Szakácskönyvet adott ki a Bethesda Gyermekkórház, közelebb hozva az intézmény hétköznapjait az olvasóhoz. A főigazgató gyógyteái, a főorvosnő sztrapacskája, a főnővér tábori lecsója, a gyógytornász túrós nudlija, a gasztroenterológus bablevese, a kórházhigiénikus almáspitéje elkészíthető ételek – és reményt keltő történetek...
A vallás ugyan nem kerül elő közvetlen témaként a filmben, mégis azzal, ahogyan a rendező hozzányúl a kapitalizmus témájához, lehetővé teszi, hogy a néző is elgondolkodjon olyan kérdéseken, mint transzcendencia, végső meghatározottság, egyéni és közösségi meggyőződések, hiedelmek.
A legtöbb hollywoodi romantikus film végére minden megoldódik, és úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is rózsaszín felhőkön járnánk. Lenyűgöző érzéssel tölt el, a szívünk mélyén mégis érezzük, hogy a valóság sajnos messze áll ettől. A film készítői is érezték ezt az önellentmondást, ezért a Házassági történet nem a romantikus álomképről, hanem a színtiszta valóságról szól, amely sokszor fájdalmas és tragikus.
Az Éli könyve nem jó film, mégis sikerült átlépnie azt a határt, amely után már élményként gondolok rá. Sikerült ráirányítania a figyelmemet saját belső világomra, kapcsolatomra a Bibliával. Ez pedig nagy ajándék a karantén idején.
A Joseph Kádár/ Le K’dar – magyar művész Párizsból című életműkötet szerkesztője, Zsoldos Vanda által nem csupán a nemzetközi hírű, a magyar művészvilágban is számontartott Párizsi Kádár József (1936–2019) grafikus, festő- és szobrászművész, művészeti író gazdag és változatos életművét, alkotói pályáját ismerhetjük meg, hanem a lelke mélyét is.
Fábián Janka Cholera-napló című könyve a koronavírus járvány idején íródott. A könyv képzeletbeli napló bejegyzéseinek idején tomboló betegség, a kolera pusztító rombolását mutatja be. A könyv mottója Jókai Mórtól származik: „Néha a természet, ez Isten írtó keze egész népeknek ad fenítő tanítást.” (Szomorú napok)
Annak érdekében, hogy a Bárka történetét minél többen megismerhessék, a tábor szervezői és a film alkotói szeptember 25-én 20 órától filmbemutatóval egybekötött online támogatói estre hívnak minden kedves érdeklődőt. Az élő közvetítés a Bárka tábor és a shoshine.hu közösségi oldalain, a YouTube videómegosztó csatornán, valamint a film.barkatabor.hu oldalon lesz ingyenesen követhető.
Nemcsak tanítja, hanem éli is a hajdani korok életét Hidán Csaba László régész-történész, harcművészet-oktató, az egyetem docense. Kutatásai szolgáltattak elméleti alapot Jánváry Zoltán Vitézek – Végvári hagyományőrzés Magyarországon című képeskönyvének. A kötet ürügyén beszélgettünk.
Petrőczi Éva Könyörgés, márciusi hóban című egybegyűjtött költeményeinek különös drámai küldetése van: „apostoli grammatikával”, szilárd hittel emberivé írni a jelen kuszaságait. Ez a költészet változékony, egyszerre személyes és egyetemes líra, szép építkezése.
Miklya Luzsányi Mónika író – férjével, Miklya Zsolttal együtt írott – Bibliai szuperhősök című, új könyvében az Ószövetség „szuperhőseivel” találkozunk, akik sohasem öncélúan, személyes bosszútól vagy hatalomvágytól vezérelve vitték véghez nagy tetteiket, hanem mindig Isten tervének részeként teljesítették azt.
A kapcsolat viharállósága nem a viharban dől el, hanem az azt megelőző tetteinkben, hozzáállásunkban. Ha a kutatás felismerései és a szerző gyakorlati tanácsai segítségével átvizsgáljuk és feltöltjük a tartalékainkat, hatalmas lépést tettünk afelé, hogy sikerrel szálljunk szembe a következő viharral, akármilyen formában érkezik is.
A Károli Könyvműhely gondozásában megjelent Református templomok 2010–2020 kötet tizenöt hazai templomot mutat be abból a negyvenhétből, mely a vizsgált évtizedben épült. – Az volt a fontos, hogy építészeti szempontok alapján ismertessük a templomokat – mondta a könyvpremier után Ordasi Zsuzsanna, a kötet szerkesztője.
A legfontosabb szempont az volt: a történelmi, archaikus szöveget úgy alakítsák át a mai olvasók számára is jól érthetővé, hogy a tartalmi részén ne módosítsanak. Gáncs Péter, a Magyar Bibliatársulat elnöke szerint az új kiadás nem leporolása egy muzeális értékű műtárgynak, sokkal inkább értékteremtés.
A Quarles-féle zsoltárváltozat olyan könyörgéssel kezdődik, amelyben a szerző nem a múzsák, inkább a vallásos költészetben legfontosabb ihletadó, a zsoltáros király, Dávid segítségét kéri. A fokozás kedvéért a második versszak nem a szomjazó szarvas ismert képével indul, hanem a szomjúhozó föld és virágok sokkal csekélyebb szenvedésének felidézésével.
A televízió, a rádió vagy épp a magazinok is hasonló módszerekkel működnek. A legnagyobb különbség, hogy amíg például egy újságot akkor veszünk a kezünkbe, amikor kedvünk van hozzá, addig az okoseszközök folyamatosan személyre szabott értesítésekkel bombáznak minket.
A szatíra kitűnő fegyver Fábián Tibor a kezében, hősei – vagy inkább antihősei – maguk mondják ki önmaguk fölött az ítéletet. Sajátos nézőpontot választ az író a korrajzhoz: a diktátor személyes környezetébe vezet be, ahonnan testközelből láthatjuk azt a világot, amelyet annak idején misztikus aranyködökbe burkolt a nem-ismeret.
Charles H. Spurgeon három áhítatoskötetet írt: a reggelit, az estit és a magyarul jól ismert Isten ígéreteinek tárházát. Karácsonyra a Reggel és Este jelent meg magyar fordításban. A kötet az év minden napjára tartogat reggeli és esti olvasnivalót. Bubenyák Mátéval, a Fundamentum Keresztyén Kiadó Egyesület alapítójával, e kötet gondozójával beszélgettünk.
Művelődéstörténetünkben példaértékű alkotóegyéniségek életét, személyiségét, művét mutatja be a Protestáns hősök eddigi három kötete. A szerkesztő, Faggyas Sándor szerint még bőven vannak olyan személyiségek, akik megérdemlik, hogy megörökítsük az emlékezetüket.
Az úgynevezett „keresztyén gyermekirodalom” igen sok műfajra oszlik. A gyereknek mindig a legjobbat kell adnunk, akár ismeretterjesztő művekről, akár bibliai adaptációkról vagy tanmesékről beszélünk. A biblikus művek esetén is magas irodalmi nívón kell írni a gyerekeknek, hogy a mű megszólítsa őket – vallja Miklya Luzsányi Mónika író.
Thomas Ender festőművész már tizenkét éves korától a Bécsi Képzőművészeti Akadémián tanult. Magyar vonatkozású képei még életében a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kincsei közé kerültek, a Waldstein-gyűjtemény részeként, köztük az itt látható gyönyörű sárospataki festménnyel.
Egyre több, a digitális kor gyermekeinek olvasási sajátosságait figyelembe vevő eszközzel találkozunk, amely Isten Igéjéhez szeretné vonzani a fiatalokat. Ebbe a sorba illeszkedik a Kálvin Kiadó és a Magyar Bibliatársulat közös kiadványa.
„A szeretet babonás portéka. Akivel jót teszünk, azt megszeretjük, pusztán azért, mert jót teszünk vele.” Ez a Kosztolányi-idézet fogad a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma kiállításán. Gyermekek tízezreinek élete vett jobb irányt a két világháború közötti, nyugati országokba indított gyermekvonatok hatására. Az akcióban a református egyház is kiemelkedő szerepet vállalt – ezt is bemutatja a tárlat.
Lélekerősítő szellemi és lelki ajándék Udvardi Erzsébetnek, a „fény festőjének”, a balatoni piktúra egyik mesterének – elsősorban téli és karácsonyi témájú – képeiből összeállított kiállítás. Megjelennek az egykori Rudnay Gyula- és Bernáth Aurél-tanítvány gazdag badacsonytomaji műteremhagyatékának gyönyörű bajai és balatoni képei is.
A. Tóth Sándor figuráiban, szakrális képeiben erős jelképiség is megjelenik. Ennek ellenére természetelvű művésznek számít, akinek festészetében nagy szerepe van a jelképességnek, és jellemző stílusjegyévé vált az expresszionizmus – jellemzi az 1980-ban elhunyt festőművész munkáit Feledy Balázs művészettörténész.
