Több mint százötven éve íródik a református Bethesda-gyermekkórház története, ahol a test gyógyítása mellett a lélek ápolása is hangsúlyos, ahol a munkatársak számontartják egymást, és ahol gyakran gyűlnek össze közös imádságra a kimerítő munka mellett.

NINCS KÖNNYŰ ESET

– Nálunk sajátos ritmusa van az évnek, a kiemelt egyházi ünnepek – a húsvét, a karácsony, a reformáció emléknapja – jelentenek egyfajta lelki csomópontot, találkozást a munkatársaknak – kezdi az egyedi vonások sorolását Dominiák Zsolt. – Több nagyobb elvonulást is tartunk különböző dolgozói csoportoknak, például a főorvosi, főnővéri vagy a kórház vegyes közössége részére, utóbbira készülünk most – folytatja a fiatal lelkipásztor. Úgy véli, ezekből is látszik, mennyire hangsúlyos a Bethesdában az, amit Dizseri Tamás korábbi igazgató így fogalmazott meg: „Gyógyító közösséget szeretnénk alkotni.” – Ez egyrészt a betegekre vonatkozik, másrészt arra, hogy egymáshoz is tudjunk gyógyítóan, támogatóan fordulni. Az utóbbival vagyunk szerintem több egy átlagos kórháznál – fogalmaz Zsolt. Visszautal az intézmény nevét adó bibliai részre is: – A Bethesda-tavi történet kulcsmondata a harmincnyolc éve beteg ember válasza: „Nincs emberem.” Mi erre szeretnénk reagálni a segítségnyújtás minden szintjén, és ez az, ami nemcsak a kórházlelkészi szolgálatunkat, hanem a mára igen kiterjedt szeretetszolgálati munkánkat is nagyban meghatározza – véli.

Meglátása szerint munkatársainak a krisztusi közösség segít hordozni a kórház jellegéből adódó plusz terheket. – Sokszor látunk el olyan feladatokat a Bethesdában, amelyekkel érzésünk szerint más kórházakban nem szívesen foglalkoznak: súlyos, komplikált eseteket, nehéz sorsú családokat, komplex, sok szakembert igénylő feladatokat. Így nálunk nincs könnyű eset – magyarázza. Az állandó nyomás alatt végzett munka miatt sok a lelkigondozói beszélgetés a munkatársakkal, akik magánjellegű problémáikkal is bátran fordulnak a kórházlelkészekhez, de szinte úgy sem telik el nap, hogy egy családdal, gyermekekkel, hozzátartozókkal ne váltanának néhány szót vagy ülnének le mélyebb beszélgetésre. – Úgy szeretnénk megjelenni a szolgálatunkban kifelé és befelé is, ahogy azt Pál írja a galatáknak: „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.”

A „GYÜLEKEZET”

Dominiák Zsolt szerint bár a Bethesda közössége nem tekinthető klasszikus gyülekezetnek, bizonyos szempontok alapján mégis az. – Felekezetileg sokszínűek vagyunk, reformátusként, katolikusként, evangélikusként megéljük az ökumenizmust, a nyitottságot, és vannak velünk olyanok is, akik másként gondolkodnak.