Az idei alkalomnak első ízben adott otthont a Pápai Református Teológiai Akadémia. A találkozóra tizennégy dél-koreai vendég érkezett három felsőoktatási intézmény képviseletében: a Szöuli Presbiteriánus Egyetem és Teológiai Szeminárium, a Jangshin Egyetem, valamint a Honam Teológiai Egyetem részéről. A delegáció vezetője Shin Jaeshik teológus volt. A fórum az elmúlt évtized során nemcsak szakmai eseménnyé, hanem élő kapcsolati hálóvá is formálódott, amely rendszeres találkozási lehetőséget biztosít oktatók, kutatók és hallgatók számára. A vendégek mind a Koreai Presbiteriánus Egyház (PCK) tagjai, amely testvéregyházi kapcsolatban áll a Magyarországi Református Egyházzal.

A pápai alkalom ismét lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők közösen keressék a választ a teológia és az egyház aktuális próbatételeire, különös tekintettel a béke kérdésére, amely idén a rendezvény központi témáját adta. Az érintett intézményekben elsősorban lelkészképzés folyik, de a vallástanárok és szociális munkások képzése is része az oktatásnak, így széles körben készítik fel hallgatóikat az egyházi szolgálatra.

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS HÁTTERE

A két nemzet közötti kapcsolat különlegesnek számít, hiszen Dél-Korea hagyományait tekintve nem keresztyén ország. A protestáns gyülekezetek mintegy száznegyven éve jelentek meg az országban, mára több millió hívőt számlálnak a protestáns egyházak. Az együttműködés kezdeményezése Kovács Ábrahámhoz, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) professzorához kötődik, aki személyes kapcsolatai révén vált elkötelezetté a koreai–magyar összefogás iránt.
– A kezdeményezés tőlem és azoktól a koreai barátaimtól indult, akiket a kétezres évek elején ismertem meg, amikor Edinburghban együtt tanultunk – idézte fel. – Már akkor világossá vált számunkra, hogy hosszú távon is együtt szeretnénk dolgozni.

Magyarországon évszázadok óta él az a hagyomány – részben történelmi okokból –, hogy a tudásért elsősorban Nyugat felé fordulunk. Az elmúlt évek tapasztalatai azonban azt is megmutatták, hogy az ázsiai kapcsolatok szintén jelentős szellemi és lelki gazdagodást hozhatnak. A koreai–magyar fórum éppen ezt a kölcsönös tanulási folyamatot segíti elő.

Az együttműködés 2015-ben öltött konkrét formát, amikor Debrecenben megrendezték az első Hun–Han teológiai fórumot, majd Sárospatak és Komárom is helyszíne volt a találkozónak. A szervezők kezdettől törekedtek arra, hogy a szakmai együttműködés mellett személyes kapcsolatok is kialakuljanak, valamint hogy a résztvevők megismerjék egymás kulturális és egyházi hátterét. Ezt a törekvést fejezi ki a fórum elnevezése is. A „Hun” a magyar hagyományra, a „Han” pedig a koreai kultúra egyik meghatározó fogalmára utal.

– Mindkét nép gondolkodásában jelen van egyfajta melankólia és kitartás, ezért is értjük meg könnyen egymást – fogalmazott Kovács Ábrahám.

Az évek során kialakult kapcsolat egyre szélesebb intézményi együttműködésekhez vezetett. Több közös kutatási és tanulmányi program indult, valamint sikerült összekapcsolni a Kárpát-medence valamennyi református teológiai intézményét Dél-Korea egyik legnagyobb presbiteriánus egyházával, a Presbyterian Church of Koreával (PCK). Ez a hálózat mára a fórum egyik legfontosabb kézzelfogható eredményének tekinthető.