Reformátusok Lapja

Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Hodossy-Takács Előd református lelkész, hittudományi egyetemi tanár osztja meg velünk gondolatait.

A Libri kereste meg egyetemünket: indítsunk a könyvszakma és a -kiadás ismereteire összpontosító mesterképzési szakot – tájékoztatott Trócsányi László, a Károli-egyetem rektora. Az új kurzus e szakma mindennapi működését állítja középpontba. Olyan területet céloz meg, mely eddig kimaradt a hazai felsőoktatásból, és közelebb kívánja hozni egymáshoz az egyetemi tudást és a könyvpiac valós gyakorlatát.

Mennyire él még bennünk ez a történelmi vereség, amely hosszú évtizedekre meghatározta (a három részre szakadt) Magyarország sorsát? És azt se felejtsük el, hogy az időszak egyben a magyarországi reformáció: egy új korszak hajnala. A nemzeti katasztrófában új hang születik, a megszólalás új lehetősége. Evangélium. Szegedi Kis István is részt vett a mohácsi csatában.

Egy nemzetiségi jogi jelentés több egyházi iskola felvételi és működési gyakorlatát bírálva állította, hogy azok szegregálják a roma gyermekeket. A kibontakozó közéleti vita túlmutat a statisztikákon: arra kérdez rá, mit jelent felelősséget vállalni ott, ahol sokan már eleve kudarcra ítéltnek látják a helyzetet. Sohajda Levente göncruszkai iskola- és óvodaalapító lelkipásztor szerint a válasz elsősorban hitkérdés.

A béke teológiája állt a középpontjában a hetedik alkalommal tartott Hun–Han Koreai–magyar Teológiai Fórumnak. Idén a Pápai Református Teológiai Akadémia szervezésében zajlott tanácskozás bibliai, társadalmi és lelkipásztori szempontból is vizsgálta Krisztus békességének jelentőségét a mai világ konfliktusai közepette. A 2015 ót tartó együttműködésben a szervezők kezdettől törekedtek arra: a szakmai mellett személyes kapcsolatok is kialakuljanak.

Jelenleg magas vagy extrém fokozatú üldözéstől 388 millió keresztyén szenved, illetve ennyi embert ér hátrányos megkülönböztetés a hite miatt. Ez a szám nyolcmilliós emelkedést jelent 2025-höz képest. Közzétette az Open Doors globális keresztyén szervezet a 2026-os imalistát, amely azt az ötven országot rangsorolja, ahol a legerősebb az Istenben hívők üldözése. A fő veszélyforrás ma a szélsőséges iszlám és nacionalizmus.

Az ifjúsági munka nem magányos küldetés: az Ifivezető-képzés Konferencia találkozási pont, megerősítés és újrakezdés fiatalok között szolgálóknak. – Mi az evangélium talaján a tanítványságban és az arra való nevelésben támogatjuk az ifivezetőket, a gyülekezetek és felekezetek hozzátehetik mindazt, ami számukra sajátosan fontos – tudatja Savanya Csenge, az Ifjúságépítők vezetőhelyettese, beavatva a több száz fiatalt és önkéntest mozgató esemény hátterébe és küldetésébe.

A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt is nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, amelyek közös gondolkodásra és párbeszédre ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Szetey Szabolcs írt jegyzetet, amely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.

Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret, magasztalás. Az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.

Csöndben magára marad a bántalmazott a borzalmas titokkal, ha nem tud megnyílni valaki előtt. De kinek mondja el, mi történt, ha az anyja nem hisz neki? Lehetetlennek tartja, hogy a férje a saját lányukkal azt teszi, amit a gyerek mond. Borzad attól, hogy belegondoljon, nem akarja észrevenni, hogy baj van a házasságukkal. Menekül a tények elől. Talán a gyerek hazudozó, csak kitalálta azt a szörnyűséget.

Fiatal, mégis gyorsan formálódó közösség a Monorierdői Református Egyházközség. – A cél nem az, hogy mindenki kiszolgálva érezze magát, hanem hogy megtalálja a helyét – vallja Lénárt Tibor lelkész. A gyülekezet életét személyes hitutak, szolgálatok és tudatos közösségépítés határozza meg, az istentiszteleti tér egyben találkozási pont is. A helyi reformátusokra most országos figyelem is irányul: február elsején innen közvetíti a Kossuth rádió a vasárnapi istentiszteletet.

Boldogok az irgalmasok, mert ők irgalmasságot nyernek, ez pedig gyógyír a test és a lélek számára, és minél inkább így van, annál elviselhetőbb, sőt barátságosabb lesz az életünk, mert annál több felebarátunk lesz. Akinek pedig sok van, az könnyebben boldogul az életben, mert sűrűn van alkalma kinyújtani mások felé a kezét és adni valamit. Jézus Krisztus szerint pedig nagyobb boldogság adni, mint kapni.

A holland flotta parancsnoka, de Ruyter admirális 1676 elején hajóhadával megjelent a spanyol fennhatóság alá tartozó nápolyi kikötőben, s követelte a prédikátorok és tanárok azonnali szabadon bocsátását. A halál árnyékából kiszabaduló emberek láttán az admirális így szólt: „Sok győzelmet vívtam ellenségeim felett, de ez az én legfényesebb diadalom, mellyel Krisztusnak ártatlan szolgáit az elviselhetetlen terhek alól kiszabadítottam.”

Ma az, hogy olvasunk, hogy könyvet tartunk a kezünkben, már maga missziói cselekedet. Mindenhol képeket látunk, videók pörögnek előttünk. A hírek egyik fülünkön be, másikon ki, és elveszünk ezekben. Az egyes olvasmányok a történeteikkel, amelyeknek van elejük és végük, megállásra, odafigyelésre, csendességre késztethetnek.

Hogyan jelenhet meg a krisztusi emberség a gyűlölet és a pusztulás között? Miklya Luzsányi Mónika Frontvonal című regénye a második világháborúban ostromlott Budapest poklát mutatja be Sztehlo Gábor alakja által. Nemcsak a fizikai túlélés a tét, hanem a szívekben húzódó belső frontvonalak áttörése is. A gyermekmentő lelkész áldozatvállalása és az isteni kegyelem váratlanul felragyogó pillanatai a teljes sötétség árnyékában is a reményre mutatnak.

Jézus nemcsak embergyerek volt, hanem egyben Isten fia. Ezért is vágyott Jeruzsálembe, Isten templomába, ahova tizenkét éves korában jutott el először. A szüleivel meg a többi názáreti zarándokkal a páska ünnepére mentek fel a városba. Sokan utaztak együtt, de jól ismerték egymást, mivel egy településen éltek. Jeruzsálemben is hömpölygött a tömeg, hiszen a világ minden részéről érkeztek zarándokok az ünnepre.

A családunkban hagyomány a kocsonyafőzés, még a szüleinktől tanultuk a régi receptek szerint. Mivel a hidegben jól megdermed a leve, most van itt az ideje a készítésének. Ha valakinek nincs hideg kamrája, teraszon, erkélyen is hűthető.

Sokadik csodálatos megmenekülésemként tartom számon azt az esetet, amikor tizenöt éves koromban Budán, a Margit híd lépcsőin felfutva lendülettel rohantam a villamoshoz. Már szólt a csengő. A cipőm sarok- és spiccvasa megcsúszott a vizes betonon, és beestem a vágányra, közvetlenül a kerék elé, szinte vállmélységig.

– A szüleim hite egyebek között abban is példát mutatott, hogyan lehet megküzdeni a nehézségekkel: ha valamit épp nem értünk is, utólag felfedezzük benne Isten vezetését. Ez az egész életemre nézve hatalmas nyugalmat és kiegyensúlyozottságot ad: tudom, hogy az Atya gondoskodik rólunk, csak akkora terhet tesz a vállunkra, amekkorát elbírunk, és erőt is ad hozzá.