Karácsony napján olvassuk a „móreseti Mikeás” (Mik 1,1) próféciáját, amely a messiási uralom eljövetelét hirdeti meg: „Te pedig, efrátai Betlehem, bár a legkisebb vagy Júda nemzetségei között, mégis belőled származik az, aki uralkodni fog Izráelen. Származása visszanyúlik a hajdani időkbe, a távoli múltba.” (Mik 5,1) A messiás Isten népét mint nyájat jó pásztorként fogja legeltetni, az Úristen hatalmát terjeszti ki az országra, és eljön a nyugalom és a békesség ideje. „Ez lesz a békesség!” (Mik 5,4) Mikeás kora semmiképpen sem a békesség és a nyugalom, hanem a zűrzavar ideje volt. A Kr. e. VIII. században egyre inkább közeledett az északi országrész bukása, háború háborúra következett.

Fontos Betlehem földrajzi azonosítása: a déli országrészben, Júdában, Efráta vidékén fekvő Betlehemről van szó, és nem az északi, Zebulon területéhez tartozó másik Betlehemről (vö. Józs 19,14). Jézus születésének elbeszélésekor Máté evangélista is egyértelműen határozza meg a helyszínt: „júdeai Betlehem” (Mt 2,1.5). Júdea a korabeli római provincia elnevezése. Dávid király esetében, aki pásztorfiúból lett pásztorkirály, így ír a Szentírás az Izráel trónjára kerülő fiú származásáról: „Dávid annak az efrátai embernek volt a fia, aki a júdai Betlehemben élt, és akit Isainak hívtak.” (1Sám 17,12)

Józsefnek származása miatt a császári népszámlálás során Betlehembe kellett mennie. „Felment József is a galileai Názáretből Júdeába, Dávid városába, amelyet Betlehemnek neveznek, mert Dávid házából és nemzetségéből származott.” (Lk 2,4) Így teljesedett be a Mikeás által hirdetett isteni szó, Máté által idézve: „Te pedig, Betlehem, Júda földje, semmiképpen sem vagy a legkisebb Júda fejedelmi városai között, mert fejedelem származik belőled…” (Mt 2,6) „A jászolhoz Betlehembe jöjjetek el!” (RÉ 414,1)