Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
Magyarországon minden negyedik kiskorú mentális problémák tüneteit mutatja – állítja Hal Melinda klinikai szakpszichológus, a Nemzeti Mentál Pajzs program szakmai vezetője. Ez a nagyszabású koncepció a közösségek lelki ellenálló képességének erősítését és a megelőzés szemléletének elterjesztését tűzte ki célul. A szakember reméli, a fiatalok megértik: a kultúra, a hit és a lelki egészség olyan belső erőforrások, amelyek segítenek eligazodni az élet döntéseiben.
... március 15. nemzeti ünnepünk, a szabadság örömünnepe, egyéni életünk és nemzeti létünk kulcsfogalma. Másként értelmezi a biológus, a pszichológus, a történész, a politikus, és másként a teológus. Mást jelent a börtönben ülő rabnak, mást a szülőnek, mást a bántalmazó kapcsolatban szenvedőnek, mást a gátlásokkal küzdőnek. A szabadság szent cél az érlelődő személyiség és a nemzet számára, míg másoknak fenyegető felelősség.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása nemcsak Isten üzenetének mélyebb megértését segíti elő, hanem közösségi élményt is nyújt, amely megerősíti a hívők közötti kapcsolatot. Az e heti bibliai szakaszhoz kapcsolódóan Hodossy-Takács Előd írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást nyújt a szöveg mélyebb megértéséhez.
A Heves vármegyei Egerszalók református gyülekezete alig több mint egy évtizede szerveződött újjá a katolikus többségű faluban. A közösségbe ma már a környékről és távolabbról is érkeznek hívek. A templom nemcsak istentiszteleti hely, hanem találkozási pont is, ahol turistákból gyakran visszatérő vendégek, majd gyülekezeti tagok lesznek. A helyi Istenháza történetét különleges kötet is megörökíti.
A szerelmes fiatalok lázadnak, ezt azért is tehetik, mert maga a világ is változóban, forog, mint a vásári körhinta, vagy éppen a feje tetejére készül állni. Az eldöntendő kérdés látszólag ez, az örökölt sors gravitációja csak egy időre, rövid „repülés” erejéig függeszthető fel, vagy mindenestül fel lehet forgatni az eltorzult, sok hamisságtól terhes berendezkedést? Mindkettő lehet valóságos forgatókönyv és dilemma: mi lett volna, ha...
„A mi örömünk tiszta és hármas kútfőből meríti nedveit: a jó ügy diadalából, a testvérülés hitéből s a siker reményéből” – írta a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap vezércikke. Az 1848. március 26-án megjelent Békeszózat című írás a lelkészekhez szólva azt is hangsúlyozta, feladatuk, hogy a „szállongó hírek szellőjében ingadozó nép” között lépjenek fel „templomban és templomon kívül, mint a béke és az igazság apostolai, mint a vigasztalás és nyugalom eszközlői”.
„Jutalmam, hogy tehetem.” Sokunknak fontos a diakonisszák e jelmondata. A rendszerszemlélet meghatározza a munkámat: azt vizsgáljuk, hogyan működik a család mint rendszer, milyen változások okoznak benne elakadást – tudatja Topolánszky-Zsindely Katalin klinikai szakpszichológus, a Bethesda Gyermekkórház korai intervenciós szolgálatának vezetője, a Dizseri Tamás-díj idei kitüntetettje.
Hiánypótlónak számít a sajátos nevelési igényű kicsinyek oktatásában az újonnan nyílt Csillagfény Gyógypedagógiai Óvoda, amely a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Halászteleki Székhelyintézményének része. Az országban ez még csak a hatodik ilyen jellegű református kisdedóvó, és itt, a főváros vonzáskörzetében rendkívüli szükség volt rá a megnövekedett gyermeklétszám miatt.
Pályája során több mint ötven kétnyelvű szótár szerkesztésében vett részt, és életművével egy egész tudományterület alapját teremtette meg. Élete különleges ajándékának tekintette, hogy egykori teológustársa, Hegedűs Loránt püspök felkérte az induló Károli Gáspár Református Egyetem Angol Tanszékének megalapítására és vezetésére.
– Emlékezés Magay Tamás lexikográfusra (1928–2026)
A XVIII. századi tudós, költő Kalmár György szép kifejezésével „drágakőnél gyönyörűbb” édes anyanyelvünket gyakran keseríti pontatlan, félreérthető fogalmazás, idegenszerűség, stílustalanság. A beszéd, az írás szürkül, gondot okoz a megfelelő szó meglelése. Anyanyelvi kapuőr rovatunkban Arany Lajos óvja-védi közös kincsünket.
Egyszer Jézus is váratlanul toppant be a tanítványaival barátai házához. Lázár Betániában élt két lánytestvérével, Mártával és Máriával. Amikor Márta meglátta a sok vendéget, azonnal szaladt a konyhába, hogy mindenféle finomságot készítsen Jézusnak és a tanítványainak. Mária azonban odaült Jézus lábához, és figyelmesen hallgatta a mester szavait.
– Mi más célja volna az intézmények egyházi fenntartásának, ha nem az, hogy a missziói parancsban rögzített küldetést beteljesítsük? Isten hitre hív bennünket, hogy az ő útján segíthessünk másokat – emelte ki Hajdú Zoltán Levente, a 14. Országos Református Köznevelési és Szakképzési Konferencián. Hangsúlyozta: a hívő ember szelídséggel neveli az ellenszegülőket, akik később megtérve megismerhetik Isten igazságát.
A focaccia az egyik leglátványosabb olasz kenyérféle, kívül ropogós, belül puha és levegős szerkezetével mindenkit levesz a lábáról. Ez az alaprecept kiváló kiindulópont ahhoz, hogy otthon is igazi, mediterrán hangulatú kenyér készüljön, akár rozmaringgal, olívával vagy szárított paradicsommal felturbózva.
– Jézus is lehajolt az elesettekhez: ha én őt követem, miért kételkedem? Nem volt ez kitaposatlan út, az aradi ifivel rendszeresen látogattuk az utcán élőket, olykor velük énekeltünk, imádkoztunk. Ezt a munkát nem lehet számokban mérni, egy-egy apró változás is siker, mint amilyen egy ellátottunktól elhangzó köszönöm. Törekedtem biztos pont lenni a számukra, akár egy mankó, amelyre támaszkodhatnak.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Lányi Gábor református teológus-lelkész, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Egyháztörténeti Tanszékének docense osztja meg velünk gondolatait.
Fontos a személyes jelenlét az online világban. Szerintem hatalmas lehetőség rejlik benne, ha egy újságíró ország-világ előtt tanúságot tesz a hitéről. Minden lehetőséget meg kell ragadnia a hívő publicistának az emberek megszólítására az online térben is – vallja Volf-Nagy Tünde, a Protestáns Újságírók Szövetségének elnöke.
... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?
„E tősgyökeres magyar város köréből fog Magyarország megmentetni és nemzeti szabadságunk biztosíttatni” – írja Kossuth Lajos a cívisváros jelentőségéről. A debreceni Kollégium és a tiszántúli egyházkerület az 1848–49-es forradalom és szabadságharc meghatározó eseményeinek színterévé vált. A Kollégium Oratóriumában Gáborjáni Szabó Botond egykori közgyűjteményi igazgatóval idézzük fel „a szabadság szent igéit”.
