Elsőként ön adta hírül a hazai médiában az október 28-i izraeli hadművelet elindulását, amely válaszcsapás volt a Hamász október 7-i, dél-izraeli terrorcselekményeire. Gondolom, ez tükrözi szenvedélyes érdeklődését a térség problémái iránt…

Állandóan hallgatom az arab adókat, és figyelem az idevágó nyugat-európai híreket. Gyerekkoromban évekig az arab világban éltem, 1995–96-ban pedig a kuvaiti egyetemen voltam egy évet vendéghallgató. Nem véletlen tehát a Közel-Kelet iránti érdeklődésem, arról nem is beszélve, hogy a régióban található Szentföld engem lelkészként, illetve a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa főtitkáraként is foglalkoztat.

Összefoglalná röviden, mi történt Izrael október 7-i megtámadásától kezdve?

A Hamász terrorszervezet, amely a Gázai övezetben 2006-ban megszerezte a hatalmat, váratlanul megtámadta Izraelt. Intenzív, komoly eszközökkel indított rakétatámadás mellett korszerűen felfegyverzett és kiképzett terroristák is behatoltak Izrael déli területére, és falvakban, kisvárosokban, kibucokban zsidók tömegét mészárolták le, köztük igen nagy számban gyermekeket, nőket és öregeket. Összesen mintegy 1200 volt a civil áldozatok száma, 240 embert raboltak el, azaz ejtettek túszul.

A rettenetes eseményekre következő sokk napjai után Izrael felkészült az ellentámadásra, hiszen egy megtámadott országnak megvan az önvédelemhez való joga. Az előkészület némileg elhúzódott, a szárazföldi támadásra csak október 28-án került sor. A légi válaszcsapás-sorozat viszont azonnal elkezdődött. Azóta beszélgetésünkig Izrael a 365 négyzetkilométer, durván tíz kilométer széles, negyven kilométer hosszú Gázai övezet felét elfoglalta, a Hamász-központokra összpontosítva. A nemzetközi sajtó szerint eddig mintegy 9400 ember halt meg, 32 ezren sebesültek meg palesztin oldalon. Mára a több mint a felét elfoglalták Gázának. Előzőleg Izrael azt kérte az ott élő palesztin lakosságtól, hogy Gáza északi részét hagyják el, és költözzenek délre, gyakorlatilag az egyiptomi határ mellé. A Gázai övezet két és fél millió lakosából eddig 700 ezren hagyták el a lakóhelyüket. Közben a libanoni Hezbollah napi ötven-hatvan rakétát lő ki északról Izraelre, hogy megossza a zsidó állam figyelmét, katonai erejét.

Így már könnyebb lesz kérdezni. Kezdjük a történet végéről. Vannak, akik szerint Izrael máris messze túlszaladt az arányosság betartásán. A bosszúgondolat érvényesítését láthatjuk ebben?

Nem erről van szó. A Hamász terrorszervezet katonai központjai, bázisai sűrűn lakott civil területeken, például iskolák, kórházak alatt vagy a közelükben találhatók. Azért így nehéz az arányosságot megtartani…

Biden amerikai elnök nem népszerű hazájában, hogy kiállt Izrael mellett, és nem próbálta lebeszélni a válaszhadműveletről. Miért nem próbálta?

Izrael az USA közeli szövetségese, utóbbi szintén ott van a térségben, ezért kérte mindössze a válaszcsapás késleltetését addig, amíg rakétaarzenálját megerősíti a helyi amerikai haderő védelmében. De milyen joga is lehetett volna felülbírálni Izrael viszontcsapását, mikor 2003-ban az amerikaiak egész Irakot letartolták arra hivatkozva, hogy tömegpusztító vegyi fegyverek vannak az országban, amely állítás utólag nem bizonyult igaznak. Az érem másik oldala, hogy Blinken amerikai külügyminiszter, aki a konfliktus alatt egy héten kétszer is a térségbe látogatott, kijelentette: végre létre kell hozni egy palesztin államot.

Akkor mi valójában a Palesztin Nemzeti Hatóság jelenlegi területe?

A Palesztin Nemzeti Hatóság fennhatósága Ciszjordániára terjed ki. Gázát 2006 óta a Hamász terrorszervezet uralja. Az 1947-es ENSZ-határozat rendelkezett egy arab és egy zsidó állam létrehozásáról. Az 1948-as arab–izraeli háború során Izrael nyert, így egy nagyobb területet hasított ki magának. Gáza egyiptomi fennhatóság, Ciszjordánia pedig Jordánia fennhatósága alá került akkor. Mind az izraeliek, mind a palesztinok Jeruzsálemet tartják fővárosuknak.

Mi volt a Hamász célja Izrael brutális megtámadásával?

Hadd bocsássam előre: az elsősorban a Gázai övezetben, Ciszjordániában és Kelet-Jeruzsálemben élő palesztinokat ne azonosítsuk a Hamásszal, amely terrorszervezet. Tény azonban az is, hogy a Hamász Gázában a 2006-os választások óta egy nagy többségi választási eredménnyel hatalmat gyakorol. De ettől még nem minden gázai palesztin terrorista. A Palesztin Nemzeti Hatóság részéről az oslói egyezmények alapján Ciszjordániában a Fatah kormányoz. De visszatérve a Hamász szervezetre: annak célja Izrael elpusztítása, és támadásával feltételezések szerint a kialakulóban levő izraeli–szaudi egyezményt próbálta ellehetetleníteni. Ez a törekvés jelent meg a legkoncentráltabban október 7-én, amikor a zsidók egyik vallási ünnepüket tartották.

Állhatott-e a Hamász akciója mögött a szintén radikálisan Izrael-ellenes Irán, amely Irak amerikai meggyengítése után nagyobb súllyal nehezedik a térségre, és bőkezűen támogatja a Hezbollah libanoni félkatonai szervezetet és a Hamászt?

A síita Irán számára, amely ősi ellensége Izraelnek, a szunnita Hamasz ugyanolyan fontos, mint a síita Hezbollah, hiszen fő céljaik is hasonlók Izraelt illetően. A Hamász a fegyvereit nem csak a feketepiacról – ahol különböző hírek szerint feltűntek egyes európai uniós államok Ukrajnának ajándékba adott fegyverei is – szerzi be. Irántól mint egyik fő támogatójától is kap hadi eszközt. Mégsem tudhatjuk, történt-e, és ha történt, akkor milyen megállapodás, Irán és a Hamász, illetve a Hezbollah között. Hiszen már csak azt sem tudjuk, miért nem tudott Izrael az október 7-i támadásról – ami miatt súlyos kritika érte az izraeli hírszerzést.

Ön szerint miért nem tudható ez sem?

Én azt gyanítom, azért nem volt eredményesebb az izraeli hírszerzés, mert a Hamász nem elektronikus felületeket, hanem stafétaláncban dolgozó futárokat használt, amikor kommunikált.

Mennyire volt szerepe a most fellángolt konfliktusban a gázai életkörülményeknek?

Közvetve nagy szerepe lehetett. Gázában, ahol egy négyzetkilométerre átlag hatezerötszáz lakos jutott, valóban emberhez méltatlanok a körülmények. Úgy kell elképzelni, mint egy börtönt, ahonnan jószerivel se ki, se be – még egy gyrosért sem lehet átugrani a határ túloldalára. Azért rokonszenveznek sokan a Hamásszal Európában és a világban, mert tényleg szörnyűek a körülmények a bezártságban élő Gázában. A hírek szerint azzal persze kevesen gondolnak, hogy a terrorszervezet legfőbb vezetői közül sokan másutt élnek, például Katarban, dúsgazdagon…

Miből is olyan gazdagok a csúcsvezetőik?

A már említett Gázát átszövő alagútrendszerek feketekereskedelméből, meg abból, hogy a kereskedelemhez odaengedik az egyszerű palesztinokat is – akik körében ötven, más vélemények szerint akár nyolcvan százalékos a munkanélküliség –, de adót szednek tőlük ezért. Az sem mellékes, hogy a Hamász osztja el a sokfelől érkező segélyeket, élelmiszereket, gyógyszereket Gázában.

Még jóval az izraeli válaszlépés előtt légi csapás ért egy keresztyén kórházat; az ötszáz ember halálát okozó akciót egyik fél sem vállalta magára. Mi történhetett, és kié a kórház valójában?

A kórházat az Egyesült Államok déli részén élő baptisták alapították, építtették, az ő tulajdonuk a mai napig. A fenntartást azonban jobbnak látták átadni az anglikánoknak a Hamász 2006-os gázai hatalomra kerülésekor, mivel Izraellel is rokonszenveztek, nem csak a palesztin néppel. Lényeg, hogy kétszeres volt a kórház tragédiája, hiszen ez a keresztyén intézmény a vallásbékére, testvériségre utaló jel volt, mivel főleg muszlimok vették igénybe. A kórházat egyébként mértékadó források szerint meghibásodott gázai rakéta találta el.

Milyen célt követ Izrael a hadművelet során?

A Hamász barbár támadására adott katonai válasz azt célozza, hogy a túszok kiszabadítása mellett a Hamászt teljesen megsemmisítsék Gázában. Mivel a terrorszervezet élőpajzsként használja a saját népét, félő, hogy ez a Gázai övezet nagyfokú pusztulásához és az izraeli akarat ellenére sok civil halálához vezet.

Miként értékeli, hogy Magyarország azon tizennégy tagállam között volt az ENSZ közgyűlésén, akik, szemben százhúsz másik országgal, nem szavazták meg a haladéktalan és tartós tűzszünet követelését a Gázai övezetben?

A tizennégy tagállam magatartása helyes volt. Ha Izraelnek joga van az önvédelemhez, akkor nem szavazhatunk arra, hogy legyen azonnali tűzszünet, mert akkor nem tudja megvédeni magát egy szavahihetetlen, fanatikus terrorszervezettel szemben, amely a tűzszünetet sorainak rendezésére használná fel. Hazánk az USA, Izrael mellett a többi között Ausztriával, Horvátországgal és Csehországgal szavazott a nem kötelező érvényű határozat ellen. A negyvenöt tartózkodó között ott találjuk például Németországot, Hollandiát, Lengyelországot, Görögországot. Az ENSZ-szavazásból látszik, hogy a határozati javaslat alaposan megosztotta az Európai Unió tagállamait.