Megtérés és megújulás – az ifjúság szolgálatának éve

Előfizetek

Az ifjúság szolgálatának éve lesz 2025. A következő tematikus egyházi esztendő céljairól, programjairól és kiemelt témáiról a szervező együttes két tagja, Oláh Luca vallástanár és Ablonczy Áron lelkipásztor, a Zsinati Hivatal Ifjúsági Osztályának munkatársai számoltak be lapunknak.

Oláh Luca vallástanár és Ablonczy Áron lelkipásztor Fotó: Hurta Hajnalka

Mi a jelenlegi helyzetképe az egyház ifjúsági szolgálatának?

Ablonczy Áron: Kutatásaink szerint a református gyülekezetek hatvanöt százalékában nincs ifjúsági munka. Ennek összetett okai lehetnek: a lelkészek vállán nagy a teher, sok fiatal elköltözik tanulás, munka miatt. A másik oldalról nézve azt látjuk, mintegy négyszázhatvan gyülekezetben végeznek valamiféle ifjúsági szolgálatot. Az egyházi intézményekkel és a konfirmációval összevonva jelenleg hozzávetőleg tizennyolcezer fiatalt ér el hetente a református ifjúsági misszió. Azonban Magyarországon több mint másfél millióan tartoznak ebbe a korosztályba, az egyháznak tehát van bőven lehetősége, hogy az ő életükben is megújulást hozzon.

Milyen igei vezérfonalra épül az ifjúság szolgálatának éve?

Oláh Luca: A 103. zsoltár ötödik versét választottuk: „Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé.” Ez az Ige egyrészt kifejezi a fiatal korosztály újjászületését, másrészt azt is magában foglalja, hogy Isten megújít minket a hitünkben, abban az első szeretetben, amelyet tőle kaptunk.

Ablonczy Áron: Az egyház és az ifjúsági munka megújulása is fájdalmakkal jár. Ha a missziót komolyan gondoljuk, szembe kell néznünk a gyengeségeinkkel, például azzal, hogyan fogadjuk be a fiatalokat a vasárnapi istentiszteleteken. Hiába várjuk passzívan, hogy jöjjenek, már évtizedek óta nem akarnak, nekünk kell lépni.

Kik állnak a szóban forgó esztendő középpontjában?

Oláh Luca: Az egyik célközönség a 14–26 év közötti fiatalok. Ezen a korosztályon belül elkülönítünk négy célcsoportot: a kis tiniket, a tiniket, a húszas éveik elején járó, készülődő felnőttkorban lévőket, illetve a fiatal felnőtteket. Emellett azokat szeretnénk megszólítani, akik különböző módokon az ifjúsággal foglalkoznak: szülőket, tanárokat, ifivezetőket, lelkészeket. Több programunk hangsúlyozottan azoknak szól majd, akik nem értik a fiatalokat, és aggódnak a jövő generációi miatt.

Ablonczy Áron: Gyülekezetekben gondolkodunk, ezekbe az összgenerációs közösségekbe szeretnénk bekapcsolni a fiatalokat. Az idősebbek is felelősek azért, van-e ifjúság, hogyan formálódik. Ebben kulcsszerepet kapnak a szülők, akik pontosan ezért az egyik kiemelt célcsoportunk, hiszen ők töltik a legtöbb időt a fiatalokkal, ők gyakorolják a legnagyobb hatást a gondolkodásukra, értékrendjükre. Kérdés például, mit kezdjünk szülőként azzal, amikor vasárnap reggel közli velünk a kamaszgyermek, hogy nem jön templomba, mert fáradt, tanulnivalója van, sportmeccse lesz, vagy egyszerűen nincs kedve. A többi között ilyen témákkal foglalkozunk majd egy újonnan induló videoműsorban.

Milyen célokat tűztek ki?

Ablonczy Áron: A tematikus év célja, hogy megújuljon a fiatalok élete, történjenek megtérések, általuk erősítve a helyi gyülekezeteket. A tematikus év tehát nem feltétlenül új események elindításáról fog szólni, hanem a gyülekezetekben már meglévő, működőképes programokat, modelleket, segédanyagokat szeretnénk támogatni, középpontba helyezni olyan módon, hogy azok más közösségek, missziók, programok születését és kiépülését segítsék.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!