Örökségünk
-
Pincébe rekesztett hit
Tovább olvasom »Erős hitével fáklyaként világított a háromszáz éve nehéz helyzetbe került magyar nép körében. Életének tudományos összetettsége, tiszta erkölcsisége mintegy ősmintája a református kegyességnek – jellemzi Komáromi Csipkés György XVII. századi debreceni prédikátort Csorba Dávid művelődéstörténész. Őt kérdeztük a tudós lelkészről és 350 éve készült bibliafordításáról.
-
Az első egyetemes zsinat
Tovább olvasom »Az apostoli hitvallás az őskeresztyén egyházban keletkezett. Az első keresztyének keresztelési hitvallásain alapul, és főként a nyugati egyházban terjedt el, ideértve a mai római katolikus és protestáns felekezeteket is.
-
A nagy fehér varázsló Afrikában
Tovább olvasom »Százötven éve az elzászi Kaysersbergben született Albert Schweitzer Nobel-békedíjas teológus, filozófus, orvos, Bach-kutató és orgonaművész. A polihisztor munkásságának legjelentősebb részét – megannyi tudományos és kulturális tevékenység mellett – Afrikában végezte: a mai Gabon területén kórházat alapított, hogy az elmaradott régióban élő bennszülötteknek reményt vigyen gyógyító munkájával.
-
A kétszáz éve született Jókai Mór és Debrecen
Tovább olvasom »Hogy a Jókai-hagyomány élő örökség Debrecenben, az is jelzi, hogy A debreceni lunátikus színpadi változatát az elmúlt évtizedekben a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának diákjai többször is bemutatták az Ókollégium udvarán.
-
„…egészséges kinézetű és természetű…”
Tovább olvasom »Apaszívű természetéhez akkor kerültem közelebb, amikor a '80-as évek második felétől gyakran megfordultunk a még állami kézben lévő gimnáziumban. Itt kaptam példányt az 1931-es Csurgói diákalbumból, benne olyan emlékezésekkel, hogy dédapám tizenkét gyermekes apaként is saját véreinek tekintette diákjait.
-
Így hódította meg Palesztinát a görög szellem az ókorban
Tovább olvasom »A politikai helyzet változása felgyorsította a hellenizáció folyamatát. Palesztina területe vita tárgyát képezte a Ptolemaida, illetve a Szíriát, Perzsiát, Kis-Ázsiát, valamint Mezopotámiát magába foglaló Szeleukida Birodalom között, így a zsidók a két hellenista állam ütközőzónájába kerültek.
-
Száztizenöt éves a zsinati székház
Tovább olvasom »Az építkezés 1908. március 16-án kezdődött el, és egy évvel később, 1909. április 5-én fejeződött be. A székház külső megjelenésében a késő historizmus stílusjegyeit hordozza, megidézve tömegformálásában a középkori várak monumentális jellegét. A külső falazat és a belső terek növényi ornamentikája a szecesszió világát idézi.
-
A „verejtékes” vagy „könnycseppes” poharak, serlegek – és a karácsony
Tovább olvasom »J. I. Packer puritanizmuskutató hangsúlyozza: az Isten és az ember kapcsolata már e világon elkezdődik, s kiemelt történésként az úrvacsora perceiben. Megváltónk szenvedéstörténetében a vér mellett ott vannak a verejték- és könnycseppek.
-
I. Rákóczi György, a református egyház patrónusa
Tovább olvasom »A „bibliás őrálló fejedelem”, Rákóczi György mélyen vallásos ember volt. Támogatta a peregrinációt, nyomdát alapított Váradon, templomokat építtetett, gimnáziumokat alapított, énekeskönyvet adatott ki a liturgia egységesítéséért.
-
Csurgói refiigazgató dédapám testamentuma
Tovább olvasom »A Károli-egyetem harmincegyedik születésnapja körül jussanak eszünkbe mindazok, akik hozzá hasonló módon, szívvel, tudással, hévvel igyekeztek hozzájárulni a mi „Károli oskolánk” gyarapodásához. Mindenkor szem előtt tartva: tanár, tudós kutató csak az lehet, aki a diákokat nem csupán oktatni, de elfogadni, szeretni is tudja.
-
John Knox, a fáradhatatlan prédikátor
Tovább olvasom »Az oktatást is lényegesnek tartotta, úgy látta, ez kulcs ahhoz, hogy Isten Igéjét közvetlenül is megismerhessék az emberek. Ezért az írni-olvasni tudás ügyében több intézkedést is tett. Ezirányú tevékenysége hosszú távon hozzájárult ahhoz, hogy Skócia vált Európa egyik tudományos központjává, írástudás szempontjából pedig kiemelkedő nemzetévé.
-
Zinzendorf gróf, az élő hit prókátora
Tovább olvasom »Gondolatainak és munkásságának két középpontja volt. Egyrészt lényeges volt számára a keresztyének egysége. Felfogásának másik lényeges eleme az volt, hogy nem népeket, hanem egyéneket kell megtéríteni. Teológiájának központi eleme itt is megnyilvánult, a térítőmunka során a megfeszített Krisztust hirdette, és a hangsúlyt az evangéliumra helyezte.
-
Gróf Lónyay Menyhért református főgondnok emlékezete
Tovább olvasom »Lónyay Menyhért világító példája annak a református közéleti „attitűdnek”, amely a haza és az egyház szolgálatát egyaránt fontosnak tartja – mondta Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke az egykori miniszterelnök emléktáblájának avatása kapcsán.
-
„Levétetett Veressnél, Kolozsvárt”
Tovább olvasom »A XIX. századi Kolozsvár és környéke legnevesebb fotográfusa, Veress Ferenc munkáinak színét-javát mutatja be Kincses Károly művének anyaga, informatív kísérőszövegekkel. Találkozhatunk benne szép tájképekkel, nevezetes épületekkel, a város életét meghatározó személyiségekkel. „Kossuthos” képéről egy örök gyermek néz ránk, akire Isten felnőtti szolgálatokat bízott.
-
Ma is készülnek festett mennyezetkazetták
Tovább olvasom »Örökségünk: a prédikáló mennyezet III.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
-
Közük van a mennyhez
Tovább olvasom »Örökségünk: a prédikáló mennyezet II.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
-
Prédikáló szépség az Ormánságban
Tovább olvasom »Örökségünk: a prédikáló mennyezet I.
Háromrészes összeállításunkban a teljesség igénye nélkül mutatjuk meg, merre induljon az olvasó, ha kazettás templomokra szeretne bukkanni; utánajárunk, hogy a hazatalálás érzésén és a szép látványon túl mit kaphatunk a festett mennyezetkazettáktól; olyan művészt is bemutatunk, aki a mai napig foglalkozik kazettás mennyezetek készítésével.
-
Szenci Molnár Albert és a hívő asszonyok
Tovább olvasom »A pfalzi választófejedelmi székhelyhez, Heidelberghez a Kazimir-kollégiumban töltött diákévei óta hűségesen ragaszkodó Szenci Molnár Albert életének e meghatározó városában két asszonynak ajánlotta Imádságos könyvecskéjét, méghozzá nem is főrangúaknak. A játékos „könyvecske” kicsinyítő formával már önmagában bensőséges tartalmat sugall.
-
Tompa Mihály pünkösdi imádsága
Tovább olvasom »A költő hitéleti olvasókönyve, az Olajág szerényen és szelíden arra próbálja rávezetni minden idők pünkösdöt ünneplő embereit, hogy a sok külső jel ellenére (a fehér galambot egyébként a niceai zsinat fogadta el Kr. után 325-ben a Szentlélek jelképének) ezeket a szent eseményeket ne ideigvalónak, hanem örökkévalónak tekintsék.
-
Március 15. üzenete a mai reformátusoknak
Tovább olvasom »A helyben járásból a március 15-i pesti forradalom mozdította ki a társadalmat. A nyomában meghozott, V. Ferdinánd király által szentesített áprilisi törvények egy modern európai állam kialakítása felé indították el a hazát.
-
Nikelszky Géza és a János vitéz mesevilága
Tovább olvasom »„A szecesszió világát is megidéző motívumok segítségével teremtett összhang jellemzi a János vitéz illusztrációit is. Költészet és képzőművészet fonódik meggyőző vizuális egységgé e költői sorozatában” – méltatta Merényi György Nikelszky Géza Petőfi művéhez készített illusztrációit.
-
„…hogy eltávoztassátok a telhetetlenséget”
Tovább olvasom »Ahogy szaporodnak sokak lelki, anyagi nehézségei, mi több, az időjárási abszurditások is, úgy próbálnak egyre többen tévutas vigaszokat keresni. Legyenek azok napközbeni programhalmozások, vagy a mások éjszakai nyugalmát dúló „bulizások” mint a feloldódás ártalmas álmegoldásai.
-
Melanchthon, a békítő tudós
Tovább olvasom »Nemcsak remek előadónak bizonyult, hanem kiválóan írt. Kiemelkedő rendszerezőképességről tett tanúbizonyságot. Írásait több egyetemen forgatták a későbbi századokban is, 1521-ben pedig ő készítette el – Loci Communes címmel – a reformáció tanainak első összefoglalását, amely lényegét tekintve a lutheri nézetek rendszerezése.
-
Egy ároni nemzetség: a Böszörményi család
Tovább olvasom »Böszörményi Ede családjában többen is szolgálták a múlt század belmissziójának nemes ügyét, és felmenői között sok lelkipásztor is volt. Beszélgetőtársam bibliás, áldott természetű bácsikra és nénikre emlékszik vissza. Egyik felmenője harminc éven át volt egy megszűnésre ítélt gyülekezet lelkésze, meg nem szűnő hűséggel.
-
Akire Szenci Molnár örvényként hatott
Tovább olvasom »A magyar reformátusság a mai napig a Szenci zsoltároskönyvét használja Los Angelestől Melbourne-ig, vasárnaponként az ő átköltéseit énekli. Példátlan, hogy zsoltárai a magyar vallási életet és irodalmat ennyire áthatják 1607-től máig! – mutat rá Imre Mihály irodalomtörténész. A reformációkutatót a Vizsolyi Bibiláról is kérdeztük.
-
Istent dicsérje a csifra deszka!
Tovább olvasom »Krimibe illő nyomozására hívta az egyházi és világi szakembereket a Pápától tíz kilométernyire fekvő Nyárád mennyezetkazettáinak története Csodálatos élmény, amikor a töredékek összeállnak. Talán egyszer a kazetták ügyében is tisztán látunk majd, de addig is van valami nagyon szép abban, ahogy ezek új életre keltek, és újra Isten dicsőségét hirdetik – vallja a múzeumpedagógus.
-
Díszes és protestáns
Tovább olvasom »A Verestemplom – a köznyelv így ismeri a Debrecen-Kossuth utcai Református Egyházközség otthonát. A 135 éve felszentelt, Petz Samu tervezte épület legutóbbi felújítása 2022-ben fejeződött be. A református templomok között egyedülálló szépségű, seccók díszítette belső terét a felújítás után interaktív kiállítás is gazdagítja.
-
Théodore de Béze, a genfi utód
Tovább olvasom »Negyven éven át oktatott teológiaprofesszorként a Genfi Akadémián Théodore de Béze (Béza Tódor) kálvinista író. Művei közül kiemelkedik Teológiai értekezések című kötete – melyben felekezete hittudományának összefüggő magyarázatát fektette le – és Kálvin Jánosról írott könyve. Munkássága hatással volt az angol vallási száműzöttek Genfben kiadott Bibliájára is.
-
„Esmérd a Teremtőt az ő munkáiból”
Tovább olvasom »A fizikoteologizmus szerint a természet megismeréséből is következhet Isten megismerése, a természet vizsgálata tehát a szentírási kinyilatkoztatáshoz hasonlóan az üdvösség felé terelhet – nyilatkozta lapunknak Imre Mihály irodalomtörténész. A régi magyar irodalom kutatója hiánypótló könyvet írt e nézetrendszerről és XVIII. századi magyar művelőiről, akik szinte kizárólag református keresztyének voltak.
-
Kálvin János – Isten céltudatos szolgája
Tovább olvasom »A kálvinista örökség fél évezred múltán is meghatározza a református egyház működését és szemléletét. A prédikátor fő művével – A keresztyén vallás rendszere – új műfajt alkotott: a világot teremtő, az embert megváltó és annak életét megváltoztató Istenről, valamint a keresztyén életről szóló bibliai tanítását foglalta össze.
-
Pár falatnyi Erdély a Pilis oldalában
Tovább olvasom »A szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum (a Skanzen) tavaly tavasszal megnyitotta a látogatók előtt az Erdélyt bemutató kiállításrészét. Bő másfél évtizednyi előkészítés tette lehetővé, hogy a minden magyar által oly szeretett és újra meg újra elsiratott Tündérkertben bolyonghatunk a Pilis oldalában.
-
A hitre téréstől a fővesztésig
Tovább olvasom »A három részre szakadt Magyarország sanyarú állapotát a reformáció nyomán kialakuló felekezeti viszálykodások tovább rontották: nem csak a politikai elit csoportjai acsarkodtak egymásra vallási érdektől és meggyőződéstől hajtva, számos család is megosztottá vált.
-
Herepei-ház, Kolozsvár: a múltból jövőt
Tovább olvasom »A felújítás után a Herepei-ház az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőségének döntése nyomán az Ifjúsági Keresztyén Egyesület ifjúsági központjaként működik. A kolozsvári Főiskolás IKE is helyet kap az épületben, olyan teret alakítanak ki, amelyet minden önkéntesük, munkatársuk és az erdélyi fiatalok közössége is sajátjának érez.