Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Vladár Gábor professor emeritus, a Magyarországi Református Egyház Doktorok Kollégiumának elnöke, volt soproni lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

Olyan versnek a születéséhez kapcsolódik a magyar kultúra napja, amely költemény a magyar protestantizmusnak, a magyar reformációnak, a magyar kálvinizmusnak is diadalünnepe – emlékeztet Kulin Ferenc író, irodalomtörténész.

Miért van az, hogy nem éhezzük és szomjazzuk Isten igazságát? Ha egy étteremben elfogyasztunk egy kétfogásos menüt, majd a pincér újra megjelenik ugyanennyi mennyiségű ennivalóval, valószínűleg visszautasítjuk, hiszen már jóllaktunk. Ugyanígy nem fogunk éhezni és szomjazni az igazságra, ha tele vagyunk a világ dolgaival. Hiába tudjuk, hogy nem töltik meg a szívünket, mégis elfeledkezünk róla.

Remélem, hamarosan megünnepelhetjük, hogy az SMA is felkerül a kötelező újszülöttkori szűrések listájára. Így a beteg babák egészséges társaikhoz hasonlóan fejlődhetnének, élvezhetnék a mozgás szabadságát, boldog gyerekkoruk lehetne – bizakodik Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója.

Az ifjúsági munka szövetéből két szálat emelünk ki: egy dunántúli falusi gyülekezet és a kálvinista Róma egyetemi közösségének szolgálatát. – A közösséget szomjazzák az emberek, de ennél fontosabb az önmagát emberért feláldozó Istennel való találkozás. Szeretnénk segíteni a diákoknak, hogy megtapasztalják az örömhír hatását – vallja Kovács Gergő, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet vezető lelkésze.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Karsay Eszter lelkipásztor írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.

Túl sok mindennel foglalkozunk. A hit harcát manapság nem kis részt azért kell vívni, hogy küldetésünk fókuszához, Jézus Krisztushoz visszataláljunk – vallja Kis Klára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem gyakorlati teológiai tanszékének docense. A lelkipásztori hivatás most lezárult éve összegzéseként fejti ki gondolatait.

Becslések szerint évente harmincmilliárd dollárnál is több profit származik az emberkereskedelemből. A felfoghatatlan összegek mögött tragikus sorsok állnak, több tíz millió felnőtt és gyermek esett áldozatul ennek az üzletnek. E témába nyúlt bele a valós történet alapján készült, A szabadság hangja című film.

Tenni kellene azért, hogy élhetőbb, jobb legyen a világ. Az egész világ terhét senki sem veheti a vállára, különben is, Krisztus már megtette, de mindenki hordozhatja a felebarátja terhét, miként az irgalmas samaritánus, aki a szó szoros értelmében hordozta a rablók kezébe esett embert. Ilyenkor mindig fölvetődik a kérdés: ki a felebarátom?

Nekünk, reformátusoknak minden esztendő az élő Ige éve. Lényeges, hogy nyissunk a körülöttünk élő, nem egyházias, de a spiritualitásra fogékony, értékhordozó emberek felé is, bekapcsoljuk őket az egyház vérkeringésébe. A velük folytatott párbeszéddel építhetjük azt a hidat, amely összekötheti az elvilágiasodott embereket az élő Ige üzenetével.

A Baranyai Református Egyházmegye új esperese, Wébel Zsolt tudatja: a tiszta krisztusi evangélium hirdetését tartja szem előtt, a lelkésztársakkal való kapcsolatot, a segítőkész viszonyulást, a közös igeolvasást és imádságot.

A Harmat Kiadó gondozásában magyar nyelven is megjelent könyv rávilágít, hogy noha a szűk mesterséges intelligencia az életünk, egészségünk és környezetünk javára válhat, mégis egyszerre számos fenyegetést rejt: igazságtalanul járhat el egyes személyekkel vagy csoportokkal szembenm elveheti sokak munkahelyét, veszélyezteti az egyéni és közösségi adatvédelmet, szabadságot és stabilitást.

Bátky Miklós az Úrban, az Úrnak élt, és az Úrban halt meg. Olyan lelkipásztori generáció tagja volt, amely életelemeként tekintett a szolgálatra. – Steinbach József dunántúli püspök fogalmazott így a nyugalmazott esperes-lelkipásztort búcsúztató istentiszteleten, Rédén.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

A bibliai időkben még nem voltak ilyen gépek, hanem kézzel kellett levágni a gabonát. Ehhez sarlót használtak. Ez olyan, mint egy jó nagy konyhakés vagy kisebb kard, de félkörben meg van hajlítva a pengéje. Az arató fogott egy marokra való gabonát, levágta a száráról, majd a mögötte haladó asszonyok, lányok a levágott kalászokat kévébe kötötték.

– Már presbiter voltam, amikor egy erdélyi lelkipásztor, Bódis Miklós pestszentlőrinci evangelizációja döntő fordulatot hozott az életemben. Korábban is foglalkoztatott a bűn kérdése, és nem sokkal előtte jutottam el oda, hogy sírni is tudtam a bűneim miatt. De az evangelizációra szóló idézés ítéletre hívott. Ott, akkor megtapasztaltam Isten kegyelmének csodáját.