Létezik-e tökéletes autó? Nehéz megítélni, hiszen amit a tökéletesről gondolunk, eleve eltér – kultúrától, kortól és egyéni véleményektől függően. De tudunk egy győri református fiúról, aki azért dolgozik, hogy a lehető legjobban megközelítse a tökéletest az, ami egy svéd hiperautó-gyártó szalagjáról legördül. Székely András nemcsak részt vesz a fejlesztésben, de az ő szabadalma tette lehetővé, hogy a Koenigsegg az addigi kétszemélyes modellek után családi, négyszemélyes autóban is gondolkodhasson. Ehhez mindössze egy villanymotort kellett olyan „fogyókúrára” bírnia, amilyet azelőtt senki sem látott. A Gemera modell elektromos hajtásának megalkotója azt mondja, egy jó mérnök ismérve: tudja, mit hagyhat figyelmen kívül a számolás és a tervezés folyamán.

András Győrben nőtt fel, a Győr-Szabadhegyi Református Egyházközségben járt hittanra, és ott konfirmált. Édesanyja a helyi kórházban dolgozik szülésznőként, édesapja mérnök, egy ideje már a győrújbaráti gyülekezet tagjai mindnyájan. A bátyjával már korán elkezdtek – édesapjuk mellett – különböző eszközöket, kezdetleges gépeket barkácsolni. Míg húguk a pszichológiában képezi magát, addig a két fiú a hiperautók világában találta meg a boldogulását. Béla, aki korábban például az Aston Martin Valkyrie nevű modelljén dolgozott, most a Redbull részére fejleszt versenyautókat Angliában. András Svédországba került.

Mint megjegyzi, nem alaptalan a mondás: a svédek vasárnap nem templomba járnak, hanem az Ikeába – a legtöbben valóban vallástalanok. Igaz, a nyugati part holland betelepülői kissé színezik a képet. Személyes útjáról szólva megosztja velünk: már a győri középiskolában hegesztettek és forgácsoltak, persze mindig csak valami apró használati tárgy egy-egy elemét. Igazán az egyetemen, a Formula Student programban élhette meg először, hogy amit terveznek, azt meg is építik, tesztelik, majd versenyeztetik. Ezt a vonalat a bátyja kezdte, de őt is magával ragadta, hogy nem csak a fióknak rajzol és számol. Elvégre – mint ezt a helyzetet jellemzi – minden elméletet a gyakorlat validál.

– Az alapképzésben egy startupon dolgoztunk néhány szaktársammal, elektromos sportautót építettünk. Amikor annak vége lett, tanakodtunk, mi legyen. Arra jutottunk, mérnökirodát kellene indítani. De az nem hagyott nyugodni, hogy ha elkezdjük, és esetleg sikerre visszük, az lesz az egyetlen munka egész életemben. Bennem pedig még sok kíváncsiság rejlett. Érdekelt, milyen más gyártási technológiák vannak, vagy milyen külföldön élni – emlékezik vissza az egyetemi évek dilemmáira. A Formula Student autóépítése miatt elkezdett érdeklődni a kompozitanyagok tervezése iránt. Ezek, mint például a vasbeton is, két anyag legjobb tulajdonságait egyesítik: a beton amellett, hogy olcsó, nyomás alatt is őrzi erejét, a vas szintén erős marad húzáskor is, így az acélnál erősebb és olcsóbb anyagot kapunk.

– A szénszálas kompozit is hasonló: a szénszálakat epoxigyantával itatják át. A szálakat, amelyek húzásra egyébként erősek, az epoxi tartja össze, hogy alapanyaggyártásra is alkalmas matéria váljon belőlük. A motorsport számára azért fontos a kompozit, mert erős, ám nagyon könnyű alkatrészeket lehet belőle előállítani. A Formula Studentben az alkatrészek fele-kétharmada ilyen anyagból állt. Ennek a tervezése kezdett el jobban foglalkoztatni – idézi fel jelen munkája eredetét.

Magyarországon ugyan vannak kurzusok, amelyeken érintőlegesen szó esik a kompozitanyagokról, de azon a néhány szakon sem utóbbiakon van a fő hangsúly. Így Székely András utánajárt, Európában hol járhatna nagyobb szerencsével. Azok a helyek jöhettek szóba, ahol nincs vagy nagyon alacsony a tandíj. A három találat közül Stockholmban adódott először jelentkezési lehetőség, a többivel már nem is kellett vesződni. – Az volt a terv, hogy egy év alatt túljutok a kötelező tárgyakon, és otthonról írok szakdolgozatot. De nem tudtam olyan témát választani, amelyet hazulról képes lettem volna megoldani. A Volvónál írtam, ott ismerkedtem meg a barátnőmmel, akit szintén a szakdolgozata vitt oda, és ott ragadtunk – emlékezik vissza.

Később rövid ideig egy verseny autó-fejlesztő cég köte lékében is dolgozott, de hajtotta a kompozitanyagokkal való foglalkozás, ez pedig Svédországban vagy a repülőgép-tervezés, vagy a Koenigsegg-gyár tekintetében kerülhet szóba. A repülés kevésbé érdekelte, mert azon a területen éveket dolgozik egy-egy alkatrészen is az ember, és az engedélyeztetések is lassabbak és szigorúbbak. Így amikor felhívta egy ismerőse, hogy van-e kedve munkaerő-kölcsönző cég útján a Koenigseggnél dolgozni, nem sokat töprengett. Féléves szerződéssel kezdett rögtön a következő héten.