Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Csűrös-Varga Vanda református lelkipásztor osztja meg velünk gondolatait.

A tradícióinknak köszönhetően a lelkipásztoroknak kiváltságos a szerepük egy gyülekezet életében. Ne mindenhez értő lelkészeket akarjunk magunknak – ők maradjanak meg pásztornak, tanítónak, a hitoktatás és a lelki munka felelőseinek.

Naponta kell Isten mellett döntenünk, hozzá fordulnunk. Nélküle úgysem tudjuk megtartani magunkat sem a hitünkben, sem az életünkben. Ha meggyőződésében biztos, hitvalló gyülekezet vesz körül bennünket, amelyben ha kevesen vannak is, a családjukban, munkahelyükön, lakóhelyükön maguk is magvetőkké válnak, nagyobb hatást tudunk gyakorolni a környezetünkre – tudatja Barna Sándor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület új püspöke.

... kell állnunk a haragosunkkal ahhoz, hogy elmondjuk, mi bántott minket a viselkedésében. Lényeges, hogy nyugodt hangnemben, békességesen, szinte tárgyilagosan csupán az érzéseinket és fájdalmainkat közöljük. Nekünk kell megtalálnunk a kiengeszteléshez a lépéseket. E lelki tusa végét áldja meg Isten azzal, hogy már nem a másiktól várjuk a feloldozást, a bocsánatkérést, hanem tőle nyerünk szabadságot.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az együtt töltött időt gazdagítják a közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönző elmélkedések. A heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Győri István írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg jobb értéséhez.

Van egy ember, aki kimarad a Jézust ünneplő jerikói tömegből. Mindenki más ott tolong a Mester körül, eljutnak hozzájuk Jézus szavai, talán látják is őt, akár a közelébe is férkőznek, miközben ezalatt Bartimeusnak semmi sem jut Jézusból. Csak az eddigi magányos sötétség. Az ő reménye csupán némi aprópénzre és ételdarabkára szorítkozik.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kutatása szerint a gyermekek a népszerűbb közösségi oldalakat folyamatosan használják, például a TikTokot a 13 és 17 év közöttiek hatvanöt százaléka, az Instagramot hatvankét százalékuk látogatja naponta legalább egyszer. Egy-egy közösségi felület képes akár órákra is beszippantani a felhasználót.

A marosvásárhelyi születésű, tanár végzettségű, tévés és rádiós szakmai múlttal is rendelkező Szabó Éva Kaliforniában él: öt éve egy másodgenerációs amerikai magyar testvérpár alapította kulturális intézményt vezet. Tanárként is támogatja a helyi magyar közösséget, közben folyamatosan képzi magát, a nyarakat pedig Erdélyben tölti.

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk

Ha a számokról van szó, nem hagyhatjuk ki a Szentháromságot. A hármas számot biztosan felismered ebben a névben, ami teljesen jogos, hiszen a Szentháromság három isteni személyt takar: az Atya Istent, aki az egész világot teremtette, Jézust, aki emberi testben jött el és halálával megváltott, és a Szentlelket, akit maga Jézus küldött közénk, miután ő felment a mennybe.

A piknik célja idén is teljesült: az egymástól távol szolgáló munkatársak megélték a találkozás, a közösség örömét. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke arra buzdított, legyen diakóniai szolgálatunkban benne az a többlet, amely az emberségességről és kegyességről szól.

– Kockázatos volt vallásosnak lenni a szovjet időben. A reformátusságát a családunk úgy élte meg, hogy nem volt szabad a külsőségekkel foglalkoznunk, de a hitünket minden körülmények között megtartottuk, pedig sokszor kerültünk kilátástalan helyzetbe. Olyanokba, amelyekről azt gondoltuk, nincs kiút belőlük. Ezek sokszor a csodával határos módon oldódtak meg.

Ha igen, honnan tudjuk, hogy valóban Isten szavát közvetítik? Homoki Gyula úgy véli, Krisztus követésében nem különül el élesen az intézmény a karizmától, a próféta a lelkipásztortól. A Sárospataki Református Hittudományi Egyetem oktatója az elmúlt években az ó- és újszövetségi, illetve az ókeresztyén próféták életét, sorsuk történelmi összefüggéseit tanulmányozta.

A harangok kiemelkedő szakrális tárgyak, a keresztyén hitéletet másfél évezrede meghatározzák a jelenlétükkel. A Budapesti Városvédő Egyesület egyházközségekkel összefogva kezdeményezte a Kárpát-medence százéves harangjainak ünneplését. Millisits Máté művészettörténészt kérdeztük.

Nem könnyű, de fel kell ismernünk, mi a számunkra helyes út. Ehhez kell önismeret és alázat: mi az, amire képes vagyok, mi az, amire nagyon vágyom, de nem reális, mi az, amit a családi életem s a hivatásom szükségessé tesz – magyarázza Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, pár- és család-pszichoterapeuta.