Ma már nemzetközileg elismert professzor. Hogyan látja ma a mérnöki pályája kezdetét?

Már fiatalon megragadott a szerkezetek működése, különösen a LEGO Technic világa, amelyet kifejezetten összetett, működő mechanikai modellek építésére találtak ki, valódi mérnöki megoldásokkal. Tizenhat évesen elhagytam a hagyományos iskolarendszert, és mérnöktanulóként kezdtem dolgozni az angliai Bath-ban működő Stothert & Pitt darugyártó vállalatnál, mert rájöttem, hogy a gyakorlati munka érdekel. A cég később abban is támogatott, hogy Londonban gépészmérnöki diplomát szerezzek, majd doktori tanulmányokat folytassak, amelyek során mechanikai szerkezetek tervezésére szakosodtam.

Hogyan került kapcsolatba az űrkutatással?

A doktori fokozat megszerzése után az Európai Űrügynökségnél (ESA) helyezkedtem el Bristolban. Öt évet töltöttem ott, aktívan részt vettem űreszközök tervezésében. Közreműködtem a Skylark fejlesztésében, amelyet a legsikeresebb európai rakéták között tartanak számon, valamint kisebb szerepet vállaltam a Hubble űrteleszkópban is.

A munkám súlypontját azonban az Envisat földmegfigyelő műhold adta, amely akkoriban az ilyen jellegűek közül a legnagyobb volt. Vezető mérnökként a napelemtábla-kinyitó mechanizmus tervezéséért feleltem, és ekkor született meg az az új típusú, kettős működésű csigahajtómű, amelyet azóta is alkalmaznak a legnagyobb európai űreszközökben.

Mi történt az Európai Űrügynökség után?

A Cambridge-i Egyetem Mérnöki Tervezési Központjába kerültem kutatási igazgatóhelyettesként. Három éven át a mérnöki tervezés alapelveit kutattam, ekkor fordult a figyelmem egyre inkább a biomechanika felé. A mérnöki tervezés elméleti kérdései után fokozatosan a természetben megjelenő tervezési minták kezdtek foglalkoztatni. Három ottani év után a Bristoli Egyetemen kaptam oktatói állást, amely az elmúlt huszonhét évben pályám meghatározó színterévé vált. Ez idő alatt teljes jogú professzorrá léptem elő, és három alkalommal is betöltöttem a Gépészmérnöki Tanszék vezetői posztját. Akkoriban mintegy hatszáz alapképzésben tanuló és több mint száz posztgraduális hallgató tartozott hozzánk. Hét évig vezettem a tanszéket, feleltem a kutatási és oktatási stratégia kialakításáért. Amikor az ember akadémiai környezetben vezetővé válik, általában nem kap különösebb képzést. Tudatosan döntöttem úgy, hogy keresztyén alapelveket alkalmazok a vezetői munkámban – például azt, hogy a konfliktusokat már egészen korai szakaszban igyekezzünk rendezni. Meggyőződésem, hogy ennek köszönhetően prosperált az intézmény. A munkám egyre inkább a bioinspirált tervezés irányába mozdult el, amely biológiai elveket alkalmaz az emberi technológia fejlesztésében és a biomechanika tágabb megértésében. Jelenleg is aktívan kutatok a Bristoli Egyetemen, emellett kapcsolatban állok a Liberty Egyetemmel és a Discovery Institute-tal is.

Az Európai Űrügynökség a kontinens egyik legfontosabb tudományos műhelye, ahol rendkívül összetett fejlesztések zajlanak. Sok mérnök számára ez a pályacsúcs. Az ön esetében mi jelentette ott a legnagyobb szakmai eredményt?

Amikor kidolgoztam és ismertettem az új típusú vezérlőművet, amelyben valójában afféle „három az egyben” megoldásról volt szó: nemcsak klasszikus csiga-csigakerék rendszerként üzemelt, hanem fogasléces hajtásként és csavar-anya mechanizmusként is. Ezt a fejlesztést az Oxfordi Egyetemen mutattam be, ahol a mérnöki tervezés professzora azt állította, hogy a megoldás sohasem fog működni. Nagy örömömre mégis bevált, rendkívül hasznosnak bizonyult, és számos nemzeti díjat nyert el – köztük a Turner-aranyérmet, amely az Egyesült Királyság legmagasabb szintű tervezési elismerése.

Az űrkutatás után egészen váratlan területen, az olimpiai élsport világában is megjelent a munkája. Hogyan került kapcsolatba a brit olimpiai kerékpáros-válogatottal?

A kerékpárjuk tervezésén dolgoztam, ezen belül elsősorban a hajtáslánc hatékonyságának vizsgálatán és fejlesztésén. Ennek részeként speciális mérőberendezést terveztünk, amely ingaelven működött. Lézerek segítségével vizsgáltuk, hogyan csillapodik az inga mozgása, és ebből pontosan meg tudtuk határozni, mely lánc-lánckerék kombinációk, fogaskerekek és egyéb alkatrészek a leghatékonyabbak. Az így kifejlesztett konstrukció érdemben hozzájárult a brit pályakerékpárosok kiemelkedő teljesítményéhez a 2016-os riói olimpiai játékokon. A csapat összesen tizenkét érmet szerzett, köztük hat aranyat, és mind a férfiak, mind a nők versenyszámaiban világrekordok születtek. A sikerek nyomán a Londoni Királyi Társaság 2017 júliusában meghívott, hogy a rangos nyári tudományos kiállításukon mutassam be ezt a munkát. Később megkaptam az Egyesült Királyság legmagasabb szintű gépészmérnöki szakmai díját, ami számomra különösen örömteli és megerősítő visszajelzése volt annak, hogy a mérnöki innováció az élsportban is valódi különbséget tud elérni.

Pontosan mit jelent az Egyesült Királyság legmagasabb szintű gépészmérnöki díja? Magyarországon viszonylag keveset tudunk ezekről az elismerésekről, ezért kérjük, segítsen érzékeltetni, mekkora a jelentősége!

Az Egyesült Királyságban körülbelül százhúszezer hivatásos gépészmérnök dolgozik, közülük minden évben mindössze egyetlen ember kapja meg a James Clayton-díjat. Ez az elismerés nem csak szakmai rangot jelent, mintegy öt millió forint pénzjutalom is társul hozzá. Ezt vehettem át 2019-ben.

Említette, hogy tanszékvezetőként tudatosan keresztyén alapelveket alkalmazott a vezetésben. Mikor és hogyan vált Jézus követőjévé?

Gyerekkoromban nem találkoztam az evangéliummal. Londoni egyetemi tanulmányaim első évében jutottam el egy egyetemi keresztyén diákszervezet, a Christian Union egyik alkalmára, majd istentiszteleten is részt vettem: mély benyomást tett rám Isten Igéjének tekintélye. Igazán az igehirdetésen keresztül értettem meg az örömhírt.

A megtérésem viszonylag gyorsan lezajlott, és hamarosan rendszeresen járni kezdtem a gyülekezetbe. Őszinte örömmel éltem meg, hogy a Jézus Krisztusba vetett hit által új életet kaptam.

Milyen kapcsolatot lát a tudomány és a Biblia, illetve a tudomány és a keresztyénség között?

Pályafutásom során azt tapasztaltam, hogy a tudomány nem gyengíti, inkább alátámasztja a Biblia üzenetét. Amikor az Európai Űrügynökségnél dolgoztam, majd a cambridge-i kutatásaim során egyre világosabbá vált, hogy az összetett rendszerek nem magyarázhatók pusztán a véletlennel. Egy űreszköz megalkotása rendkívüli mérnöki precizitást igényel – az emberi test felépítése ennél nagyságrendekkel összetettebb. Számomra ebből logikusan következett, hogy az emberi testnek is alkotója van.

Mi erősítette meg ebben a meggyőződésében?

Például az egyszerűsíthetetlen összetettség elve, amely szerint bizonyos rendszerek csak teljes egészükben működőképesek, részeikre bontva nem. Ez a felismerés számomra az intelligens tervezés gondolatát erősítette meg. Az egyik legerősebb ösztönzést – talán meglepő módon – ateista szerzők, például Richard Dawkins könyveinek olvasása adta. Ez indított arra, hogy magam is megszólaljak, és bemutassam, miként támasztja alá a tudomány a Biblia üzenetét.

A Hallmarks of Design (A tervezés jegyei) című könyvem számos fejezete közvetlenül a saját kutatásaimhoz kapcsolódott. Az egyik teljes fejezet például a térdízület mechanikájával foglalkozik, bemutatva, milyen egyértelműen hordozza a célszerűségre utaló jegyeket. Ezek a megállapítások mind olyan vizsgálatokon alapultak, amelyeket a Bristoli Egyetem laboratóriumában végeztem. Összességében több mint kétszáz tudományos publikációm jelent meg a mérnöki tudományok és a biológia területén. Emellett kapcsolatba kerültem a bibliai teremtést képviselő Answers in Genesis (Válaszok a teremtésben) szervezettel, ahol előadásokat tartottam, és könyvek írására is felkértek.

Most járt először Magyarországon, két előadást is tartott. Milyen témákat érintett?

Különösen közel állnak a szívemhez az európai országok, ezért nagy örömmel fogadtam a meghívást Magyarországra, és igyekeztem megvalósítani azt, amit fontosnak tartok, vagyis erősíteni a keresztyéneket abban, hogy a tudomány nem ellentéte a bibliai kijelentésnek, hanem alátámasztja azt. Ezért választottam a teremtés kérdését. Egyúttal a nem hívőket is meg akartam szólítani.

A Róm 1,20–21 szerint az embernek nincs mentsége arra, ha nem ismeri fel Isten létét, hiszen a teremtett világ tanúskodik róla. Sokan úgy gondolják, az evolúció elfogadása megoldás erre, de ez nem igaz. Az egyik előadásom az ember egyediségéről szólt. A biológiaórákon többnyire azt tanítják, hogy az ember lényegében rokon a majmokkal, csekély, akár csak egy százaléknyi különbséggel. Ez azonban tudományosan nem állja meg a helyét. Rámutattam, hogy az ember és a majmok között nem fokozati, hanem alapvető különbségek vannak.

Ehhez kapcsolódva ismertettem egy friss publikációmat a gerincesek végtagjairól, amelyben Darwin klasszikus homológia érvelését vitatom, miszerint a hasonló végtagfelépítés az evolúció bizonyítéka. Kutatásaim alapján kimutattam, hogy az emberek, a bálnák, a madarak és a békák végtagjai mind a saját funkciójukhoz optimálisan megtervezettek, ami sokkal inkább tudatos, szándékos alkotásra utal. A másik előadásomban az úgynevezett „hozzáadott szépségről” beszéltem, amely nem magyarázható pusztán gyakorlati, túlélési vagy funkcionális szempontokkal. Ilyen például a pávatoll, a színes pillangók vagy a virágok világa. Ezek a jelenségek nem egyszerűen hasznosak, hanem szándékot, gondosságot és bőkezűséget tükröznek, Isten jelleméről tanúskodnak: nemcsak hatékony és racionális, hanem kreatív, bőkezű, megörvendezteti az embert. A szépség hangsúlyos téma a Bibliában.

A Szentírás beszél a teremtett világ formagazdagságáról és arról is, hogy a mennyben minden tökéletes lesz. Amikor valaki a Jézus Krisztusba vetett hit által üdvösséget nyer, maga is új teremtéssé válik. A megváltott ember a mennyben tökéletes szépséget fog hordozni. A Teremtő törődik velünk, nekünk is keresnünk kell őt, hogy békességre jussunk vele. Ennek pedig egyetlen útja van: az Úr Jézus Krisztus. Isten újabb teremtő csodát visz véghez akkor, amikor valaki keresztyénné válik: ez az új lelki élet megszületése. Világos a párhuzam az elsődleges és a hívő emberben végbemenő új teremtés között. Ha őszinték vagyunk, a lelkiismeretünk jelzi, hogy vétkeztünk: nem kerestük Istent, nem szolgáltuk úgy, ahogyan kellett volna, nem voltunk hálásak neki, és felebarátaink ellen is vétkeztünk. Ezért bocsánatot kell kérnünk az Alkotónktól. Ha teljes szívünkből keressük őt, a Biblia szerint megmutatja nekünk a Megváltót. Ha hiszünk az ő halálában és feltámadásában, és megvalljuk bűneinket, Isten megbocsátja azokat, és új életet ad.

Találkozott keresztyén tanárokkal és diákokkal is. Leginkább mire hívta fel a figyelmüket?

Elsősorban a teista evolúció veszélyeire, amely azt állítja, hogy az evolúció elfogadható, ha azt mondjuk, hogy Isten használta fel azt. Meggyőződésem szerint azonban ez az elképzelés nem egyeztethető össze a Biblia tanításával. A Szentírás világosan tanítja, hogy a bűneset előtt nem volt halál, és Isten eredetileg tökéleteset teremtett. Ha Isten evolúciót használt volna, az azt jelentené, hogy ő maga teremtette a halált, a betegséget és a szenvedést. Ez pedig nem egyeztethető össze sem Isten tökéletességével, sem Ádám bűnesetének bibliai értelmezésével, végső soron magával az evangéliummal sem. Ezért bátorítottam a keresztyén tanárokat és diákokat arra, hogy a Mózes első könyve 1–11. fejezeteire történeti leírásként tekintsenek, ne pusztán szimbolikus vagy költői szövegként. A történelem legnagyobb tudósai közül sokan hittek a bibliai teremtésben. Ez alapján kimondható, hogy nincs szükség kompromisszumokra a hitünk alapjait illetően.

Következetesen ragaszkodott a Bibliához, a teremtéshez és a Teremtő Istenhez egész pályafutása során. Okozott-e ez konfliktust a szakmai életében?

Igen, időnként. Nyíltan kiálltam a teremtés tanítása mellett, emiatt többen is panaszt tettek az egyetememen – nemcsak külsősök, hanem néhány kollégám is. Volt, aki azt kifogásolta, hogy egyáltalán foglalkozom az intelligens tervezés kérdésével, sőt akadt, aki szerint ezt nem lenne szabad munkaidőben tennem. Ezek néha eléggé megviseltek. Egy alkalommal például egy újságíró levélben azt kérte az egyetem rektorától, hogy a munkám ne kapcsolódhasson a Bristoli Egyetem nevéhez. Egy teljes hetet kellett várnom az ügy kimenetelére, és ez az időszak erős belső feszültséggel járt. Ugyanakkor minden ilyen helyzetben azt tapasztaltam, hogy Isten mindent kézben tart. Előfordult, hogy hosszú időbe telt, mire rendeződött egy-egy konfliktus. Visszatekintve az elmúlt harminc évre azt látom, hogy Isten még akkor is munkálkodott, amikor ezt éppen nem vettem észre. Mindig adott megoldást, még ha évekkel később vált is világossá, miért történt minden úgy.

Milyen tervei vannak?

Jelenleg is dolgozom a brit olimpiai kerékpáros-válogatott legújabb projektjén, amely a 2028-as, Los Angeles-i olimpiára készül. Ez egyre összetettebb feladat, mivel ma már szinte minden csapat a hajtásláncának fejlesztésére összpontosít. Emellett a természetben és a mérnöki gyakorlatban megjelenő elveket összehasonlító tanulmányt írok, amely azt vizsgálja, miként támasztják alá ezek az intelligens tervezést. A teremtés témájában nemrég fejeztem be egy nagyobb lélegzetvételű könyvet, amely az emberi test biomechanikájára összpontosít, és akár eddigi kutatásaim összegzésének tekinthető.