Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.

Szeretnének nehéz sorsúakat, mélyszegénységben élőket munkához juttatni. Immár egy éve a szeretetetszolgálat egyik programjában részt vevő mezőladányi családok készítik, kézzel, a Jobbadni Manufaktúra termékeit. A bőrök megvásárlásával az ő megélhetésüket támogatják.

Lehet, hogy a függőségünk olyan erős, hogy egy-egy szellőztetés nem is lesz elég. De a szabadsághoz vezető út nem bonyolult, három lépésből áll. Bűnbánat. Megvallás. Elszámoltathatóság. A bűnbánat szó régimódinak és vallásoskodónak tűnik, ám valójában navigációs kifejezés. Annyit tesz: megfordulni.

Adventben mindenekelőtt nem tenni kell, hanem engedni, lenni. Engedni, hogy amit valóságosan látunk, alakítsa az, aki Eljövendő. Ha ő jön, akkor a nekünk értékesnek tűnő dolgok mellékessé válhatnak, s látszólag jelentéktelen ügyek jelentőséget nyerhetnek. – Balog Zoltán dunamelléki püspök áhítata advent első vasárnapján

Sokan mondták a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközségünkben: vegyük meg a jelenlegi ingatlant, és újítsuk fel. Akkor kezdtem ráállni, amikor néhai Gaál Mihály falubírónak, a régi imaház kijárójának az unokája, a legidősebb presbiterünk maga is azt mondta Isten sugalmazására hivatkozva, hogy lépjünk – tekint vissza Nyilas Zoltán lelkész.

A Baranya déli részének munkaerőpiaci szempontból nehéz helyzetű térsége különösen rászorul arra, hogy a képzési kínálat kövesse a piac igényeit – mondta Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója annak kapcsán, hogy idén szeptembertől a Pécsi Református Kollégium fenntartásában működik a sellyei mezőgazdasági technikum.

Mindig nagy döntést igényel: mit vigyünk magunkkal, mi kell azon a helyen, ahol majd élünk? Szükségesek mindazok a kincsek, amelyeket felhalmoztunk az évek során? Tragédiaként ér, ha egy-egy darabot a hozzánk nőtt pakkból el kell engednünk. A szerzeményeink nélkül koldusszegénynek, eszköztelennek, bizonytalannak érezzük magunkat. Mintha azok adnának arcot, identitást, egzisztenciát nekünk.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Nem elég, hogy igazam van, meg Bibliám, ha arra használom, hogy a másikat fejbe vágjam vele. Ettől nemhogy kedvet nem kap a kapcsolatra, hanem elkerül, mivel rosszul érzi magát a közelemben. Kezeljem partnerként! – int Horváth Ádám gyülekezetvezető. Hangsúlyozza, tudni kell megkülönböztetni, mikor fogadjunk el és mikor adjunk.

Nem kevesen vannak hazánkban, akik a létminimum alatt, mélyszegénységben élnek. Közéjük tartozik az az ötvenhárom éves látássérült ózdi férfi, akinek megélhetését – és sok esetben túlélését – több mint egy éve segíti a Magyar Református Szeretetszolgálat. Már közvetlen szeretetkapcsolat alakult ki a munkatársak és támogatottjuk között...

Anyu vitézül állt az adventi vártán. December minden napjára kitalált valami meglepetést. Az egyik legszebb az volt, hogy megkérte keresztapám lovakért rajongó orvoskollégáját, egylovas szánjával vigyen el minket egy kis körútra, hadd élvezzük a karácsonyi hó – Thomas walesi lelkész költő szerint – „Krisztus nevére utaló ropogását: Crisp-Christ”.

Szeretjük inkább abban a hitben ringatni magunkat, hogy úgyis megoldjuk, meg hogy tudjuk mi, merre van az előre. – Minden alkalommal, amikor krízisbe jutunk, határtalan mélységet érzünk, és ebben nincs rutin, sem túlzott ismerősség. Ha valami dereng is a fájdalomról, annak megtapasztalása a szélsőséges helyzetekben elemi erejű.

A diákság és kollégák közötti őszinte kommunikációnak szerintem az épülő bizalom a legnagyobb hozadéka – véli Literáty Zoltán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának dékánja. Szeretnénk, hogy a gyülekezetek tudják, mi és miért zajlik a saját lelkészképző intézményükben, és bátorítani kívánjuk őket, szánjanak időt és energiát a teológusaikra – nyilatkozta.

Milyen ember lehetett egyházunk hittételeinek megalkotója? A kérdést Cs. Szabó Sándor vallástanár ebben az évben megjelent könyve válaszolja meg. Jól szemlélteti a jogász és a teológus ötvözetét, Kálvin nem kivételezett senkivel, ahogy haladtak az évek, sok barátja halt meg vagy vált ellenségévé. A rengeteg izgalommal és teológiával fűszerezett életrajzi regény a Szervét-ügyet sem kerüli meg.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A bibliai időkben a gyerekeknek nem voltak könyveik. De sokat meséltek nekik a szüleik, főleg a régi idők nagy hőseiről, közöttük Sámsonról is. Ezek a történetek szájról szájra, apáról fiúra szálltak, ahogyan a fejtörők meg találós kérdések is, amelyek között szintén akadt olyan, amit Sámson talált ki.

– A gyülekezeti szolgálatokat mindig az Úr adja. Az olyan, mint a levegővétel; ha szükség van rá, gyerekekre vigyázok, ha rám kerül a sor, takarítok. A legfontosabb, hogy mindig a Lélekkel legyünk jelen, vagyis lámpásokként, ahogy az ének is mondja: „Ki-ki világítson a maga helyén!”