A személyes találkozásunkra tartogatta Ede a meglepetést, talán számított is arra, hogy elsőként azt fogom megkérdezni, melyik a számára ismert legrégebbi lelkipásztor őse. – Petrus Böszörményi, a wittenbergi magyar bursa tagja, akiről egy 1607-es bejegyzés is tanúskodik az ottani anyakönyvben – érkezett azonnal a lenyűgöző válasz. Íme, néhány szemelvény a több mint négyszáz éves ároni család történetéből – már csak azért is most, mert az egyik egyházszerte ismert leszármazott, Böszörményi Gergely, a Református Énekek Zenei Fesztivál és a református énekek koncertsorozat alapítója és eddigi szervezője idén búcsúzott el ettől a feladatától, testvére, Böszörményi Jenő pedig a Károli Gáspár Református Egyetem nyugalmazott gazdasági vezetője.

KEZDETETEKTŐL

Eredeti nevén Böszörményi-Szabó Péter említett matriculabejegyzésében a következő olvasható: „vir eridute candidus et candide eruditus, humanus, modestus, placidus” – azaz: művelten becsületes és becsületesen művelt férfi, emberséges, szerény, nyugodt. A korai elődről megtudhatjuk, hogy 1612 és 1616 között Tolcsván volt lelkipásztor, illetve 1619-ben igen kitüntetett küldöttséggel, többek közt Alvinczi Péterrel együtt kereste fel a győztes felvidéki hadjáratait vívó Bethlen Gábort a szabad vallásgyakorlás biztosítása érdekében.