Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Czanik Péter nyugalmazott református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Kérdés, szükséges-e az egyházaknak szociális kérdésekkel foglalkozniuk. Erre a feladatai adják meg a választ: az evangélium hirdetése, a sákramentumok kiszolgáltatása és szeretettel szolgálni minden embernek – mondja Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára.

Gázában minden komor. Pedig ez az a terület, ahol Isten először ígért békességet. Másfajtát, felülről jövőt. Az itt lakók a mindennapokban ritkán tapasztaltak nyugalmat, hiszen egyik háború vagy hódítás követte a másikat. Mégis kitartóan ragaszkodnak a reményhez, a hithez és a szeretethez.

Részünkké válik a megélt veszteség. A gyermek, a szülő, a házastárs elvesztése, a halál visszafordíthatatlan esemény, lehetetlen meg nem történtté tenni, átírja az ember elképzelt forgatókönyvét, és így kell továbbmenni – mondja Lenkeyné Teleki Mária gyászkísérő.

A zaklató otthon is utoléri a gyermeket az okoseszközök útján. Iskolai bántalmazásnál legalább annyi nyugalma van az áldozatnak, hogy ha hazamegy, oda nem megy utána, fellélegezhet. Internetes bántalmazás esetén ez nincs így – magyarázza Nagy-Szakmáry Enikő, a váci Piarista Gimnázium és Kollégium iskolapszichológusa.

Nem könnyű látni szüleink fizikai vagy szellemi hanyatlását. Nehéz elfogadni, ha szerepcserére kényszerülünk. aki felnevelt, a mi gondoskodásunkra és felügyeletünkre szorul. Meg tudjuk-e őrizni emberi méltóságukat? Hogyan kell tisztelettel, az ötödik parancsolat szellemében etetni, esetleg tisztába tenni a szülőket?

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. Az e heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

– A gyülekezetünk szeretetteljes közösség, de van itt vagy tizenhárom lépcső, amíg beérsz a templomba – fogalmaz jelképpel Morva Ákos, a Szigetszentmiklós-Újvárosi Református Egyházközség lelkésze. A templom tőszomszédságában, a kamasz korosztályra is, gondolva, állami pályázati forrásból és gyülekezeti tagok adományából építtették a Fészek házat, amelyet ifjúsági missziós házként is emlegetnek.

A közelmúltban Sárospatakon, a XVI–XVII. századi református könyvkultúrát is tárgyaló konferencián igazi agapéban részesülhettünk. Szerepe volt ebben a helyszínnek is: ez a – napjainkban főleg menzaként szolgáló – intézmény Mudrány András szabolcsi és zempléni földbirtokos végrendelete jóvoltából a pataki dákok tápintézeteként szolgált.

Születésem óta istenhívő emberek vettek körül, így már egészen korán a református hit tanítása szerinti elképzeléseket hallottam a halálról és arról, mi, ki jön utána. Tettem fel vad kérdéseket gyerekként, aztán még vadabbakat kamaszként, és megküzdöttem a válaszok elfogadásáért is, mégis biztonságos kereteket adott a vallás.

Adrian Plass angol keresztyén szerző Kegyes kétbalkezes könyvsorozata szórakoztató olvasmány. Nem pusztán vicces, egyenesen ironikus, szatirikus, sőt, gyakorta kifigurázza a keresztyén szubkultúra különböző szegleteiben jellemzően előforduló karaktereket, jelenségeket.

A kereszt vált a legelterjedtebb és a legtöbb keresztyén által használt szimbólummá. Ebben bizonyára szerepet játszott az, hogy Jézus közvetlen és későbbi tanítványai és követői felismerték: Jézus szolgálatának és életének a lényege nem a tanítása, erkölcsi példája és gondolatai voltak, hanem a halála.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A barik szőrét lenyírták, ez a gyapjú, amelyet azután megtisztítottak, megfontak és megszőttek az asszonyok. Így volt ez nálunk, Magyarországon, és Izráelben, a bibliai időkben is. A birkák ott legelésztek a domboldalakon, gyapjú is akadt minden háznál. És ha hiszed, ha nem, Isten egyszer üzent egy gyapjúfürt által.

– Amikor harmincnyolc évesen a Betesda-tavi gyógyításról szóló prédikációt hallgattam, a harmincnyolc esztendeje szenvedő ember magamra emlékeztetett. Jézus ott megkérdezte, meg akarok-e gyógyulni. Igent mondtam. Belemerültem a hitbe, majd egy nemzeti evangelizáción a lányommal azok közé vezetett minket a Lélek, akik Jézusnak ajánlották életüket.