Egyházi választás 2026

Megújult a templombelső Trizsen

Az élő gyülekezet ha kicsi is, sokra képes! A Trizsi Református Egyházközség lelkipásztora, Szegedi Csaba ezzel a gondolattal összegezte azt, miért gyűltek össze hálát adni a november 8-i istentiszteleten a szlovák határ közelében fekvő községben. Igazi összefogás eredményét ünnepelhették, hiszen előzőleg beázás miatt a tetőt és az ablakokat kellett kicserélniük, de ezzel nem elégedett meg a közösség: a munkálatokat kiterjesztették a templombelsőre is, amelynek jelenlegi arculatát a gyülekezet korábbi gondnokával, Molnár Gáborné Ibolyával együtt álmodta meg a lelkipásztor.

A templombelső felújítási munkálatait egy éve kezdték el kivitelező cég nélkül, főként hétvégente dolgozva. Az anyagköltséget pályázati forrásból biztosították. A kőművesmunkákat a faluból elszármazott szakember irányította. A villanyszerelést a gyülekezet három hozzáértő tagja vállalta magára. Az asszonyok pedig kérés nélkül összefogtak és ebédet főztek a szorgoskodóknak.

A gyülekezet a felújítás folyamatában megtartó közösséggé formálódott. Fotó: Sütő Dávid Pelé

Padokat Németországból kaptak. Orosz Tibor restaurátor segítségével megújult a karzat mellvédje, a mózesszék, a szószék, néhány általános bútor, valamint az 1902-ből Tornaljáról származó pad, amelyen egy imádság is olvasható. A mózesszéken a munkálatok során vettek észre egy feliratot, amely így hangzik: „Ezt a széket Isten dicsőségéhez való buzgóból csináltatta Szűcs István úr a maga költségével, Egressy Mózes tiszteletes idején. Lenkei György oskolamester 1762.”

A templom kétszáz éves múltra tekinthet vissza Fotó: Sütő Dávid Pelé

A restaurátor felhívta a figyelmet: büszkék lehetnek erre a falubeliek, hiszen a tiszteletes Egressy Béninek, a Szózat zeneszerzőjének a nagyapja volt. Néhány bútor még az ő idejében, 1761-62 körül készült. Folytatva a sort Orosz Tibor arról is beszélt, hogy a szószék mellvédjének tábláin olyan festett népi virágmotívumokat, kelyheket és egyéb díszítőelemeket találtak, amelyek hasonlítanak a környék templomaiban, különösen a zubogyiban és a rudabányaiban is látható festett motívumokhoz.

A lelkipásztor úgy látja, hogy a templom kétszáz éves múltja és felújítása mellett az eltelt időszak legnagyobb értéke, hogy a gyülekezet a felújítás folyamata közben megtartó közösséggé formálódott. – Hálásak vagyunk, hogy Isten kimunkálta nemcsak az épület, hanem a gyülekezet megújulását is – hangsúlyozta Szegedi Csaba.