Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. E két héten Kustár Zoltán református lelkipásztor, hittudományi egyetemi tanár (XII. 22–31.) és Vladár Gábor nyugalmazott református lelkipásztor, teológiai professzor (2025. I. 1-től) osztják meg velünk gondolataikat.

Várja a falu, hogy a decemberi vasárnapokon fényt vigyenek a helybeliek az adventi készülődésbe. A kántálás a hagyomány életre keltése; egyszerre magasztalja Istent és teremt közösséget. Megszépülnek a lelkek, amint énekelve vonulunk az utcákon – tudatja Victor László lelkipásztor.

Egy jászolban fekvő csecsemőnek bizonyára nincs mit tanítania, csak ha mint a pásztorok és a bölcsek, térdre borulva imádjuk, és elfogadjuk őt királyunknak, megváltónknak. Csak ő hordozhat minket a sötétségünkben, és űzheti el az árnyakat. A fény, az öröm és a szabadulás az ő ajándéka, és örömmel adja őket ingyen a népének. Ő maga a nagy Csoda.

Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai

A legboldogítóbb karácsonyi és újévi program ez: nézzünk fel az Úrra, bízzunk az Úrban − miként Ezékiás is egyre inkább ezt tette −, cselekedjünk az Úr szeretete szerint, hiszen nála készen vár minket a legtökéletesebb „stratégia”

Steinbach József dunántúli püspök, a zsinat lelkészi elnöke ünnepi gondolatati

Adventi istentiszteletre harangoznak a szentendrei református templomban. – A keresztyénségben számunkra a kulcsszó a közösség, amely Isten egyik nagy ajándéka az embereknek – vallja Harmathy András lelkipásztor.

A király győzelmei, bukásai, emberi gyengeségei, veszteségei készítettek minket arra, hogy ne nosztalgikus, romantikus szentestére, csillogó fényekre érkezzünk karácsonykor, hanem a szabadító Jézus földre jöttének örömére. Azt a Krisztust ünnepeljük, aki felvette magára emberlétünk szépségét, kínját, minden lehetőségét, gyötrelmét és kísértéseit, hogy isteni erejével segítséget kínáljon az embernek, a hozzá fordulónak.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. A heti bibliai szakaszokhoz Pap Ferenc írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Hogyan történik ma az ifjúság szolgálata? Kik a célközönség, akiket el szeretnének érni, milyen terveik vannak az idei tematikus évre? Milyen programokat, eseményeket szerveznek a fiatalok számára? Mely Igére épül az idei szolgálat? Oláh Luca vallástanárt és Ablonczy Áron lelkipásztort kérdeztük.

Advent idején a múltban kutatva falusi életünk nyolc éve varázsolódik lelki szemeim elé. Mintha mesevilágban éltünk volna, kedves, segítőkész, dolgos kalotaszegi emberek között, tiszta levegőt szívtunk, gyermekeinket óvó szemek vigyázták. Városi rokonságunk számára mi voltunk a hétvégi kikapcsolódás és pihenés nagy lehetősége, az unokatestvérek máig szeretettel emlegetik az ott töltött szép napokat.

Az Úr 1995., ma már nagyon távoli, de igaz meseként ható esztendejében az összes akkori diák és tanártárs, sőt, a bölcsészkar minden munkatársa bőven elfért az akkoriban nagyon otthonos, szerény, fehér falú s az egyház címerével ékes díszteremben. A közös éneklés és imádság után még egy szívem szerinti feladat várt rám: néhány, a születés ünnepéhez köthető saját versem és versfordításom elmondása.

Az Úr előtt úgy is mutatkozhatunk, mint az elbukott kamasz, aki már szinte felnőtt, mégsem elég érett. A lényeg, amíg úgy állunk az Úr előtt, mint gyerek a szülő előtt, bárhogyan érezzük magunkat, nem vagyunk elveszve, mert kapcsolatban állunk az élő Istennel – és ez a legfontosabb. E viszonyban ismerhetjük meg magunkat igazán, itt nyerhetünk lelki nyugalmat, bölcsességet is.

Mit jelent az, amikor – követve az apostol szóhasználatát – fejnek nevezzük a férjet? Ez a férjnek a házasságban, illetve a családban realizálódó isteni elhívására utal, nevezetesen, hogy elsődlegesen ő vállalja a krisztusi módon való vezetés, védelem és gondoskodás felelősségét.

Eszmélkedésem óta identitásképzőm, hogy református vagyok és Debrecenben születtem. Később még mélyebben meg kellett értenem, mennyire a szívemhez nőtt ez a város. Miután ugyanis emigráltam, minden éjjel Debrecennel álmodtam – vallja Vásáry Tamás világhírű zongoraművész, karmester.

Felnőttként, saját családomban igyekeztem a szokásokat továbbvinni. Bár a mi kis családunkban a meghitt, szép karácsonyoknak hamar vége szakadt: gyermekeim kisiskolások voltak, amikor édesapjukat elveszítették. Az első ilyen karácsony alkalmával a fahéj, a szegfűszeg illata helyett a hiány, a fájdalom töltötte be otthonunkat.

A politikai helyzet változása felgyorsította a hellenizáció folyamatát. Palesztina területe vita tárgyát képezte a Ptolemaida, illetve a Szíriát, Perzsiát, Kis-Ázsiát, valamint Mezopotámiát magába foglaló Szeleukida Birodalom között, így a zsidók a két hellenista állam ütközőzónájába kerültek.

A hivatalos eljárás kegyetlen. Tomot bűnözőként kezelik és hallgatják ki, azonnal kialakul az előítélet, a vád is: biztosan megölte a csecsemő apját, hiszen egy háborút megjárt katonának nem számíthat eggyel több gyilkosság. A férfire újra rászakad élete minden terhe, bűne, vezekelve vállalja a halált is, ha úgy döntenek.

Az apostolok cselekedeteiben Pál emlékeztet Jézus szavaira: „Nagyobb boldogság adni, mint kapni.” Ez a gondolat régóta iránytűként szolgál számunkra a karácsonyi készülődés folyamán. Mindig azt tartjuk szem előtt, kinek mit tudnánk adni az ünnep alkalmával – tudatja Monty Taylor amerikai misszionárius.

A résztvevők személyes bizonyságtételeiket osztották meg, őszintén vallottak példaképeikről, valamint a velük való birkózás kihívásairól. Írásaikban megindító történeteket tártak elénk arról, hogyan alakította át mindennapjaikat a digitális jelenlét, és életük olyan sorsfordító pillanatairól is szóltak, amikor Isten valamit visszatartott – egy álmot, egy lehetőséget vagy egy vágy beteljesülését.

A veszteség csendje. Ez volt számomra, amikor hamarosan a kórház fehér, üres várótermében ültem egy hideg vaspadon. A műtét előtt, az altatás határmezsgyéjén sikoltást hallottam. A mai napig nem tudom, ki sikoltott – talán egy másik beteg, talán egy nővér, vagy az én lelkem adott hangot annak a fájdalomnak, amit a testem még fel sem fogott.

Lapunk esszépályázatának győztes írása felnőttkategóriában

Az első példaképem az újszövetségi Máté, Krisztus tanítványa, akinek az elhívására adott válasza az, ami számomra motiváló. Amikor Jézus szólította, Máté azonnal felállt az asztaltól, és mindent otthagyva követte őt. A legtöbb tanítvány is így tett.

Lapunk esszépályázatának győztes írása ifjúsági kategóriában

Néhány éve történt, hogy advent második hetében megbetegedett az egyik szomszédunk, aki egyedül nevelte három kisiskolás gyerekét. Mivel a szülők elváltak, és nem akadt olyan rokon, akit segítségül lehetett volna hívni, hozzánk költöztek a gyerekek arra a néhány napra, amíg az édesapjuk bent feküdt a kórházban.

A célunk, hogy Istenhez vezessük az embereket, megmutassuk az Úr féltő szeretetét – tudatja Antal Mariann, a Budapest-Rákoskerti Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. Szerdánként beszélgetős bibliakörre várják az erre nyitottakat, a gyülekezet vezetősége havonta egyszer presbiteri bibliaórán is találkozik. Péntekenként korhatár nélküli gyülekezeti délutánt tartanak.

Húsz év házasság után már nem akart az anyósa kedvében járni. Már nem szívesen nyitott neki ajtót, ha a férje nem volt otthon. Előfordult, hogy anyósa leszidta, amiért elhanyagolja a gyermekeit, ugyanis kicsi koruktól dolgozott. Volt, hogy az udvaron, már a kertkapuhoz menet vágott a fejéhez valamit, amit rosszul csinált a gyermeknevelésben.

Az építkezés 1908. március 16-án kezdődött el, és egy évvel később, 1909. április 5-én fejeződött be. A székház külső megjelenésében a késő historizmus stílusjegyeit hordozza, megidézve tömegformálásában a középkori várak monumentális jellegét. A külső falazat és a belső terek növényi ornamentikája a szecesszió világát idézi.

J. I. Packer puritanizmuskutató hangsúlyozza: az Isten és az ember kapcsolata már e világon elkezdődik, s kiemelt történésként az úrvacsora perceiben. Megváltónk szenvedéstörténetében a vér mellett ott vannak a verejték- és könnycseppek.

Szinte álomszerű volt, amikor bevonulásom harmadik hónapja után hívott az írnok, s közölte, hat nap szabadságra megyek december elején. Annyira örültem, hogy fel sem fogtam: azért küldenek haza akkor, mert így a karácsonyt bent kell töltenem. Pedig a teológusok felét mindig elengedték, de én akkor még „kopasz”, első időszakos voltam, amúgy sem számíthattam erre.

Az Úrtól sokszor olyan ajándékot is kapok, amelyre egyáltalán nem számítok – vallja a világot stoppal járó Szűcs M. Sándor. Így követte végig Pál apostol útját és a protestáns gályarabok menetét Zubogytól Nápolyig. Szerencsejáték-függőből lett Isten utazó evangelizátora. Sokszor hozta már össze az Úr utazásai alatt különleges vagy ismert emberekkel.

Ha azon szorongok, hogy itt minden a végét járja, az inkább tűnik e világi pusztán megragadottságnak, nem keresztyén hitbéli távlatnak. A kettősséget mindig meg kell tartanunk: van mennyei polgárjogunk, de megbízatásunk is a teremtés fenntartására. Ez nem vagy-vagy, hanem is! – magyarázza Kocsis Áron hajdúnánási lelkipásztor.

Van egy különös történetem, ezen belül számtalan. A hétköznapok, ünnepnapok és karácsonyok egymásba folyó történetei. A kétgyermekes adjunktusnő, az intenzív osztályt vezető főorvos, a krízisintervenciós munkatársaim, a lelkeket gyógyítók, az ápolók, a főnővér, a vezető plasztikai sebész, az asszisztensek, az operatőr, az ápolók, a vezető gasztroenterológus történetei...

Azt szokták mondani tréfásan: nincs régebbi dolog, mint a tegnapi újság. Azonban a régi újságok, különösen a református sajtóorgánumok, kiadványok számos olyan gondolatot tartalmaznak, amelyek ma is érvényesek, tanulságosak és jövőbe mutatók. E rovatban ilyen időtálló elmélkedésekből idézünk. Ezzel a régi értékeket őrizzük, és a hagyományokat ápoljuk.

Egyszer az történt, hogy sok angyal jelent meg az embereknek. Rengeteg. Angyalok sokasága. Persze ilyesmi nem fordul elő mindennap. Csak akkor, amikor valami igazán nagy dolog történik. Márpedig Betlehemben világrengetően nagy dolog történt azon az éjszakán, amikor a pásztorok a nyájukat őrizték a város mellett.

Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban, a választói közgyűlésen az egyházkerület vezetőségéről, igazgatótanácsának összetételéről, valamint a Romániai Református Egyház zsinatának összetételéről is döntöttek.

– A hála tart meg, hogy elviseljem, amit el kell. Ami egyszer az enyém volt, nem veszítem el. A hála ésszel felfoghatatlan békét áraszt a szívbe. A megélt fájdalom ellenére, mellett. Ha szeretek, gondoskodom, mindig úgy, ahogy éppen szükség van rá, azzal a másik embert biztonságba helyezem. Csak azzal, hogy nincs egyedül, további feltételt adtam neki a gyógyuláshoz, a boldogsághoz.