Fejtörők

Előfizetek

Kedveled a meséskönyveket? Vagy inkább a képeskönyveket szereted nézegetni? Esetleg az a könyv a kedvenced, amelyekben bibliai történetek vannak? Vagy a gyermeklexikonokat olvasgatod szívesen? Netalán az olyan könyveket, amelyekben fejtörők és találós kérdések vannak?

Képzeld, a bibliai időkben a gyerekeknek nem voltak könyveik. Se mesés-, se képeskönyveik, se gyerekbibliájuk, a gyereklexikonokról meg a találós kérdéses könyvekről nem is beszélve. De sokat meséltek nekik a szüleik, főleg a régi idők nagy hőseiről, közöttük Sámsonról is. Ezek a történetek szájról szájra, apáról fiúra szálltak, ahogyan a fejtörők meg találós kérdések is, amelyek között szintén akadt olyan, amit Sámson talált ki. Mert ő nemcsak nagy erejéről volt híres, hanem a furfangos eszéről is. Amikor Sámson felnőtt, szerelmes lett egy nőbe, aki egy másik városban lakott. Ezzel nem is lett volna baj, ám a nő filiszteus volt, akik nagy ellenségeskedésben álltak a zsidókkal. Sámson azonban nem törődött ezzel. Feleségül akarta venni a filiszteus nőt. Hiába próbálta lebeszélni róla az édesapja, Sámson csak azt hajtogatta: – Csak ő tetszik nekem, senki más!

Egyszer éppen látogatóba igyekezett a szerelméhez, amikor az úton egy fiatal hímoroszlán támadt rá. Akkor megszállta Sámsont az Úr lelke, és puszta kézzel megölte az oroszlánt. Nem sokat törődött vele, ott hagyta a tetemét az út szélén. Ám amikor néhány nap múlva arra járt, azt vette észre, hogy az oroszlán tetemébe egy méhraj költözött bele. Sámson nem volt finnyás, és meg is éhezett. Kivette a mézzel teli lépet, és jól befalatozott. Sőt! A szüleinek is vitt kóstolóba, de azt nem árulta el, honnan származik a méz.

Damó István rajza

Amikor eljött a menyegző ideje, hét napig tartó nagy lakodalmat csaptak, harminc vőfélyt bíztak meg, hogy minden rendben legyen. Egyszer csak így szólt hozzájuk Sámson, a vőlegény: – Feladok nektek egy találós kérdést. Ha meg tudjátok fejteni a lakodalom hét napja alatt, adok nektek harminc inget és harminc öltözet ruhát. A násznép tagjai eltátották a szájukat. Harminc ing, harminc öltözet ruha… Az valóságos vagyon. – De ha nem tudjátok megfejteni, akkor ti adtok nekem harminc inget és harminc öltözet ruhát – folytatta Sámson. A násznép lelkesen bólogatott: – Halljuk a találós kérdést! – Halljátok hát! Étel jött az evőből, édes jött az erősből (Bír 14,14). Na, mi az? A filiszteusok tanácstalanul néztek össze. Fogalmuk sem volt. Hiába töprengtek, nem tudtak rájönni. Végül rávették Sámson feleségét, hogy tudja ki a férjétől a megfejtést. És az asszony addig hízelkedett az urának, amíg az megmondta neki.

Így, amikor eljött a hetedik nap, nagy büszkén kiálltak Sámson elé: – Mi a méznél édesebb, s oroszlánnál erősebb? (Bír 14,18). Sámsont majd szétvetette a düh, hisz egyértelmű volt, hogy a felesége árulta el a megfejtést. Úgyhogy fogta magát, elment a szomszédos városba, megölt harminc filiszteus férfit, lehúzta a ruhájukat, és azt adta oda a vendégeknek.

– Téged meg látni se akarlak! – szól a feleségéhez dühösen. – Inkább hazaköltözöm az apám házába. A nő megrántotta a vállát. Nem sokat törődött Sámsonnal, hanem hozzáment az egyik vőfélyhez. Sámsont odahaza nagy örömmel fogadták. – Látod – mondta Mánóahnak a felesége -, igazat szólt az angyal. A mi fiunk kezdi el megszabadítani a filiszteusoktól Izráelt. – Valóban – bólintott Sámson apja. – Úgy tűnik, már el is kezdte.