Élővé tett múlt
Ritkán látogatható terek, különleges kiállítások és élő történetek várták a Múzeumok Éjszakájának vendégeit. A református örökség Budapesten (a Bibliamúzeumban és a Ráday Könyvtárban), Pápán (a Pannonia Reformatában és a könyvtárban) és Debrecenben (a Kollégium múzeumában) is megnyitotta kapuit: a látogatók egyetlen este alatt, délutántól éjfél utánig, évszázadokat utazhattak vissza az időben.
Műemlék könyvtár és meditációs séta
A programsorozathoz idén is csatlakozott a Bibliamúzeum és a Ráday Könyvtár. A Ráday Ház és a körülötte formálódó református negyed a budapesti reformátusság egyik meghatározó szellemi és kulturális központja. A két intézmény a kiállítások mellett előadásokkal, kézműves-foglalkozásokkal és vezetett sétákkal igyekezett ezt az örökséget közelebb vinni a látogatókhoz.
A fülledt júniusi szombat délutánon nyüzsgött a Kálvin tér és a Ráday utca. A Múzeumok Éjszakája hangulata az egész várost magával ragadta, az emberek egyik helyszínről a másikra siettek. A Ráday Házba belépve is hasonló forgatag fogadta a látogatókat.
REFORMÁTUS NEGYED
A programok délután négytől éjfélig követték egymást, mindegyik kifejezetten izgalmasnak ígérkezett, nehéz egyet-kettőt kiemelni. Az elsőre a Bibliamúzeum előterében gyülekeztek a lelkes látogatók. Zöldi-Birkás Éva múzeumpedagógus kalauzolta végig az érdeklődőket a református negyed fontosabb állomásain. A kiosztott térképen mindenki nyomon követhette, merre tartanak, és elolvashatta az érdekességeket a kiemelt helyszínekről.
Elsőként a Kálvin téri református templomnál ismertette a sétavezető a megépítés előtti időket, a reformátusság akkori helyzetét és a későbbi változásokat. A magyarországi protestáns felekezeteket sokáig korlátozták különböző törvényekkel. A törökök kiűzése utáni időkben például megszabták, milyen – úgynevezett artikuláris – helyeken gyakorolhatták a hitüket. Az 1791-es országgyűlés mondta ki a szabad templomépítés jogát, így a pesti reformátusok számára is megnyílt a lehetőség az egyházközség megszervezésére és saját kultuszhely építésére.
Zöldi-Birkás Éva először bemutatta a tér további nevezetességeit – a többi között Kálvin János szobrát, illetve a kilencvenöt finombeton lapot a protestantizmushoz kapcsolódó két-két idézettel, amelyek a reformáció 500. évfordulójára készültek. A templomba belépve a tervezés történetéről és a kriptában eltemetett halottak életéről szólt. Innen Török Pál püspök emléktáblájához vezetett az út. Az ő nevéhez kötődik a Budapesti Református Teológiai Akadémia megalapítása és a Ráday család könyvtárának megszerzése az egyház számára.
Kedves Olvasó!
A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!