Az Isten adta énekszó

Előfizetek

Akárcsak a művészek, a lelkészek is a lélek hangszerén játszanak, kettejük között pedig talán több is a hasonlóság, mint gondolnánk. Sorozatunkban lelkipásztorainkat kérdezzük művészeti élményeikről, szokásaikról, tevékenységeikről, számukra kedves alkotókról, általában a művészetekhez való viszonyukról. Révész Csilla vallomása.

Révész Csilla huszonnégy éve lelkipásztor. Zselízen, a szórványosodó Garam-parti vidéken és a környező egyházközségekben szolgál. Gyermekkora óta énekel, az AZÉ zenekar tagja, a szeretett felvidéki táj és kultúra szépségeit fényképeivel örökíti meg és közvetíti. A Gróh Ilona által megálmodott, Ringató nevű, Magyar Örökség Díjas zenés gyermekfoglalkozások vezetője.

RÁHANGOLÓDNI

Gyermekkorom óta meghatározó számomra a zene, családtagjaim muzsikája, éneke végigkísérte felnövekedésemet. Apai nagymamám, miközben egyszerű, sokat fáradozó parasztasszony volt, valami csodálatos kincset hordozott a torkában. Örök emlékem, ahogyan ül a konyhai sezlonon, és zsoltárokat énekel, tisztán és csengőn, azóta sem hallottam senkit úgy dalolni. Ugyancsak lelkipásztor édesanyám szintén nagy hatással volt zenei fejlődésemre. Kántorként is szolgált, nagy zenei műveltséggel, szívügyének tekintette, hogy a gyermekei is muzsikáljanak – ezért mindig hálás leszek neki. Fiatalkoromban közel voltam a zenei pályához, csodálatos énektanáraim – különösen Zákányi Zsolt karvezető – arra buzdítottak, hogy a színpadot válasszam hivatásomul. Viszont én tizenkét éves koromban elhívást kaptam Istentől, már akkor tudtam, hogy lelkipásztor leszek. Ma is úgy gondolom, mint annak idején: az éneklés ajándékát, amelyet tőle kaptam, a legjobban az ő szolgálatában tudom használni.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!