Református Egyházi Értesítő, XVI. évf., 6. (145.) szám, 1926. március 20.

Ez a két nemes emberi érzés már kialakulásában is rokon, sőt testvér egymással, mert mindkettő az egyéni érdek, a személyes önzés fölé való emelkedést kívánja és jelenti.

De rokon ez a két érzés a megjelenésében is. […] Ahol erős a nemzeti érzés, ott vele jár rendesen a mély vallásosság is. Gondoljunk a mi nagy magyar királyaink, szabadsághőseink vallásosságára. Mátyás királynak meglepően mély vallásos lelkületről tanúskodó megjegyzéseit, beszédeit jegyezte fel a történelem. […] Bethlen Gábor fejedelem 24-szer olvasta végig a teljes szentírást, I. Rákóczi Györgyöt zsoltáros fejedelemnek nevezték el.

[…] Szent vallásunk alapítója: a Jézus Krisztus mintakép lehet a számunkra a nemzeti érzésben is. Amikor elsősorban a saját nemzetét, a saját fajtáját akarja boldoggá tenni az evangéliummal; amikor keserves könnyeket hullat a megváltást elutasító, prófétáit halálba küldő Jeruzsálem felett; amikor meghal népe által és mégis népéért a kereszten: akkor mindnyájunknak tanítást ad az igaz, erős, hűséges nemzeti érzésről.

Viszont gyakran látjuk, tapasztaljuk azt is, hogy a vallásos érzés hiányával együtt jár a nemzeti érzés hiánya is. A hazát, nemzetet tagadó kommunizmus a vallásos érzést is kiirtani igyekszik az emberek szívéből.

Nálunk a lelki élet elsekélyesedése, az önzés, az anyagias szellem felülkereskedése legyengítette egyformán a vallásos és nemzeti érzést is. A vallásos szellem már kezd ébredezni. A lelkek e látható világ által ki nem elégítve, sőt abba belecsömörölve, ösztönszerűleg menekülnek Istenhez s az ő igazsággal és szeretettel, mennyei vigasztalással, égi táplálékkal és tisztább örömökkel telített világába. De a nemzeti érzés még nehezen bontakozik a vesztett háború és az azóta ránk zúdult csapások által támasztott fásultságból és közönyből. De mégis bontakozik, mert Isten szeretete éleszti a hazaszeretetet is.