Számos módon küzdenek a beolvadás ellen, nemzeti kultúrájuk és nyelvük megőrzéséért a határon túli magyarok szerte a Kárpát-medencében. A megmaradást az összetartó – akár vallási – közösség segíti leginkább, de mindennek az alapja a család, amelynek tagjai egymással magyarul beszélnek, ápolják a hagyományokat, a kultúrát. A határon túl ilyen nemzetmegtartó szerep jut a vándorbölcsőknek is, amelyből a Felvidék néhány régiójában több is jár babától babáig. Ezek közül az egyik jutott most el Mudi Róbert berzétei lelkipásztorhoz, akinek hetedik gyermekét, Csongort ringatja a gömöri motívumokkal díszített bababútor.

RÉGI-ÚJ HAGYOMÁNY

Bölcsők sokáig álltak minden olyan házban, ahová újszülött érkezett. Legtöbbször az apák, a nagyapák faragták, a ringató ágyacskákat megbecsülték, a legtöbb családban babáról babára vándorolt oda, ahol épp szükség volt rá, majd a padláson pihenve várta a következő generáció érkezését. Aztán valahogy kikoptak a babaszobákból, bár manapság mintha a bölcsőket is újra felfedeznék a szülők, sok más régebben hasznosnak bizonyult dologhoz hasonlóan. Modernizálták is őket, ma már lehet okosbölcsőt is kapni, amely magától ringat, zenél, rezeg, miközben monitorozza a baba életfunkcióit. (Nem meglepő ez abban a korban, amelyben akár már a babakocsi is magától gurul.)

A vándorbölcső intézménye a fentiek fényében valójában nem új, hanem évszázados találmány, csak feltámasztotta és a közbeszédbe emelte azt az Ágymester Manufaktúra, amely a vándorbölcső-mozgalom megalapítása után több bútort adományozott különböző közösségeket képviselő szervezeteknek valamikor a 2010-es évek elején. Ők a közösségteremtés eszközét látták benne és annak a jelképét, hogy a gyermekvállalás közös ügy. A kezdeményezés hamar sikeressé vált, ma már megszámolni is nehéz azokat a kis gyermekfekhelyeket (és a mögöttük álló szervezeteket), amelyek néhány hónapot töltenek egy-egy babánál, hogy aztán egy másikat ringathassanak.

Ezek a vándorbölcsők – bár inkább a kezdeményezés – aztán elhagyták az országot, a határt átlépve plusz funkciót kaptak: összetartani a magyarságot akár Erdélyben, Kárpátalján, a Délvidéken vagy éppen Dániában, Angliában, Portugáliában. Így jutott el 2018- ban a Felvidékre is a mozgalom, 2021-ben a rimaszombati régió saját bölcsőt indított vándorútra, részben a berzétei református lelkipásztornak köszönhetően.

A GÖMÖRI

– Emlékszem, átfagyva érkeztem haza egy alkalomról, és miközben feküdtem a kádban, ringtam a forró vízben, akkor ugrott be, hogy lehetne a vidékünknek saját vándorbölcsője, amely nem pusztán bölcső, hanem ennél sokkal több: lelki karba vétele, felkarolása a hívő magyar családoknak és a gyermekvállalás Istentől jövő feladatának – emlékszik vissza Mudi Róbert a három évvel ezelőtti pillanatra, miközben néhány fahasábot dob a berzétei parókia nagyszobájában álló cserépkályhába.

Mudi Róbert huszonkét éve szolgál a felvidéki faluban és a környező településeken. Kedveli az alulról induló kezdeményezéseket, ezért is keltette fel figyelmét a vándorbölcső-mozgalom, amelyet Halász Béla, a Gútáért Polgári Társulás egykori elnöke, a csallóközi település jelenlegi polgármestere hozott el a Felvidékre. – Felhívtam, hogy a Berzétei Református Egyházközség is indítana egy bölcsőt, megörült az ötletnek – részletezi Mudi Róbert. Ők már azzal az elgondolással álltak a bölcsőprojekthez, hogy azzal azokat a magyar családokat támogassák, akik mernek gyermeket vállalni a Felvidéken.

A hétgyermekes édesapa meglátása szerint ez már önmagában is nagy bátorság. A gömöri vándorbölcsőt ezenfelül azok a keresztyén házasságban élő szülők kaphatják meg, akik magyar nevet adnak gyermeküknek, hitben és a magyar hagyományok szerint nevelik, magyar óvodába és iskolába íratják majd. – A gömöri bölcsővel több célunk is van. Egyrészt a hagyományok iránti tisztelet felélesztése, életben tartása, aminek része maga a használata is, illetve a közösségépítés. Isten is így tart minket a kezében, ringatja az embert, néha, amikor kell, megráz. Belém égett a tudat, hogy amiként a baba a bölcsőben, úgy lehetek én a gyermekeimmel, családommal, nemzetemmel Isten őrző, szerető karjaiban. Ez maga a védelem. Azóta már négy is járja a gömöri vidéket, amelyek közül az első Halász Béla, a második a mozgalmat elindító Ágymester Manufaktúra ajándéka, de van közöttük olyan is, amelyet egy padlásról megmentve újítottak fel.