A Reformátusok Szárszói Konferenciája mindig olyan kérdéseket vesz elő, amelyekkel az egyház előbb-utóbb biztosan szembetalálja magát. Miért éppen most került napirendre a mesterséges intelligencia?

Azt látjuk, hogy ez ma már nemcsak a közéletet foglalkoztatja, hanem az egyes embert is. Sokan találkoznak a mesterséges intelligenciával, de kevesen tudják eldönteni, hogy segítségként vagy inkább veszélyforrásként tekintsenek-e rá. Ráadásul nem csupán technológiai kérdésről van szó: etikai és világnézeti dilemmákat is felvet.

Elég arra gondolni, hogy ugyanaz az algoritmus képes elemezni egy Arany János-verset és kiszámítani egy rakéta becsapódási helyét. Ez akkora alkalmazási területet jelent, hogy az egyháznak is érdemes végiggondolnia, miként viszonyuljon hozzá.

A mesterséges intelligenciáról szóló közbeszédet gyakran vagy a lelkesedés, vagy a félelem uralja. Önök milyen beszélgetésre hívják a résztvevőket?

Semmiképpen sem olyasmire, ahol valaki kiáll, és megmondja a végső igazságot arról, mit kell gondolni reformátusként az AI-ról. Ma még a világ vezető szervezetei is keresik a válaszokat. Mi inkább olyan kérdéseket szeretnénk feltenni, amelyek segítenek eligazodni. Nem hiszek az előrágott válaszokban. Abban viszont igen, hogy ha valaki hitben járva keresi a helyes utat, akkor jó kérdések segítségével maga is bölcsebb döntéseket hozhat. Közben arról sem szabad elfeledkezni, hogy a mesterséges intelligencia alapvetően eszköz, és mint ilyen, egyaránt használható jól és rosszul. A konferencián mindkét oldalról szeretnénk beszélni.

Hol találkozik ma ezzel a református egyház?

A hétköznapjainkban sokszor észre sem vesszük, hogy már mesterséges intelligenciát használunk, például amikor a navigáció megtervezi az útvonalunkat. Az egyház életében is egyre inkább jelen lesz, különösen az adminisztrációban, de a lelkipásztori szolgálatban és az oktatásban éppen úgy. A kérdés nem az, megjelenik-e, hanem az, hogyan használjuk jól. Segíthet a felkészülésben vagy az információk rendszerezésében. Nem gondolom, hogy minden tudást fejben kell hordoznunk, de azt igen, hogy a lelkipásztori szolgálat személyes részét semmilyen algoritmus nem veheti át.

Hogyan épül fel a konferencia programja?

A nyitónapon közösen kijelöljük a kereteket: mi is a mesterséges intelligencia, milyen filozófiai, teológiai és társadalmi kérdéseket vet fel. A következő két napban ezeket bontjuk ki különböző nézőpontokból. Szó lesz jogi, oktatási és egyházszabályozási kérdésekről, arról, hogyan jelenhet meg ez az eszköz a lelkipásztori szolgálatban, és milyen lehetőségeket vagy veszélyeket rejt. Természetesen a lelki alkalmak sem maradnak el, mindennap közös áhítattal készülünk, emellett koncert is gazdagítja a programot.

Ha Kálvin János ma élne, vajon óvatosságra intene a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, vagy inkább azt kérdezné: hogyan állíthatjuk Isten dicsőségének szolgálatába?

Ha a reformáció történetére gondolunk, a könyvnyomtatás óriási szerepet játszott abban, hogy Isten Igéje a korábbinál sokkal több emberhez eljutott. Protestánsként ezért mindig óvatos vagyok, amikor egy technológiai újítástól eleve idegenkedünk. Inkább azt a kérdést tenném fel: hogyan alkalmazhatnánk ezt az eszközt úgy, hogy építse Isten országát, és ne rombolja? Mert ha mi nem tennénk is, mások biztosan használni fogják, csak nem feltétlenül ugyanazokra a célokra.