In memoriam Kozma Zsolt

Előfizetek

Elment a minden élők útján Kozma Zsolt kolozsvári teológiai professzor, aki hűséges tanítói munkája mellett az elmúlt évtizedek egyik legnépszerűbb előadója volt a Kárpát-medence református konferenciáinak: a lelkészegyesületi konferenciáktól a különböző teológus- és ifjúsági konferenciákig, nőszövetségi alkalmakig. A felvetődő egyháztársadalmi kérdések teológiai szemléletmódú megközelítésének erdélyi specialistája. 1935. február 19-én született az erdélyi Árpástón.

Kozma Zsolt

A zilahi Wesselényi-kollégiumba (1945–50) és a Kolozsvári Református Kollégiumba járt középiskolába. Érettségi után, tizenhét évesen letartóztatták, mert kommunistaellenes szervezkedésben vett részt, így lett 1952–54 között politikai elítélt. Lelkészi diplomát 1958-ban szerzett a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézetben. Először kolozsvár-belvárosi segédlelkész, majd 1960 és 1974 között Magyarszováton lelkipásztor, közben nyolc hónapig munkaszolgálatos katona Vajdahunyadon. A melegszívű magyarszovátiaknak tizenhét évig lehetett pásztora. Az ószövetségi tudományokból 1974-ben doktorált Kolozsváron. Doktori disszertációjának címe: JHWH cselekvésének teológiai felfedezése a szabadítás eseménysorozatában, amelyben az Exodus első tizenöt fejezetének történetteológiai feldolgozását adta. 1974-től a kolozsvári Egységes Protestáns Teológiai Intézet előadójává, majd professzorává választják meg. Előbb a bibliai nyelvek lektorátusán munkálkodott, majd 1980-tól 2004-ig, nyugalomba vonulásáig a gyakorlati teológiai tanszék professzora volt. Tanulmányaival 1960 óta van jelen a hazai és a német nyelvű teológiai szaklapokban, több mint százötven közleménnyel. Több kiadvány szerzője, 1993-ban és 2002-ben jelentek meg a veretes és teológiailag legértékesebb erdélyi igehirdetői hagyományokat követő igehirdetései. Világos bibliai vonalvezetés, az intellektust megmozgató, a spiritualitást és a hitvallásosságot tápláló beszédek ezek, amelyek mintául állíthatók a jelen igehirdetői számára. Önazonosság és küldetés (2001), valamint Hagyomány és időszerűség (2002) címmel rendezte két kötetbe nagyobb teológiai tanulmányait. A Szavak az Igéből (2003) című könyvében bibliai szövegelemzéseket és prédikációvázlatokat adott közre.

A Budapesti Református Teológiai Akadémia 1990-ben választotta díszdoktorává, 2000-ben a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adományozott neki doctor honoris causa címet, 2004-ben a Református Szemle Pro scientia sacra díjjal tüntette ki, 2006-ban pedig a Sárospataki Református Teológiai Akadémia tiszteletbeli tanárai közé fogadta. Már az eddig elősoroltak is elegendőek lettek volna ahhoz, hogy Kozma Zsolt professzor teológiai munkássága kivívja a Doktorok Kollégiuma közösségének elismerését, de az Aranygyűrűs teológiai doktor kitüntetésre azért kapott jelölést Erdély jeles írásmagyarázója, mert a Jézus Krisztus példázatai című könyvében új beállításban, monografikus feldolgozásban mutatta be a képes beszédnek ezt a formáját.

Tunyogi Lehel 2009-ben adta közre azt a beszélgetőkönyvet, amelyben életéről, szolgálatairól vallott Kozma Zsolt Szóra bírva címmel. Egyértelműen kiderül, hogy Kozma Zsolt a teológiai tudomány komplexitásának képviselője. Igenis, minden tárgy fontos, minden megtalálja a maga értelmét és helyét szolgálatunk segítése terén. Az egyházformáló teológuslelkület egy életen keresztül küzd a teológiai munka és az egyházi szolgálat „hiánybetegségeivel”: a felszínes biblicitással, a felületes exegézissel, a rendszertelen gondolkodással, a történelmi és egyházi identitáskrízissel, a szociális érzéketlenséggel, a fogalmazásgátlós pongyolasággal, a képmutató vallásoskodással és a kirívó műveletlenséggel. Ez a lelkület abban érdekelt, hogy a keresztyén teológia teljes kritikai eszköztárát a lelkészi szolgálat rendelkezésére bocsássa.

Kozma Zsolt kitartóan és következetesen kereste és munkálta az Isten – Szentírás – igehirdető – gyülekezet állomások közötti útvonal járhatóvá tételét. Istennek adunk hálát azért az ajándékért, amelyet Kozma Zsolt professzorban adott magyar református egyházunk egésze számára. Emlékezete legyen áldott közöttünk!