... március 15. történelmünk meghatározó, fényes eseménye, nemzeti önazonosságunk egyik legszebb kifejezője. Számtalan írás, történelmi elemzés feltárta, vitatta, magyarázta, mégis maradt kutatásra váró dokumentum. Érdekes volna például a korabeli igehirdetéseket vizsgálni, miről szólt akkor a prédikáció. A szabadságról? Kánaánról?

Forradalmi rendszerváltás történt Magyarországon. Végbemehetett a polgári, nemzeti átalakulás, megalakult a független, felelős kormány, a polgári szabadságjogok, törvény előtti egyenlőség, közteherviselés, népképviselet – óriási fordulat! Őrizzük, nehogy elveszítsük!

Március 15-én több helyen ökumenikus istentisztelettel adnak hálát Istennek a magyarok, római katolikusok és protestánsok. Évszázadok feszültségei oldódnak a nemzeti ünnepen egyházaink között. Noha az országgyűlési törvények (1791 és 1840) biztosították a vallásszabadságot, vegyes házasság esetén a reverzáliskényszer viszályt okozott. A protestáns félnek kötelező volt lemondani gyermekének saját vallása szerinti neveléséről. (Ma is fölbukkan a jelenség, noha a pápa tiltja.) 1841-ben országos felháborodást keltett, hogy az evangélikus Kossuth Lajos és katolikus menyasszonya esküvőjén a plébános megtagadta az áldást, mivel a vőlegény nem volt hajlandó reverzálist adni. A Pest vármegyei közgyűlés ezért hatszáz forint büntetéssel sújtotta a papot. Az 1844-es országgyűlés kimondta, hogy protestáns lelkészek is megáldhatják a vegyes házasságokat.