni igyekszik a rászorulókról. Ellátja a hívek növekvő lelkigondozás-szükségletét is, noha sokakat így is kísért a kilátástalanság érzete. Zán Fábián Sándor Jób könyvének 14. fejezetéből idézve adott hangot reményének: „Még a fának is van reménysége: ha kivágják, újból kihajt, és nem fogynak el hajtásai. Még ha elvénül is a földben gyökere, ha elhal is a porban csonkja, a víz illatától kihajt, ágakat hoz, mint a csemete.” A sok csüggesztő jelenség ellenére a püspök is abban bízik, hogy a háború után az elmenekült kárpátaljai magyarok nagy számban térnek majd vissza közösségeikhez. Ahogy a magyarországi és a kárpátaljai püspök, úgy Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat elnöke is megköszönte a testvéregyházak és segélyszervezetek hatalmas segítségét, adományait. Ezek zömmel a Magyar Református Szeretetszolgálat koordinálásával és közreműködésével jutottak célba: Kárpátaljára és a menekülteket befogadó Magyarországra.

Czibere Károly arról tájékoztatta a nemzetközi találkozó résztvevőit, hogy a Magyar Református Szeretetszolgálat példás gyorsasággal elsőként reagált a háború humanitárius kihívásaira. Nyomban segítséget nyújtott a menekülteknek, egyik budapesti telephelyét alakítva át e célra. Azóta is folyamatosan kapcsolatot tart a kárpátaljai testvérekkel, szükségleteik ismeretében segít, illetve koordinálja a gyűjtéseket az anyaországból és a nagyvilágból. A szeretetszolgálat menekültmissziója az elmúlt másfél évben összesen huszonhét segítőpontot hozott létre hazánkban a menekülteknek, 1400 ember kapott a beilleszkedéséhez nemcsak anyagi, hanem komplex segítséget az oktatástól a mentoráláson át a lakhatásig. Jelenleg 141 közösségi projekt fut a menekültek érdekében hazánkban és Kárpátalján. A nyitónap utolsó köszöntőjét Martin Dutzmann, a protestáns diaszpórák támogatására szakosodó német evangélikus szervezet, a Gustav Adolf Werk (GAW) elnöke tartotta.