Múltidéző
A Dunamelléki Református Egyházkerület közgyűlési jegyzőkönyve
1912. november 2-án (folytatás)
E falak közt, mint már jeleztem, két internátus működik. Együtt fognak élni és dolgozni teológusaink más főiskolai hallgatókkal. Ez, azt hiszem, helyén van, mert ezen együttlét előkészítése teológusaink életpályájának, melyben hivatva lesznek a zsinatpresbiteri rendszer szoros megtartása mellett az egyetemes papság elvének alapján a világiakkal együttműködni. De más szempontból is kívánatos, hogy jövendő lelkészeink az élettel minél többszörösebb összeköttetésben legyenek.
A modern lelkészt szociális képzettség és érzék nélkül elképzelni sem lehet, de a kor irányát tekintve mindinkább előtérbe lép azon követelmény is, hogy lelkészeink a gyakorlati élet terén, gazdasági, jogi, egészségügyi tekintetben derék népünk első tanácsadói legyenek […] Általában a lelkészképzés sikere egyházunk jövőjének s az annyira szükséges belső munkának nélkülözhetetlen feltétele. A másik előfeltétel az, hogy lelkészeink anyagilag is oly helyzetbe jussanak, hogy a változott viszonyok közt is életszükségleteiket kielégíthessék, és a társadalom újabb igényeinek is megfelelhessenek.
Nem hallgathatom el, midőn egyházunk jövőjéről szólok, hogy én két veszélyt látok fennforogni. Az egyik a hitetlenség, mely különböző alakban jelentkezik s mely azon van, hogy hazánkban is az egyházaknak különbség nélkül hadat üzenjen. Annál veszedelmesebb ezen irány, mert sokszor a szabadelvűség cége alatt jelentkezik, és így alkalmas arra, hogy megtévessze a szíveket és elméket.
Mi, protestánsok a szabadság alapelvéhez ugyanis híven kell hogy ragaszkodjunk, mert a történet tanúsága szerint az intézményeket azon erők vannak hivatva fenntartani, amelyek azokat megalkották, és mi önmagunkat soha meg nem tagadhatjuk. De a szabadság és szabadosság közt, bár a magyarban csak néhány betű választja el őket, egy tenger terül el. A szabadosságot, a libertinizmust és a hitetlenséget senki sem ostorozta és üldözte jobban, mint maga Kálvin János Genfben, egyházunk ezen ősi fészkében.