Emlékezzünk
-
„Tüteket megtartson hitben”
Énekeskönyvünkben négy ének fűződik Batizi András a nevéhez, a 444. Jer, dicsérjük az Istennek Fiát, a 409. Jer, dicsérjük e szent napon a mi Urunkat, az 506. Krisztus, ím, feltámada és az 545. Jövel, Szentlélek Úr Isten, lelkünknek vigassága kezdetű dicséretek. Mindegyik szövegét 1546 után írta, közülük kettő az 1566-os Váradi énekeskönyvben jelent meg.
-
Kiss Gy. Csabára emlékezünk
Szellemi öröksége tovább él könyveiben, tanítványaiban, a térség kultúráját összekapcsoló szellemiségben – és abban a mély felismerésben, hogy Közép-Európa csak akkor értheti meg önmagát, ha figyel a másikra. Mert – ahogy ő mondta – egymásra vagyunk utalva. Esszéiben egy közös szál mindig megjelent: a kulturális kapcsolat mint az önmegértés kulcsa.
-
Sikerült megtapogatnia a Holdat
A Debreceni Református Kollégiumban végezte el a nyolc gimnáziumi évet Bay Zoltán világhírű fizikus, akadémikus. Egy osztályba járt mások mellett Békés István újságíróval, Csanak Béla operettszerzővel, Gulyás Pál költővel, Szabó Lőrinc költővel, Törő Imre orvosbiológus, hisztológus akadémikussal. Méltán nevezte őket „a nagy osztálynak” Németh László író.
-
Mindig imádkoztam
Vörös Károlyné Juhos Magdolna száz éve született. Soos Géza lelkigondozó munkája élesztette fel benne a Jézus iránti szeretetet. A román határ melletti kis faluban egy gyülekezeti tag máig hálás neki azért, mert őt bizony „Magda néni tanította meg hangosan imádkozni”. Félig-meddig otthona volt az új évezredeben a négy unokától nyüzsgő dunabogdányi parókia is.
-
A minőség lovagja
Németh László hosszasan érlelte magában egy Jézusról írott regény tervét. Alakját úgy akarta ábrázolni, mint akinek szentsége nem isteni eredetű, hanem neveltetésének köszönhető. A mű nem készült el, de pár mondatban felvázolta, milyennek képzelte az ábrázolandó főhőst.
-
Nagy János lelkipásztor öröksége
Az Isten mindeközben arra is felhasznált, hogy a magyarországi Lepramisszió munkatársa lehettem a kezdetektől, és segíthettem az elindításában Dobos Károly lelkész barátomnak. Visszatekintve, köszönöm az én Uramnak, hogy a benne hívőknek halálukban is van reménységük, és ez nem szégyenít meg, hanem üdvösséggé lesz, és égi látássá hitem.
-
Elhunyt Adorján Gusztáv tiszántúli főgondnok
Magához hívta Teremtője Adorján Gusztávot, a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnokát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház főigazgatóját. Isten hatvanhat évet adott neki. Életét az „orando et laborando – imádkozva és dolgozva” jelszava alapján élte.
-
Szabadságvágy és a bárány
Isaszegen áll az egyetlen olyan templom, amelyet az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére építettek. Ott magaslik, ahol a magyar honvédek – hathatós lengyel segítséggel – legyőzték az osztrák Windisch-Grätz seregeit. Vezérigéjévé vált a Pál apostoli idézet: „Az Úr pedig a Lélek, és ahol az Úrnak Lelke, ott a szabadság.” Gergely Szabolcs lelkipásztorral emlékezünk.
-
Egész élete az Úr Jézusra mutatott
Száztíz éve született, ötven éve hívta haza az Úr Joó Sándort. Harminckét évig szolgált a Budapest-pasaréti Egyházközség első lelkipásztoraként. Első prédikációjában a fiatal lelkész már ugyanarról a szabadító Jézus Krisztusról tett bizonyságot, akiről szolgálata alatt minden alkalommal, míg végül személyesen találkozhatott megváltó Urával.
-
Egy élet Isten dicsőítésének szolgálatában
Sepsy Károly egész munkássága alatt átérezte annak felelősségét, hogy a debreceni Nagytemplom a Magyarországi Református Egyház egyik fontos egyházzenei központja, amelynek kisugárzása van. A debreceni Nagytemplom orgonista-lelkipásztorát, Sepsy Károlyt ez év elején, kilencvenöt évesen hívta haza életének Ura.
-
Az életre gyógyítás szolgálatában
Adorján Gusztáv problémamegoldó ember volt. Amikor körbevitt a nyíregyházi kórházban, nem a birodalmát mutatta meg, hanem a lehetőségeket. Honnan tudta, hogy a legtöbbünknek megoldhatatlannak tűnő gondokra is van megoldás? És miért akarta azokat megoldani? Istentől tudta és tanulta e bölcsességet és akaratot – búcsúzott Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke a tiszántúli főgondnoktól a temetésén.
-
Hitvalló hőseink
Általuk erősödhet a kötődésünk egyházhoz, múlthoz, identitáshoz, átélhetjük, ezek is mi vagyunk – mondja 1956 és a megelőző korszak református jeleseiről Földváryné Kiss Réka történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető tanára a forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából adott nagyinterjúban.
-
In memoriam Bognár Józsefné (1931–2020)
Életét megváltó Urával és a református egyházzal való élő kapcsolat jellemezte. Eltávozása kapcsán újra felidéződik előttem a dinamikus egyéniség, akit nem ingatott meg hitében a modern idők szele, vállalta a következményeket, és ha kellett, harcok árán is megmaradt imádkozó szívű, dolgos sáfárnak, aki hűségesen munkálkodott a rábízottakért.
-
A kommunista terror legsötétebb szimbóluma: Recsk
A recski kényszermunkatábor 1950 és 1953 között működött. Kb. kétezer embert tartottak itt rabságban. A második világháború után a kiépülő kommunista rendszer reakciósok tömegeit internálta, bírósági tárgyalás nélkül, koholt vádak alapján. A témáról Földváryné Kiss Réka történésszel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével beszélgettünk.
-
Dobai István emlékére
A Zsinat kánonjogi bizottságának elnöke volt, az Imitatio Christi Kollokvium és a Református Diákotthon Alapítvány alapító tagja, az MTA kültestületi tagja, a Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetettje. Mély hitével, erkölcsi tartásával és intelligenciájával utat mutatott környezetének.
-
Tehetett volna-e valamit Tisza István Trianon ellen?
Témánk szempontjából annak a néhány órának lett forrásértékű jelentősége, amelyben a brit gyarmati szakértő a Bethesda-kör szűk magjával politikai megbeszélést is tartott. Hanns Vischer ugyanis a korai, de már tavasziasodó 1919-ben annak hírét hozta: „a hatalom azé lesz, aki megragadja, de végül mégis az történik majd, amit az antant akar”.
-
„Rettenetesen szeretek élni”
Az önmutogatás helyett bizonyítani kell – üzeni Szentandrássy István a vele készült beszélgetések egyikében. Ha valakiről, akkor róla elmondható, hogy hitvallása műveinek szemlélőit gazdagító valóság. Életműve nemcsak a roma közösségé, nem is egyedül Magyarországé, hanem a hitet, a tehetséget és a „vállalt sorsok”-at szeretni tudó embereké.
-
Vigasz, vész idején
Mikes Kelemen,a Törökországi levelek szerzője édesanyjának, Torma Évnak atyafiságába úgy kerültem, hogy zilahi születésű dédapám, Vida Károly, a Csurgói Református Gimnázium igazgatója, a Huszár bárói család elszegényedett ágának, közelebbről Huszár Jánosnak a leányával, Adéllal kötött szerelmi házasságot, így ő lett az egyik dédanyám apai ágon.
-
Méltatlanul háttérbe szorított lelkészek
A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara (KRE HTK) Egyháztörténeti Tanszékén docensként oktató Lányi Gábor a Dunamelléken az ötvenes években huszonhét, politikai okokból háttérbe szorított lelkész sorsát dolgozta fel tudományos igénnyel, egyszersmind a nagyközönség számára is befogadható módon.
-
Egy belső Trianonról beszélő képeslap
Kezébe vesz az ember egy 1936-ban készült, nyíltan és vállaltan propagandisztikus célzatú, a köztudatban, úgy vélem, ismeretlennek számító, mert nem a megszokott „trianoni térképes”, megfakult, nyolcvannégy esztendős kártyát, s máris egy rendhagyó történelemóra, sőt – közvetve – legújabb kori egyháztörténet-óra részese lehet.
-
,,Az igaznak emlékezete áldott”
A XX. század nagy teológusa, Pap László születésnapját csak néhány nap választja el február 25-től, a kommunizmus áldozatainak emléknapjától. Áldozat volt ő is, egy kegyetlen kor áldozata, amely derékba törte életét, és azokét is, akik elnémítása miatt nem hallgathatták őt. 2020. november 4-én, a nemzeti gyász napján láthatta a közönség Szakács Sára Érték és mérték című, róla szóló dokumentumfilmjét.
-
A tűzből mentett Medgyesi Pál-nemeslevél
A Medgyessy-címerben látható zöldellő fenyőfa nem a címertani közhelyek egyike, hanem végtelenül megható módon – akár az értékes okirat megmenekülését is szimbolizáló, pontosabban ezt az örömteli tényt évszázadokkal a tűzeset előtt kiábrázoló – vigasztaló látvány.
-
Reformátusok és a kereszt(használat)
Megjelent a Presbiter újság legújabb, 2021/1. száma. Már a címlapján több hangsúlyos téma megjelenik. Balog Zoltánnak, a Dunamelléki Református Egyházkerület nemrég megválasztott püspökének cikke a kereszt értelméről és református használatáról szól. Interjú készült Fráter Erzsébettel, a vácrátóti botanikus kert ökológusával.
-
Hűség, ellenállás, kockázatvállalás
Fontos a fogalmak helyes használata. Elkophatnak, ha akkor is használjuk őket, amikor nem kellene. Ha minden olyan berendezkedést diktatúrának nevezünk, mely nem felel meg az értékrendünknek, azzal a Magyar hősök kötetben szereplő és a hozzájuk hasonló emberek kockázatvállalását is zárójelbe tesszük – hangsúlyozza Földváryné Kiss Réka történész, a könyv egyik szerkesztője.
-
Hősi halottaink
A Katonai Emlékpark az 1848. szeptember 29-i pákozd–sukorói csata emlékére 1951-ben állított obeliszk környezetében alakult ki Pákozd közelében. A magyar katona sorstragédiáját mutatja be. Azokét a katonákét, közül nagyon sokan életüket áldozták a magyar hazáért. A halottak napjához közeledve előttük tisztelgünk, rájuk emlékezünk.
-
„A próféták példáját kell követni”
Nem tudom, öreg templomunkban énekelt-e már gyülekezet olyan lelkesedéssel, mint mi akkor. Éneklés után Tőkés László a szószékről körültekintett a jelenlevőkön. És amikor elmondta az előfohászt, már nem Temesvár hőse, hanem Istennek alázatos szolgája volt, aki Igét hirdet népének az első szabad karácsony alkalmával – emlékezik Molnár Kálmán nyugalmazott szilágycsehi református lelkész.
-
Református lelkipásztor a kistarcsai internálótáborban
A törvénytelenül internált mártír lelkipásztor Debrecenben végezte a teológiát. 1925-ben választotta meg lelkészének a Tisza bal partján fekvő Révaranyos református gyülekezete. A görögkatolikus többségű falu közéletében aktívan részt vett. „Családját nagyon szerető, igazán jó ember volt” – emlékezett vissza rá lánya.
-
„A múlt a jövendő tükre”
– A lehetetlen mindig azt jelenti, hogy itt kezdődik Isten pályája, Isten útja. Öntudatlanul is eljuthat egy nép ehhez a határvonalhoz: megkísérli a lehetetlent, leteszi Isten kezébe a sorsát. Ezt tartom ötvenhatban rendkívülinek és döntőnek – vélekedik Dienes Dénes egyháztörténész.
-
Végső búcsú Nagy Sándor főgondnoktól
Több mint ötven éven át szolgálta a Budapest-Törökőri Református Egyházközséget kántorként, később főgondnokként is. Nagy Sándor mindig vállalta emberi tökéletlenségét, de küzdelmeit megvallotta és hittel viselte, és mindig Krisztus tökéletességére tekintett célként.
-
Testvérekként egymásra vagyunk utalva
A Ravasz László-emlékház oldalában megnyitott szabadtéri tárlat Boldog Meszlényi Zoltán katolikus vértanú püspöknek, a Gulagot is megjáró Gulácsy Lajos kárpátaljai református püspöknek és az ötvenhatos mártír Gulyás Lajos levéli református lelkipásztornak állít emléket.
-
Trianon és a magyar reformátusság
Amit Trianon szétszakított, végül a nemzet intézményesen is újra összefűzte: 2010-ben a Magyar Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, hogy amit az értelmi szerzők a szétdarabolásunkra fabrikáltak Párizsban, végre összekössön bennünket. Ezért Istené a dicsőség, a mienk pedig a feladat, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat személyes és közösségi tartalommal töltsük meg.
-
Gróf Tisza Lajos, a kősziklára építő főgondnok
Idősebb Tisza Lajos Bihar vármegye főispáni helytartójaként vállalt meghatározó szerepet a dél-alföldi politikai életben. Ő és felesége frigyét Isten hét fiú születésével áldotta meg. A házaspár gyermekei közül ketten a politikai feladatok ellátása mellett a Magyarországi Református Egyház egy-egy egyházkerületének főgondnoki teendőit is odaadással végezték.
-
Feltáruló népirtásokról, gyűlöletmentesen
A kommunista csehszlovák állam negyvenöt éve tette földdel egyenlővé Pozsonyligetfalut és környékét. – Kicsit igazságot szolgáltattunk áldozataiknak, feltáró munkánkkal érvényt szereztünk Isten igazságának – vallja Udvardy Zoltán, a Népirtás Pozsonyligetfalun című dokumentumfilm társrendezője, a Sóval hintették be című dokumentumkönyv írója.
-
Ahol a csillag, ott a találkozás
A Budapest-Zuglói Református Egyházközség híveit váratlanul érte november végén Szőke Noémi távozása: a lelkipásztor 45 éves korában hazatért Teremtő Urához. A mindig mosolygós lelkipásztor, feleség, anya, tanár, barát pályatársai, munkatársai, barátai szerint egészen különleges, együtt érző, toleráns ember volt.
-
Kazinczy és a mádi zsidó iskola
Nem Kazinczy Ferenc volt az egyetlen református tanügyi vezető és vérbeli pedagógus, aki a zsidó vallást gyakorlókat a magyar nemzet szerves részének tekintette. Az ő személyiségét alakító Sárospataki Református Kollégium mellett ugyanezen elv szerint működött az összes református tanintézmény.
-
Az árvák atyja – az irgalmasság prófétája
Kiss Ferenc (1862–1948) életművének bemutatása nélkül nem lehet megírni a magyar protestáns diakónia történetét. Minden addigi szociális tevékenysége koronájaként 1931-ben megalapította az Országos Református Szeretetszövetséget. Hitbeli példamutatásával és egyedülálló szervezői tevékenységével – a Szeretetszövetség keretei között – számos árvaházat, aggmenházat hozott létre.
-
Küzdjetek a hitért
Sipos Ete Zoltán lelkipásztor nagyapja, néhai Sipos István New Yorkban folytatta teológiai tanulmányait 1930–1934 között. Akkoriban az Amerikai Presbiteriánus Egyházban elszántan küzdöttek egymással a liberális és a konzervatív teológiai irányzatok képviselői. E harc részleteit tárja elénk a lelkész.
-
Képregény a lelkipásztorról
A Rózsakerti Demjén István Református Általános Iskola és Gimnáziumban egész tanévre kiterjedő programokkal emlékeztek meg a névadó lelkipásztor száz éve kezdődött budafoki szolgálatára.
-
Hűségük világító szövétnek
Alázatra intő átélni, milyen embertelen szenvedéseken mentek át őseink, hogy mi ma református keresztyénként élhessünk. Kardos Péter nyugalmazott lelkipásztor újra útnak indult, hogy a protestáns gyászévtized (1671–1681) emlékére megkeresse a gályarabok nyomdokait követő útvonalakat.
-
Példaadó orvos, presbiter távozott
Méltán illik Stierbach Imre lezárult földi pályafutásához Pál apostol létösszegzése: „…futásomat elvégeztem, a hitet megtartottam, végül eltétetett nekem az igazság koronája, amelyet megad nekem az Úr, az igaz bíró azon a napon.” Hitvalló keresztyén orvosra emlékezünk.
-
Martin Bucer, a békítő
A keresztyénség egységét tartotta szem előtt, gyakran lépett fel felekezetek között közvetítőként, igyekezett a jót meglelni reformátortársaiban, nyitott és békeszerető személyisége ritka kivétellé tette a XVII. században Martin Bucer német hittudóst, protestáns reformátort.
-
Heinrich Bullinger, a türelmes reformátor
A svájci reformátor volt az, aki Kálvin Jánossal egyeztetve elkészítette a hitünk alapjait összefoglaló Második Helvét Hitvallást. Heinrich Bullinger műve nemcsak a zürichi és a genfi egyházak között teremtett egységet, hanem az egész kontinensen a reformátusok elismert és elfogadott hitvallása lett.
-
Zwingli, a zürichi reformer
A svájci reformátor, Ulrich Zwingli a puritán egyház feltétlen híveként a zürichi templomok átalakítását szorgalmazta. A kegytárgyakat, képeket, szobrokat eltávolíttatta, hogy letisztult belsőt kapjanak az épületek. Az egyszerűség nála a liturgiában és más külsőségben is fellelhető volt, hiszen az prédikációból és imádságokból állt, a lelkész pedig laikus öltözetet viselt.
-
Húsz évvel később
Amikor Dizseri Tamás a Bethesda főigazgató főorvosa lett, az első pillanattól a gyógyítók közösségét, az együttműködésüket állította a középpontba a gyógyítás érdekében. A napi elfoglaltságok között mégis a családot tartotta elsőnek, amely a szeretetteljes fészekmeleget adja. Dizseri Tamásra lánya, Ágnes és testvére, Dizseri Márta emlékezik.
-
Jól van, jó és hű szolgám
A kiskunsági tanyavilágban huszonhárom éven át szolgált nagy hűséggel. Tudta és vallotta, a Szentlélek által vette a szolgálatokat, és azokat a Szentlélek erejét kérve végezte. Életének és munkájának titka az élő Jézus volt. Idősebb Bagi László szerette a lelkipásztori hivatást. Szerette nemcsak egyházát, hanem szolgatársait is.
-
1848. március 15. – a bátorság békés forradalma
Nehéz lett volna megmondani, ekkor hol is „csinálják” a magyar politikát. Az országgyűlés Pozsonyban ülésezett, de az érdemi döntések Bécsben születtek. A magyar főváros Pest-Buda, vagy ahogy már ekkor is emlegették, Budapest. Március 15-én azonban kiderült, hogy a város az elmúlt évek során mégiscsak az ország egyik politikai központjává vált.
-
Aki fél évszázadot töltött Hódmezővásárhely szolgálatában
Szeremlei Sámuel, Hódmezővásárhely lelkipásztora, krónikása, polihisztora mindenhol mély nyomot hagyott, ahol dolgozott. A róla elnevezett társaság 2024-re emlékévet hirdetett.
-
„Nincs egy Végh Laci-jegyzeted?”
Megyek vizsgázni hozzá, és el kéne olvasnom. Ezek a mondatok több ezerszer hangzottak el minden évben a Debreceni Egyetem diákjai között a kétezres években. – Végh Lászlóra (1948–2023), az Atommagkutató Intézet nyugalmazott tudományos főmunkatársára, a Debreceni Egyetem népszerű oktatójára emlékezünk.
-
Egy bibliagyűjtő és -kutató emléke
Ötvös László országosan ismert és szakmai berkekben is elismert kutató volt. Száznál több bibliakiállítást rendezett határainkon belül és kívül (utóbbiakat elsősorban a Felvidéken, a Királyhágómelléken és Erdélyben, illetve Brüsszelben is). Gondozásában nyolc jelentős magyar nyelvű Biblia jelent meg hasonmás kiadásban.
-
A kettétört Pápai Páriz Ferenc-emléktábla
Ne gondoljuk, hogy ez a kegyetlen emléktábla-rombolás nem több egyszeri eseménynél. Hiszen ma sem ritkák a Pápai Páriz Ferencéhez hasonló sorsok. Ha valaki lubickol a zajos-felületes szereplésekben, bármi is a hivatása, gyakran árnyékba borítja az önzetlen, csöndes szolgálatokat.
-
Gályarab elődeinkre emlékezve
Érlelődött a gondolat: jó volna ellátogatni a Dunántúlról elvitt gályarabok emlékműveihez. Veszprémben Niederhoffer Zoltán lelkipásztor és felesége fogadtak bennünket. Meghallgattuk Tompa Mihály A gályarab fohásza című versét. Benne e szavakkal: „Oh, Uram, hívlak a viharban titkosan! [...] De nem csügged szívem, hitem nem tétováz”.
-
Az élet erősebb
Hitvalló ősök leszármazottjaként született Bay Zoltán fizikus. Nevét kisbolygó és az egyik országosan jelentős kutatóközpont viseli. Legemlékezetesebb a holdradarkísérlete. 1946. február 6-án jelentette be, hogy az égi kísérőnkről visszavert rádiójelek segítségével megmérte a Föld-Hold-távolságot. Azóta a magyar űrkutatás kezdetének tekintjük a dátumot.
-
Szász Póla hazatér
Az új énekeskönyvből tudjuk, Vargha Gyuláné Szász Póla fordította többek közt a „Vezess, Jézusunk...” – kezdetű éneket. Szász Károly dunamelléki püspök, korábbi szabadszállási lelkipásztor egyik leánya 1863-ban, a szabadszállási paplakban született. A helyi egyházközség és egyik lelkésze, Pálinkásné Balogi Beáta célul tűzte, a műfordítót visszaadja szülővárosának és a gyülekezetnek.
-
Könyörülő Istenünk van
Németh Gyula nyugalmazott veszprémi esperes, egykori balatonkenesei lelkipásztor kilencvenévesen hazatért teremtő és megváltó Urához. – Őrajta valóságosan, minden hamis rajongás nélkül látszott a szolgálat öröme, ami életének értelmet, tartalmat, gazdagságot, boldogságot ajándékozott, és őáltala sokan megtapasztalták a krisztusi örömöt – hirdette Steinbach József püspök a koporsónál állva.
-
Az Úréi vagyunk
Bátky Miklós az Úrban, az Úrnak élt, és az Úrban halt meg. Olyan lelkipásztori generáció tagja volt, amely életelemeként tekintett a szolgálatra. – Steinbach József dunántúli püspök fogalmazott így a nyugalmazott esperes-lelkipásztort búcsúztató istentiszteleten, Rédén.
-
A jó pásztor hű bojtárja
Arra intette az Ige hallgatóit, hogy mi is engedjük a Szentlélek irányítását és vezetését az életünkben. Deák Zoltán nyugalmazott református lelkipásztor, a csillaghegyiek szeretett Zoli bácsija hazatért Teremtőjéhez és megváltó Krisztusához.