Mentális zavarral küzdők a gyülekezetben

Előfizetek

A hívők ugyanúgy szenvedhetnek mentális problémáktól, mint a nem keresztyének, ráadásul mindezt ma is tabu övezi. Hogyan támogathatja őket a gyülekezetük? Szakértőt és lelkipásztort is megkerestünk a kérdéseinkkel, és megismerhetjük egy depresszióból szabaduló anya szemszögét.

A mentális betegség olyan tartós pszichés zavar, amely jelentősen megváltoztatja az egyén gondolkodását, érzelmeit, hangulatát és viselkedését. Az állapot szenvedés forrása, és befolyásolja a mindennapi működésüket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aktuális nemzetközi betegségszabályozása szerint ide tartoznak a hangulatzavarok, a szorongásos vagy félelemmel kapcsolatos zavarok, a pszichózis (az egyik ismert fajtája a skizofrénia), a személyiségzavarok, a traumával összefüggő zavarok, az addikciók, az evészavarok és a neurokognitív zavarok (például a demencia).

Ha valaki sokáig rosszkedvű, még nem jelenti azt, hogy depressziós. – A mentális betegségekről több tünet hosszabb ideig való fennállása adhat pontos diagnózist – tájékoztat Perpékné Papp Éva lelkész, mentálhigiénés szakember. Azt tapasztalja, a társadalomban gyakoriak az előítéletek.

Általánosságban kell felhívni rá a figyelmet, régen is léteztek, ma is vannak ilyen betegségek, az egyházban is előfordul Fotó: Getty Images

– A félelmek általában az ismeretek hiányából fakadnak, holott a mentális problémákkal élők csak abban különböznek a társadalom, a gyülekezetek más tagjaitól, hogy másfajta küzdelmek jellemzik őket. A szakember szerint különösen akkor lényeges a gyülekezeten belül tabumentessé tenni ezt a kérdéskört, ha vannak érintettek. – Nem szabad személyesíteni, hanem általánosságban felhívni rá a figyelmet, régen is léteztek, ma is vannak ilyen betegségek, és az egyházban is előfordul – tanácsolja a témáról kommunikálás kapcsán.

MIT TEHETÜNK ÉRTÜK?

Perpékné Papp Éva óva int attól, hogy sajnálkozással forduljunk az érintettekhez, helyette tanúsítsunk együttérzést. – Előbbi teljesen más minőségű jelenlétet, alá-fölé rendeltséget fejez ki, míg az együttérzésben egy szinten vagyok a másikkal. Belépek a folyója medrébe és mintegy vele haladok egy ideig, megértem és elfogadom őt. Ez bizalmat szül benne, könnyebben megnyílik. Ugyanígy kerülendő a tanácsok osztása, még ha jó szándékból tesszük is.

– Ami az én helyzetemben megoldást nyújtott, az nem biztos, hogy más problémáját is megszünteti – magyarázza. A mentálhigiénés szakember szerint hajlamosak vagyunk úgy gondolkodni, hogy a hitben járó ember mindig erős. – Ha azt tápláljuk a gyülekezet tagjaiba, hogy a hit mindentől megvéd, az gyengíti őket az Istenhez való eljutás útján. A hit ajándék, amelyet elfogadhatok és vigyázhatok rá, de nem varázseszköz, amely eltünteti a nemszeretem dolgokat. Természetesen imádkozhatok a gyógyulásomért, az állapotom javulásáért, mert hiszem, hogy Istennek gondja van rám. Viszont mindettől függetlenül igenis léteznek mentális problémák, amelyek előfordulnak a keresztyének életében is. Bár sokan ellenzik, erős pszichés zavaroknál gyógyszeres kezelés is szükséges, ez teszi lehetővé a fenntartható életet.

Éva úgy véli, a lelkipásztor felelőssége, hogy ha valaki láthatóan segítségre szorul a nyájban, megfelelő szakemberhez irányítsa – olyanhoz, aki az egyén lelkiségéhez a legközelebb áll.

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!