Imádkozni csak magyarul tud

Előfizetek

„Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!” – olvashatjuk Tompa Mihály örökbecsű sorait a Levél egy kibujdosott barátom után című költeményében. De vajon tényleg bujdosásról, vagy újabb kori népvándorlásról van szó? Hazánkat a közelmúltban rengetegen hagyták el átmenetileg, talán örökre, sokan nyugat-európai országokban telepedtek le. Állást és lakást szereztek, de a hitéletük gyakorlásáért még magyarul fohászkodtak a Teremtőhöz. Hogyan tudják ezt a befogadó országokban, idegen nyelvi környezetben megvalósítani? Erre kerestük a választ Németországban, az egyik legnagyobb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália kölni magyar protestáns gyülekezetében.

„Az Úr csodásan működik, / De útja rejtve van” – énekeljük a 770. dicséretben. A csodát sokszor megtapasztalta a kölni központú, hét prédikálóállomással (Köln, Aachen, Bielefeld, Düsseldorf, Bochum, Münster, Koblenz) rendelkező, kétszáztíz aktív és megközelítőleg hatvan passzív tagot számláló magyar protestáns gyülekezet. Bölcsőjét az 1956-os forradalom ringatta, mert a bukás után politikai okokból közel kétszázezer, többségében fiatal magyar intett búcsút a szülőföldjének. 1957-től egyre erősebb igény mutatkozott a külhoniak körében olyan gyülekezet megalapítására, ahol az anyanyelvükön szól Isten Igéje. Az első presbitérium 1959-ben jött létre, már csak néhány testvér él az 56-os magyarok közül.

Gulyás Márta a nyolcadik lelkipásztor. Szavaiból kicseng: nemegyszer tapasztalta meg a Teremtő azon rendelését, hogy neki ezt a küldetést kell beteljesítenie. 1990-ben fogadott örök hűséget az akkori kölni lelkipásztornak, Gulyás Kornélnak, aki három évvel később eltávozott a minden élők útján. Felesége 2011 szeptemberétől lett a gyülekezet lelkipásztora, a Deutsche Wellénél betöltött főállása mellett kezdte el a lelkipásztori szolgálatot.

Az istentiszteleteket a helyi német evangélikus gyülekezet templomaiban tartják. Egy-egy alkalommal – helytől függően – általában tíz-harminc hívő vesz részt. A hazai gyakorlatnak megfelelő liturgia szerint hirdetik Isten Igéjét és élnek az úrvacsora sákramentumával. A lelkipásztor látja el a kántori teendőket is. Szívmelengető zsongás, ínycsiklandó illatok, meghitt hangulat fogadja az érkezőket. A kommunikáció roppant közvetlen, a gyerekek is Mártinak, Márti néninek szólítják a lelkipásztort. Nem hagynák ki a távol lakók sem, itt ugyanis mindenki anyanyelvén beszélgethet a testvérekkel. A diaszpórában működő gyülekezet tagjai nagyra értékelik a testvéri találkozás lehetőségét. (Eszembe villan, hogy odahaza a szomszéd utcában lévő templomot is messzinek ítélik meg némelyek.)

Diaszpóragyülekezetről lévén szó, évente kétszer adódik lehetőség a taggyülekezetek találkozójára. – November 9–10-én, immár hetedik alkalommal rendezzük meg a gyülekezeti hétvégénket, ezúttal Vallendarban – hallottuk Gulyás Mártától. – A programunk színes. Írói és költői vénával megáldott tagjaink elhozzák új kiadványukat, lesz könyvbemutató, író-olvasó találkozó. Itt nyílik lehetőség arra, hogy a pénztárosunk tájékoztasson bennünket a gyülekezet financiális helyzetéről, hiszen nagy szükség van a hívek anyagi támogatására. Esti áhítaton fordulunk az Atyához és adunk hálát minden ajándékáért. Az est fénypontja a „terülj, terülj, asztalkám”, ahol az otthoni ízek, ételek, italok mellett éjszakába nyúló beszélgetések kezdődnek. Ritka lehetőség, hogy a kétszáz kilométeres távolságban élő testvérek találkozhatnak, és kötetlenül beszélgethetnek. Hála Istennek gyermekes családok is szép számban jelentkeztek, így a kisebbekről sem feledkezünk meg, két csoportban szervezünk nekik programot. Lesz énektanulás, rajzverseny, játék, bibliaóra. Vasárnap úrvacsorás istentiszteleten veszünk részt, amelyet a gyermekek éneklése színesít – sorolja a nagytiszteletű asszony.

Anyagi gondok nehezítik a biztonságos, hosszú távra szóló tervezést. 2013 óta részesültek az irányító szervezet, az Evangelische Kirche Deutschland (EKD) támogatásából. Ám az EKD Zsinata úgy döntött, 2021-től évente huszonöt százalékkal csökkenti a dotációt. Így 2025- től semmilyen külső támogatásban nem részesülnek. Természetesen nem nézte ölbe tett kézzel az Észak-Rajna-Vesztfáliai Magyar Protestáns Gyülekezet presbitériuma és lelkipásztora ezt az áldatlan állapotot. Két pályázatot nyújtottak be a Bethlen Gábor Alaphoz a Gondoskodó nemzet programban: az egyiket a külhoni szervezetek működésének támogatására, a másikat a programok és rendezvények finanszírozására. Isten keze munkáját vélték felfedezni abban, hogy a döntéshozók átérezték és fontosnak tartották a kérést. Ennek köszönhetően a gyülekezeti központ bérleti díjához tizenegy hónapra elég pénzt kaptak. A másik örömhír: a gyülekezetépítéshez adott anyagi forrást a magyar állam. Hitük és meggyőződésük: Isten most is rájuk tekint, és megmutatja azt az utat nekik, amely a gyülekezet biztonságos működését lehetővé teszi.

A Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága tájékoztatása szerint a Bethlen Gábor Alap minden tőle telhetőt megtesz a jövőben is, hogy a diaszpórában működő magyar szervezetek, gyülekezetek ne szenvedjenek hiányt.

Gulyás Márta úrvacsora Fotó: Fleicher-Hetei Noel

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!