Új oktatáspolitikai elképzeléseket fogalmazott meg Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója a találkozó elején. Lényegi elemként említette az úgynevezett iskolagarancia gondolatát. – Jelenleg az általános iskolának nincs olyan végpontja, amely garantálná, hogy aki onnan kilép, az biztosan sikeresen elvégzi középiskolai tanulmá nyait. Ezért ennyire nagy a lemorzsolódás a szakképzésben – mutatott rá a főigazgató. Problémaként jelölte meg, hogy nincs kimeneti követelményrendszer az általános iskolai tanulmányoknál. A főigazgató szerint fontos cél, hogy a református oktatási rendszerben tanuló mindegyik diák szerezzen érettségit.

– Belátható időn belül teljesíteni kell azt az ígéretet, hogy aki a mi oktatási pályánkra lép, garantáljuk: elkísérjük az érettségiig – emelte ki Bruckner László. A szakemberek új, összetett és hosszú távú képzési rendszer kialakításán dolgoznak. Gyakorlati bevezetésének helyszíne a tervek szerint a Pécsi Református Kollégium Technikuma és Szakképző Iskolája lesz Sellyén. Olyan, jól működő, inkluzív oktatási rendszert alakítanak ki, amely később alkalmazható lesz más intézményekben is. – A Pécsi Református Kollégiumot olyan szakmai nyitottság és dinamika jellemzi, amely ígéretes partnerséget vetít előre – hangsúlyozta a főigazgató.

Bruckner László az eddigi tapasztalatok alapján kiemelte: az elmúlt húsz évben sok nívós program indult a felzárkózás területén, ám ezeknek hosszú távon nem volt hatásuk. — Nem ágyazódtak be a jó gyakorlatok, mivel ezek sok esetben szigetszerűen működtek. Előrelépést jelentene a programok minőségi elemeinek az összekötése, rendszerben működtetése – hangsúlyozta a főigazgató. Innen kapta a projekt a nevét is: Református pilléresedés – első esély együtt (EEE).

– A pillérek már megépültek, most az áthaladás megteremtése a feladatunk – tájékoztatott a főigazgató. Lényegesnek ítéli a minőség garanciáját az oktatási rendszer átlépési pontjaiban. A projektben elsősorban az általános iskola alsó és felső tagozata közötti, az általános és a középiskola, valamint a középiskola és a munkaerőpiacra való átlépési pontokra koncentrálnak. — Van olyan réteg, amelynek támogatásra van szüksége a munkaerőpiaci integrációhoz. Ez a gyakorlatban fél-egy éves mentorálást jelent, amely olyan beágyazottságot hoz létre az adott munkahelyen, amely segíti a tartós beilleszkedést. A szakképzéshez egy ilyen munkába állítási mentori programot kapcsolnánk - magyarázta a főigazgató. A sellyei szakképző intézményhez diákotthon is tartozik.

– A régi református kollégiumi rendszerek működéséből látjuk, hogy a diákok bentlakásos elhelyezése olyan többlettámogatást nyújt, amely megkönnyíti, hogy a tanulók bent maradjanak a rendszerben – emelte ki a főigazgató. A tervek szerint szeptemberig részletes projekttervet készítenek, a 2024/2025-ös tanévben a pedagógusok és a különböző partnerek gyakorlati felkészítésére helyezik a hangsúlyt. Az ezt követő két tanévben következik majd a konkrét megvalósítás. Kádár Péter, a Pécsi Református Kollégium főigazgatója az egyeztetésen kiemelte az ötszáz éves református kollégiumi hagyományok, tapasztalatok fontosságát. Hangsúlyozta: az idei tanévtől átvett sellyei szakképző tekintetében a meglévő eszközök integrációja a cél.

– Lényegesnek tartjuk a jó gyakorlatok, színvonalasan működő programok összehangolását egy természetes egésszé. Célunk: megnyitni a szakképző kollégiumának kapuit a nem bent lakó diákok előtt is, hogy számukra is elérhető legyen mindaz a többlet, amely segíti őket a tanulmányaik elvégzésében – mondta a főigazgató. Eperjesi Tamás, a Református Szeretetszolgálat Felzárkózási Osztályának megbízott osztályvezetője a megbeszélésen kiemelte a Pécsi Református Kollégium különleges modelljét: az egyházmegyei fenntartásban működő megyei intézményrendszer, amely az oktatás minden szegmensére kiterjed az óvodától a középiskoláig. Eperjesi Tamás a lelki nevelés fontosságát és erejét is hangsúlyozta.

– Ott tudunk segíteni, ahol a hit által kapaszkodót adhatunk. Délután ökumenikus kerekasztal-beszélgetést tartottak a projekt kapcsán az együttműködési lehetőségekről, az Ormánság helyzetéről.