Mikor fogalmazódott meg az igény, mikor született meg az elhatározás a könyvmisszió létrehozására?

Galsi Árpád: A keresztyén könyvkiadók mindig is párbeszédben álltak. Keressük azt, hogyan tudjuk egymást segíteni, hogyan tudunk együtt megoldást találni a sajátos helyzetünkre, nehézségeinkre. Hiszen mindannyian a magyar könyvpiacon működünk, vannak trendek, amelyek természetesen ránk is érvényesek, de vannak, amelyek a keresztyén könyvkiadás és -terjesztés sajátosságai. Rendezünk közös könyvvásárokat, ilyen a Szent István Könyvhét vagy a karácsonyi Keresztyén Könyvvásár, illetve már korábban is indult könyvmissziós kezdeményezés, kimondottan a könyvterjesztés szakmai kérdéseivel kapcsolatban. Ez egy idő után abbamaradt, de ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna rá igény, csak a megfelelő formát próbáljuk megtalálni. Nem egészen egy éve, ahogy éppen aktuálisan egyeztettünk, az a gondolat merült fel bennünk a leghangsúlyosabban, hogy olyan kampányt vagy programot lehetne közösen összefogva indítani, amely a keresztyén olvasót tudatos könyvvásárlásra ösztönzi.
Fodor Csaba: A Covid-járvány rendkívül megnehezítette a helyzetünket, de amikor föloldották a korlátozásokat, rögvest kiderült, hogy amint összegyűlik a gyülekezet, jelentkezik az igény is a könyvekre. Azóta eltelt néhány év, és világossá vált, hogy a gyülekezetekbe sokan nem tértek vissza, mert YouTube-ról nézik az istentiszteletet, vagy podcastokat hallgatnak, és mégsem fogynak már úgy a nyomtatott anyagok, azokat is leginkább máshonnan veszik meg. Ezért elevenítette fel néhány keresztyén könyvkiadó a korábbi beszélgetéseket, közös célokat meghatározva, például a lelkipásztorok, gyülekezeti szolgálók edukációját, hiszen ők véleményformáló szerepet is betöltenek a közösségükben.

Őszre hoztak kézzelfogható eredményt az egyeztetések: számos ismeretterjesztő, felhívó tartalommal elindult a könyvmisszió honlapja. Láthatók már számokban is az összefogás eredményei?

Galsi Árpád: Tavasszal kezdtük a megbeszéléseket, maga a könyvmissziós honlap és a videókampány ősz végén indult. Bevallom, ezzel kapcsolatban nem figyeljük a számokat. Tényleg nem a profitért vágtunk bele. Egyszerűen lehetőség arra, hogy ahhoz a munkához, amelyet egyébként is végzünk, többletsegítséget adjon. Ha gyülekezetbe, egyházi rendezvényekre vagy lelkészkörbe hívnak, szívesen megyünk továbbra is, és ott beszélünk erről, teszünk is érte: ha lehet, visszük a könyveinket is, próbálunk ezzel kapcsolatban segíteni. Nekünk ez az egyébként is folyó tevékenységeinket megerősítő platform.
Fodor Csaba: Az őszi kampány csak a felütés volt, egyfajta figyelemfelhívás, hogy nézzétek, hat különböző felekezeti hátterű könyvkiadó össze tud fogni. Lássák az emberek, hogy nem konkurenciaként tekintünk egymásra, hanem testvérként, és ugyanazok a céljaink.

Számos misszió működik világszerte, a Magyar Református Egyház pedig tizennégyféle szolgálatot végez. Mindezek fényében miért van szükség erre az ökumenikus könyvmisszióra?

Galsi Árpád: Szerintem nem különböző missziók vannak, hanem egy küldetés, egy tanítványság: Jézus Krisztus tanítványainak lenni, róla tanúskodni. Ez valósul meg különféle módokon, és ezeket szervezeti, szakmai oldalról el lehet különíteni, hiszen mindent a lehető leghatékonyabban kell végezni, a formák pedig időben és a kulturális környezetnek megfelelően változnak. De a tanítványságnak és a missziónak mindig is egyfajta velejárója volt az olvasás. A könyv végigkíséri az egyház életét, misszióját, a tanítványságát. Szerintem azért szükséges, mert ez is olyan terület, ahol nagyon hatékonyan és eltérő módon tanúskodhatunk Krisztusról.
Fodor Csaba: A bibliaolvasás alapvető életelemünk. Például a Bibliaolvasó Kalauz évi negyvenezer példányos fogyásából – úgy, hogy online is elérhető – még mindig az látszik, van értelme könyvként kiadni, hogy a segítségével olvassuk egyenként és közösen is a Szentírást. Másrészt a könyvek az egyéb missziói ágakban való szolgálatban alapvető segítséget nyújthatnak: a lelkésznek, hogyan prédikáljon, vagy hogy szakmai segítséget kapjon a lelkigondozásban. De ugyanígy sokat segíthetnek a hitoktató vagy a beteglátogató munkájában. Minden ilyen közösségi találkozás missziói szituáció, olyan alkalom, amelyre lehet készülni. Valakinek egy imakönyv segít, valakinek egy gyermekbiblia, valakinek pedig éppen egy szakkönyv. Én úgy gondolom, a nyomtatott könyveknek megvan és meglesz a jogosultságuk.