Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E héten Lányi Gábor teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének egyetemi docense osztja meg velünk gondolatait.

Nemzeti kultúránk megteremtésében a református egyháznak a reformációval, Károli Bibliájával jelentős szerep jutott – emlékeztet Benedek Csaba néprajzkutató. A beszélgetésből az is kiderül, miért vannak búzakoszorúk a református templomokban is.

E kettőre irányítja figyelmünket augusztus 20. Megvan a hétköznapoknak szóló üzenete, de tekintetünket Isten eljövendő országa felé is tereli. A vallások történetében az ünnepek születésének két forrása van: a történelem és a természet.

Lelkipásztorok Isten és a nemzet szolgálatában? – e témát járta körül idén a Reformátusok Szárszói Konferenciája. A jelen év, 2023 a Magyarországi Református Egyházban és a Szlovákiai Református Keresztyén Egyházban is a lelkipásztori hivatás éve.

Amikor a krisztusi indulat határozza meg a cselekvésünket, a szavunkat, az összetartozásunkat, azt nevezem minőségi hitnek. Ha ez nincs meg, lehetnek hangzatos mennyiségi mutatók, jól menő intézmény, szép templom, csorbul a minőségi gyülekezeti lét. A minőség a szívben dől el, a lelkület táplálja – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök.

Az individualizmus sokféle társadalmi dimenzióban zajló folyamatra magyarázatként szolgálhat, így a vallási változások kapcsán is. Miközben az intézményhez kötődő, felekezeti hovatartozás csökken, az Istenben hívők száma nő – tudatja Duráczky Bálint szociológus.

Alternatív Debrecen-útikönyvet jelentetünk meg a város felfedezésének egy lehetséges módjáról. A baráti társaságommal – akiket a cserkészélet és a Csokonaiék módszerével rokon játszva tanulás is összekapcsol – megszerkesztettem a diáklakomák szervezési ötlettárát – sorolja a Debrecenben élő helytörténész, Horog Máté. Munkái a tanújelei annak az Úrtól kapott bátorságnak, amellyel változtat azon, amin tud.

... – mondja Jób a könyvét záró fejezetben. Hány mai Jób kínlódik barátok és családi háttér, megtartó közösség nélkül! Ki segít nekik, hogy meghallják, ha Isten szól hozzájuk a csöndben vagy a viharban? Nekünk, mai gyülekezeteknek kell vállalnunk, hogy emberük legyünk. Vállaljuk el a felelősséget, hogy jó hírt mondunk, menedéket, otthont, gyakorlóteret nyújtunk a keresőknek, szenvedőknek, hadd kapjanak személyes élményt a megváltó Istenről!

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Lehet, hogy Egyiptom a Föld napos oldala, de ahogy mi élünk, a mi kultúránk, az az élet napos oldala. Ezt már kint megfogalmaztam, és most is tartom – mondja Halászné Kapcsándi Szilvia múzeumigazgató.

Ő koszorúként adatott nekünk. (Az István név 'koszorú-'t jelent.) Szent István nemcsak harcedzett hadvezér volt, mélyen hívő férfiú, egyház- és országépítő uralkodó, bölcs és tudós gondolkodó, de szerető, gyengéd édesapa is, akinek szívét ugyancsak átjárta a fájdalom éles tőre, amikor elveszítette egyetlen élő fiát, Imre herceget. Áldott legyen életéért az Isten!

Az ezerszáz éves magyar államhoz tartozás élményének vonatkozásai olyan kérdéseket vetnek fel, amelyek a mindenkori politikai közélet csatározó felei által megszállt övezetekbe vezetnek: lehet-e és hogyan keresztyén egy egyébként modern, demokratikus és nagyrészt liberális alapokra épülő politikai rendszer? Hogyan képzelhető el az istváni magyar állam ma, amikor a történelmi Magyarország területi egysége már nem áll fenn?

Amikor többet teljesítünk, mint amire magunktól képesek vagyunk, az áldás. Sajnos a gyarló ember az átlagon felüli teljesítményeket hajlamos a saját sikerének tekinteni – mondja Krasznai Tünde-Ilona. Zongoraművészként bejárta a világot. Lelkész férje, Király Tibor vezeti a fairfieldi magyar református közösséget.

Elment a minden élők útján Kozma Zsolt kolozsvári teológiai professzor, a felvetődő egyháztársadalmi kérdések teológiai szemléletmódú megközelítésének erdélyi specialistája, aki hűséges tanítói munkája mellett az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb előadója volt a Kárpát-medence református konferenciáinak.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Ha valakit szeretünk, akkor nem arra figyelünk, milyen rosszaságot tett, nem hánytorgatjuk fel, nem beszélünk róla, ha nem muszáj. Olyan ez, mint a sebtapasz. Lefedjük vele a sebet, hogy ne fertőződjön el. A szeretet is ilyen. Elfedi a rosszat, hogy eszünkbe se jusson, és csak a jóra tudjunk odafigyelni.

– Érdekes szolgálat ez, így fogalmaztam meg magamnak – talán mivel sokáig olyan előtérben működtünk, ahonnan még mellékhelyiség is nyílt –: az iratmisszióban vásárolható könyvek csak felkészíthetik az embert arra, hogy az előszobából továbblépjen.