Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.

A Magyar Bibliatársulat Igenlő című podcastadásait mindenekelőtt a gyülekezetek tagjainak ajánlják, rajtuk kívül természetesen minden más, a Biblia iránt érdeklődőnek, aki szeretné tudni, mit mond a Biblia az életünk fontos kérdéseiről.

Isten veled akar szövetségre lépni. Ahogyan kijelentette ezt Nóénak, Ábrahámnak, Mózesnek és népének, úgy Krisztusban neked is. Hiszen bár nem éltél még e föld színén, már érted megszületett – meghalt és feltámadt. Ennél kifejezőbben és erőteljesebben nem lehet tudtodra adni, hogy szövetségre kíván lépni veled. Azért, hogy társad legyen e földön.

Elérzékenyülök, amikor dicsőítő énekeket énekelnek a srácok. Hogy rovott múltú, tetovált nehézfiúk, akik az utcai gengek világából jöttek, mennyire nyitottak az evangélium iránt – osztja meg érzéseit Erdős Eszter drogterápiás lelkész.

Az ezer lelkes Dad harmada református, ám ennyi is markánsan meghatározza a település arculatát – és különösen is a lelkét. A gyülekezet tagjai kiveszik a részüket a helyi közéletből is, de az iskola átvételével léptek nagyot a környezetükben élők szolgálatában. Számontartják a korábbi szolgálókat, a hajdani ülésrendet, az egyik bejárat melletti szégyenkövet...

... tanítvány arcát vállalnám a nagyheti eseményekben? Júdás arcát nem vállalnám, bár mindig van reneszánsza annak is, hogy mentegessék az árulást. Talán csak provokálni akarta Jézust, hogy végre elindítsa a várt messiási harcot, a forradalmat, amely most nagyon időszerű lenne már. Ki tudja, talán csak nem érti, miért is kellene Jézusnak meghalnia, de ezzel a halálát készíti elő. A sajátját is.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. Ebben a belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Különleges, hogy miközben csupán az Úr nevének kiejtése is nagy ajándék, aközben Jézuson keresztül ismerhetjük őt, és olyan bensőséges kapcsolat alakulhat ki közöttünk, amelyben alkudozhatunk, ahogy erre látunk is példákat a Szentírásban – hívja fel a figyelmet Bacskai Bálint lelkipásztor, a józsefvárosi gyülekezet vezetője.

Szeremlei Sámuel, Hódmezővásárhely lelkipásztora, krónikása, polihisztora mindenhol mély nyomot hagyott, ahol dolgozott. A róla elnevezett társaság 2024-re emlékévet hirdetett.

Isten vendégeinek arra is jut idejük, hogy elgyönyörködjenek a teremtett világ szépségében, egymásban, gyermekeik és unokáik mosolyában. Rajtunk múlik, hogy elfogadjuk-e a meghívást, elcsöndesedünk-e annyira, hogy meghalljuk Jézus szavát: „Jöjjetek hozzám mindnyájan!”

Az, hogy reflektálunk, szólunk, levonjuk a megfelelő, akár egzisztenciális következményekkel is járó konzekvenciákat, hogy az egyház köznyilvánossága előtt folyhat-e erről gondolkodás, direkt összefüggésben van azzal, hogy Krisztus ikonjává formálódunk, vagy csak maszkot hordunk.

Ideje ismét összekötni a művészetet a mondanivalóval. Vallom: a művész feladata elsősorban az, hogy emlékeztessen, gondolatokat ébresszen és gyönyörködtessen, úgy, ahogy azt a régi mesterek tették – nyilatkozta lapunknak Juha Richárd Munkácsy-díjas szobrászművész. A Debrecenben élő alkotó műveinek egész sora ékesít honi intézményeket, köztereket az anyaországban és azon kívül, Európában, sőt a tengerentúlon is.

Győri L. János kutatótanárként, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetőjeként, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei igazgatójaként műveli az iskolatörténeti források kutatását, közlését, az ismeretterjesztést. Az ország iskolája címmel megjelent könyvével is az a fő célja: a debreceni Kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.

A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.

Dávidnak, Isai fiának jócskán volt ideje gyakorolni a parittyázást. Emlékszel? Ő az a fiú, akit Sámuel királlyá kent. De a királyságának még nem jött el az ideje. Időnként ugyan behívatta Saul király a palotába, mert szépen hárfázott, de leginkább otthon őrizte az apja juhait.

„Elveszett és megtaláltatott” címmel Lovász István festményeiből a pápai Pannonia Reformata Múzeumban nyílt kiállítás. Ennek egyik különlegessége: az alkotó 2013-óta az Ujvári János Református Szeretetotthon Pápakovácsi Idősek Otthonának lakója, s ott mindenben támogatják alkotómunkáját.

– Nemcsak maga a tevékenység hozhat változást, hanem a játék érzelemvilága is. Az érzéseink nagyban meghatározzák a napunkat, a cselekedeteinket, ezért is tudja a játék az életminőségünket javítani. Szerezhetünk általa önismeretet, megélhetjük az együtt tevékenykedés örömét.