Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanár tanára osztják meg velünk gondolatait.
Ha nem követjük az Isten által kijelölt utat a házasságban, és a saját értelmünkre támaszkodva próbáljuk megoldani a problémáinkat, csődbe jut a kapcsolat – vallja Nemeskéri Pál. A Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetőjével az idei házasság hetéről beszélgettünk, amelynek a mottója: „szeretetbe kapaszkodva”.
Amíg az ember saját érdekképviselete mellett van elköteleződve, nem tud más mellett tartósan lehorgonyozni. A hűség kérdése így azonban a magához való hűségre redukálódhat, ezzel elveszítheti a hűség kincseit: a kapcsolati és közösségi biztonságot és bizalmat. Tapasztalatom: Istent szemlélve láthatjuk meg az erények maximumát. Tettein és szavain gondolkodva érthetjük meg azok áldását.
– Mivel az Úr mindenkor, mindenhol elérhető a számunkra, legyünk jelen mi is az Isten számára egyenként, legyünk jelen egymás és gyermekeink és a közösségeink számára. Sokszor rohanunk mi is, de ilyenkor eszünkbe jut: légy jelen! Meg kell állni, minden tud várni – mondja Kátoli Gábor és felesége, Veronika, akik a Bibliai Házassággondozó Szolgálatban végzett munkájukról és életükről beszéltek lapunknak.
Lényegét tekintve a Szentháromság elfogadása a keresztyénség alapja, tehát magának a keresztyénségnek egyfajta definíciója. Jézus kettős természete, istenségének és emberségének elfogadása még szűkebben beszél arról, mit jelent a keresztyénség. A keresztyénség lényege Jézus Krisztus, aki tökéletes ember és valóságos Isten. Minden reménység ebből fakad.
Budapesti és péceli tanácskozásokon, kiállításokon méltán szerepel kitüntetett hangsúllyal Ráday Pál fia, Gedeon, a jeles könyvgyűjtő, költő és életének 1737-től 1779-ig hű társa, Szentpéteri Katalin. Szerelmi házasságuk alatt Katalin, bár sok bánat, gond, többszöri gyermekhalál is sújtotta őket, megőrizte napsugaras kedélyét, játékosságát, s férjében sem csitult a könyvek iránti szomjúság.
... az Isten? – teszik fel a kérdést sokan, csalódva, kételkedve, és nincs egyszerű válasz rá. Jézus is atyának, Atyácskámnak szólította Istent, mintha férfi vonását erősítené. De magára alkalmazta azt a képet is, hogy mint kotlós a csibéit, szárnyai alá akarta gyűjteni elárvult népét. Az irgalmasság és gondoskodás mozgatta. Isten fölötte áll a nemiségnek.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.
– A hőskorszakban érkeztem a Bethesdába. Mindent újra kellett szervezni, kitalálni, a feladatok egyre szerteágazóbbak lettek. Kórházlelkészként a legmobilisabbak közé tartoztam, hiszen az orvost, a nővért nem lehetett elszólítani a betegek ágya mellől – tekint vissza Rideg Gyula, a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkésze. Huszonnyolc év szolgálat után vette át a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat.
A Zsinat 2022. november 30-i ülésén elfogadta a Magyarországi Református Egyház választási szabályairól szóló törvényt. Ez idén január 1-jén lépett hatályba. Cikksorozatunk első részében a választói névjegyzékről, a választások általános szabályairól, a lelkészválasztásról és az egyházközség választási bizottságáról esik szó.
Az internet korában egy csomó érdektelen dolgot megtudunk egymásról. Például hogy az ismerőseink egy részének tragikus a helyesírása, hogy néz ki a lakása, mit sportol a gyermeke, hova utazik, mit eszik, milyen háziállatokat tart, milyen szavakkal köszönti fel a szomszéd szobában internetező házastársát, gyermekét, hogy szélsőséges nézeteket vall, összeesküvés-elméletek buzgó hirdetője, kiket utál...
Késő reneszánsz falfestményeket találtak a kolozsvári Farkas utcai Herepei-házban, amely egykor a szépséges gótikus templom parókiája volt. Az 1656-ban emelt paplak tanácstermében díszes virágokat, valamint latin és magyar feliratokat festettek a falakra, a szakemberek szerint ritka, hogy ilyen jó állapotban megmaradtak a freskók.
Bogárdi Szabó István úgy műveli a teológiát, hogy leginkább az igehirdetés izgatja; vallja, az egyház minden élettevékenysége Krisztus evangéliumának hirdetése, s ennek koronája a szószéki szolgálat. A Megfordította sorsát – Prédikációk Jób könyvéről című kötet igehirdetései igemagyarázatok is, miközben mindig felragyognak az örök krisztusi és egyben aktuális üzenetek.
– A gyülekezetünknek azért éri meg óvodát fenntartania, mert még hatásosabban hirdethetjük sten Igéjét. Az Úr előtti alázatunk arra indít minket, hogy minőségi intézményt működtessünk – hangsúlyozza Csűrös András. Gyömrő vezető lelkipásztorával többek között arra a kérdésre kerestük a választ, hogy mitől is lesz valóban református egy óvoda.
Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatóak. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.
– Emlékszel a példázatra, amit Jézus mondott a magvetőről? – szólt Boldi bá. – Most veled pontosan az történt, mint amikor a magocskák körül kinőnek a gazok, és el akarják nyomni. – Gazok? Hát, Jocó elég gaz tud lenni néha, de annyira azért nem tud elnyomni engem.
Az Open Doors nemzetközi szervezet hivatalos magyar nyelvű honlapot indított. Az üldözött keresztyéneket segítő közösség a világ számos országában tevékenykedő szervezetté nőtte ki magát” – olvashatjuk az oldalon, egy sajtóközleményben.
– Éveken át felvételiztem az orvosi egyetemre. A hatodik szuperül sikerült. Fel is vettek, csak fizetősre. Közben hitben járó atyafik kérdezték tőlem: nem akarok inkább lelkész lenni? Akkor már megismertem a férjem, aki tudta, ő a lelkészi szolgálatot választja, nekem a „papné” hivatás is elég lett volna. Aztán lassan meghallottam Isten szavát, de megerősítésre volt szükségem.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor osztja meg velünk gondolatait.
A Magyarországi Református Egyházban hatévente lejár a választott tisztségviselők mandátuma, ilyenkor teljes körű tisztújítás kezdődik. Hogyan szólhat bele egy gyülekezet a püspök személyének megválasztásába, és miért húzódik hónapokon át ez a folyamat? A választási rend működésében és jogi hátterében Szemán Ákos, a Zsinat Jogi Bizottságának elnöke segít eligazodni.
Miközben fiatalok egy zsúfolt bárban ünnepelték az újévet a svájci Alpokban, az öröm percek alatt rémálommá változott. A crans-montanai Le Constellation pincehelyiségében pusztító tűz söpört végig, negyven ember életét oltotta ki, további száz tizenkilencen kritikusan megsebesültek. A végzetes esemény megrázta az egész térséget: az elnök az esetet az állam „legsúlyosabb tragédiái” közé sorolta, és ötnapos gyászt rendelt el.
A SzóTér mint egyházi közösségi tér programjai az egyetemisták konkrét élethelyzeteiből indulnak ki. A rendszeres lelki alkalmak mellett közösségi estek és workshopok is helyet kapnak, amelyek a hallgatók mindennapi döntéseire és bizonytalanságaira reagálnak. Társasjátékestek, kvízfejtések és filmvetítések váltják egymást – nem önálló eseményekként, hanem a közösségi élet természetes részeként.