Egerszalók apró község, Egertől alig öt kilométerre fekszik a Laskó-patak völgyében. Neve az elmúlt évtizedekben összeforrt a gyógyturizmussal, miután 1961-ben kőolaj után kutatva négyszáztíz méter mély kutat fúrtak a honfoglalás óta lakott település határában. Olajat nem találtak, helyette kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos gyógyvíz buggyant elő a földből, amely egyedülálló természeti csodát, látványos sódombot hozott létre az azóta eltelt időben.

Mi nem ezért, hanem egy másik csoda miatt érkeztünk... Mert mi más lehetne az Egerszalóki Református Missziói Egyházközség, amely 2013-as újraalakulása óta töretlenül fejlődik a katolikus többségű községben, s amelynek alkalmaira más, közeli és kevésbé közeli településekről is érkeznek hívek?

ÉRKEZÉSEK

Szépen szóló harangok hívogatnak istentiszteletre böjt második vasárnapján. A többfunkciós központ jellemzéséhez használhatnánk a kissé elcsépelt, ám kifejező ékszerdoboz jelzőt: az egyenes falakat bátran mellőző körtemplom, amelyben a kálvinista hagyománytisztelet a modern építészettel ötvöződik. 2019-ben készült el, azóta lelki otthona a formálódó szalóki reformátusságnak.

A harangtorony alatt áthaladva jutunk be az épületbe, amelynek előterében iratterjesztési asztal fogadja a betérőt. Itt köszön ránk egy idősebb férfi, aki éppen egy templomi használatra szánt énekeskönyvért nyúl.