A laikusok is tisztában vannak már azzal, hogy a mai nagykönyvtárak munkatársai szerteágazó tevékenységet folytatnak a régi értelmű könyvtárosi munkához képest. Beavatná olvasóinkat, hogy a debreceni református Nagykönyvtár tudományos főmunkatársa mennyire sokrétű munkát végez?

Első és eddig egyetlen munkahelyemen sokféle tevékenységben vettem már részt. Első munkanapomon bontott szekrényeket vittünk le a püspöki hivatal pincéjébe. Ezek után behívatott az akkori igazgatóm, mondván, ne ijedjek meg, nem ez lesz a dolgom, de ilyen feladat is előfordul... Éveken át segítettem a Nagykönyvtár német nyelvű katalógustételeinek javításában. Kézirattárosként kezelem a nálunk lévő anyagot, és folyamatosan végzem annak gyarapítását. Rendszeresen részt veszek az intézmény kiállításainak rendezésében. A Kollégiumot és a Nagytemplomot bemutató rendezvényt, az emlékhelyek napját, illetve a templomok éjszakáját szervezem. A múzeumok éjszakájának kollégiumi eseményeit szintén én fogtam össze két évig. Hazai és külföldi konferenciákon nem csak előadóként, szervezőként is részt vettem. A Nagykönyvtár honlapjának kialakításában segítek, és az is előfordul, hogy hagyatékok felmérésével is megbíznak. Kezdettől szervezem az Otthonunk, a Kollégium vetélkedőt a két debreceni református gimnázium diákjai számára. A múzeumban a teremőrzéstől az idegenvezetésen át számos feladatot, köztük ismertetők, vezetőszövegek írását is végeztem.

Kézirattáros is. Melyeket emelné ki a legrégibb, legértékesebb, legkülönlegesebb kéziratok közül a kollégiumi Nagykönyvtár – összesen egymilliónyi tételének – gyűjteményéből?

A legrégebbi kézirattöredékünk a X. századból származik, a Jób könyve első fejezetének első sorait tartalmazza. Ez egy XVI. századi könyv kötéséből került elő.

...