A fővárosi református eklézsiák tekintetében a legkisebbek közé tartozik bár a rákoshegyi közösség, az összetartó és lelkes hívek élettel töltik a templom falait. Ezt jelzi például a házasság hetéhez kapcsolódó, népszerű gyertyafényes vacsora házaspároknak, vagy az utóbbi években megerősödött ifjúsági élet.
Litér református iskolája több évszázados múltra tekint vissza, mégis naprakész válaszokat ad a mai kor próbatételeire. A lelki és közösségi nevelés mellett fontos cél a személyes odafigyelés, a gyermekek teljes emberré formálása – hitre, közösségre és életre tanítva őket minden nap.
Többször hirdeti egy héten a test feltámadását és az örök életet a ravatal mellett a lelkész házaspár, Gaál Sándor és Sándorné. – Nekünk mindig az egyház igaz tanítását kell átadnunk. Isten nem adott erre pontos, általánosan alkalmazható útmutatást – mondja a Nyírségi Református Egyházmegye esperese.
Tikkasztó hőségben a fűnyírót tologatva imádkoztam és megértettem, Istennek mégis terve van Poroszlóval, bár én emberileg kevés vagyok hozzá, még ha csodálatos házastársat adott is mellém – vallja Pál László lelkész. – A Szentlélek ott, akkor a szívemhez szólt: „Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá.”
Magyarország legősibb református gyülekezeteinek egyike az enyingi. Iván Géza lelkész szerint ma is fontos üzenetet hordoz a századok óta földön fekvő mészkő: ez az elfogadás. Minden hó utolsó vasárnapján zenés családi istentiszteletet tartanak. A közösség rangsorában kiemelt helyen áll az ökumené: havonta „írás-olvasó találkozót”, felekezetközi bibliaórát szerveznek.
Az esztergomi gyülekezetben minden korosztály megfordul, ám az átlaghoz képest is több a fiatal és középkorú. Ahol pedig sok a család, ott általában a csemeték száma is nagyobb: négyszáz gyermek és középiskolás tartozik az eklézsiához. Minden ősszel és tavasszal hitmélyítő hétvégét szerveznek a gyülekezet ifjúságának, a konfirmandusok is átérezhetik, milyen az ifiközösségbe tartozni.
Méltán nevezhető Szentlélek által vezérelt közösségnek a Rákospalota-Óvárosi Református Egyházközség. – Számomra nem az a legfontosabb, hogy nagy, hanem hogy élő ez a gyülekezet, Igére vágyó, befogadó, szolgálva szerető – tudatja Hekli Katalin vezető lelkipásztor. Mert itt tényleg sokan és szívesen szolgálnak azon felül, hogy résztvevői az alkalmaknak.
Példás népességmegtartó hatása van a szendrői református gyülekezetnek és a semmiből kinőtt általános iskolájának, intézményrendszerének a Bódva-völgyi kisvárosban és környékén. Riportunk a Cserehát mélyéről. Benke András lelkipásztor megmutatja, hol lesz a negyedik harang, amelyet jövőre, a szendrői gyülekezet négy és fél száz éves fennállásának ünnepén helyeznek a többi mellé.
Két évszázada „katolikus tengerben”, többnyire pénzszűkében, mégis önnfenntartón áll fenn Baján a református gyülekezet. Bán Béla bács-kiskunsági esperes harmincöt éve lelkipásztora az egyházközségnek. Mint mondja, ide valóban azért járnak az emberek, hogy meghallják és magukkal vigyék Jézus Krisztus üzenetét.
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye tuzséri gyülekezete már most készül a májusi református egységnapra. Beszédtéma a templomban, bibliaórán, az énekkarban, a háromezer lelkes nagyközségben. – El kell készítenünk a szívünket is, hogy ne turistaként érkezzünk meg az eseményre, Debrecenbe – javasolja a szabolcsi gyülekezet lelkipásztora, Bodnár Róbert.
Háromszázötven éves a református gyülekezet Gyermelyben, a Dunántúli-középhegység festői szépségű falujában. A közösségnek volt része gyarapodásban és túlélésért való küzdelemben is, amelyben a hit, a szorgalom, az összetartás volt a megtartóerő.
Európába, de akár Ázsiába, Észak- és Dél-Amerikába, Dél-Afrikába, Ausztráliába és Új-Zélandra várják a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasainak jelentkezését. A Brüsszelben szolgáló Ratkovics Petra lelkésszel és az ausztráliai ösztöndíjas Nyakas Gergő teológussal beszélgettünk.
A nagycsepelyi gyülekezet állandó lelkipásztor híján már-már feloszlott, amikor az egyháztagok úgy döntöttek: gondozó egyházközséggé alakulnak. Új lelkipásztoruk, Koncz Eszter az utóbbi év szolgálatában megélt csodákról, megújulásokról szólt.
A tordaszentlászlói gyülekezetet új harang hívogatja Isten házába. Balázs Attila lelkipásztortól megtudtuk: több mint háromszázötvenen járultak hozzá a harang megöntéséhez. A közösség az elmúlt években többször is bizonyságot tett nagylelkűségéről; folyamatosan segítenek rászorulókon, betegeken, a torockói gyerekotthont is támogatják.
A Bodrog két partján fekvő Sárospatak neve összeforrt a Rákóczi családdal, Lorántffy Zsuzsannával és a református kollégiummal. Földrengést is túlélő református temploma több száz éve otthona az ország egyik legrégebbi református gyülekezetének, amelyben a kultúra és a szellemi táplálék legalább olyan fontos, mint a lelki. – Odaadó és befogadó gyülekezet a pataki – vélekednek az eklézsia tagjai.
A célunk, hogy Istenhez vezessük az embereket, megmutassuk az Úr féltő szeretetét – tudatja Antal Mariann, a Budapest-Rákoskerti Református Missziói Egyházközség lelkipásztora. Szerdánként beszélgetős bibliakörre várják az erre nyitottakat, a gyülekezet vezetősége havonta egyszer presbiteri bibliaórán is találkozik. Péntekenként korhatár nélküli gyülekezeti délutánt tartanak.
A Bükk hegység északi lejtőjén, festői szépségű völgyben fekszik egy kis falu, amelyet átszel a vele azonos nevű patak. A legtöbb honfitársunk talán még nem hallott róla, de jövőre sokan megismerhetik a nevét, hiszen február 18-án ünnepli az ország Jókai Mór kétszázadik születésnapját, és Tardona a legjelentősebb Jókai-emlékhelyek közé tartozik.
Adventi istentiszteletre harangoznak a szentendrei református templomban. – A keresztyénségben számunkra a kulcsszó a közösség, amely Isten egyik nagy ajándéka az embereknek – vallja Harmathy András lelkipásztor.
Közösséget vállalnak egymással a két felekezet tagjai a Komárom-Esztergom vármegyei faluban, Mocsán. Augusztus huszadikán már évek óta tartanak alkalmat a református templomban, amelyre meghívják a katolikusokat is. – Folyamatosan kérjük a Szentlelket, hogy újítson meg bennünket, szeretnénk az Isten közösségét, népét összefogni – tudatja Soós Szilárd lelkész.
A helyiek életét meghatározzák a keresztszemes garnitúrák; a gyönyörű templom nemcsak a lelket gazdagítja, hanem a prédikációkat is. A földi lét és az örök élet közti átmenetet, Jézus megváltó kegyelmét, Isten szeretetét hatékonyabban szemlélteti, ha a Teremtő jelenvalóságát látják a gyülekezet tagjai a kezükbe adott kincsekben. Megszentelt mindennapokról tehetnek bizonyságot a tákosiak.
– Református identitással gondolkodni, beszélni: részünkről üzenet másoknak. A gályarab prédikátorok nápolyi szenvedését nem feledtük el, szenvedésközösségük élő valóság – magyarázza Veres Péter Attila, a móri gyülekezet lelkipásztora.
Telkibánya közkedvelt túrázóhely. A látnivalók között gyakran felkeresik a református vártemplomot és a mellette elterülő gombfás temetőt. Több kutató is azon az állásponton van, hogy ez a temetkezési kultúra a reformáció hozadéka, a kálvinista hívek ilyen különleges fejfával akarták megkülönböztetni nyughelyeiket.
A remek állapotban lévő, műemlékvédelem alatt álló templomot gondozott park veszi körbe. – A Tolnai Református Egyházmegye egyik legerősebb gyülekezete a madocsai, teljesen önfenntartó – tájékoztat Nagy János lelkipásztor. Összetartó gyülekezet az övék, amelyben legalább olyan fontos a közösségi összefogás, mint az egyének saját feladatai.
Missziós lehetőségként tekint bölcsődéjére, óvodáira, iskolájára a Nyíregyháza-Városi Református Egyházközség. A hagyományait büszkén őrző gyülekezet most is készül a reformáció ünnepére, amely minden évben látványos eseménnyel ér véget. Az állandó alkalmak közül kiemelkednek a bibliaórák: tartanak a nőknek, férfiaknak, a felnőttként konfirmáltaknak, az ifjúságnak és a gyülekezet egészének.
– Mindig találunk valamit, ami arra ösztönöz bennünket, hogy észrevegyük az Isten üzeneteit. Jó érzés látni, hogy a közösségünkben van erő és van jövője – mondja Pálinkás Gyula. Két éve szolgálnak lelkipásztorként feleségével Szabadszálláson, évtizedes szatmári szolgálatból érkeztek a bács-kiskunsági városba.
A Budapest-Hold Utcai Református Egyházközség fennállása 160. évfordulójához közeledik. A szeretetszolgálat és a kereső emberek befogadása ma is sarokkövei a református közösségnek. – Nálunk minden korosztály megtalálja a számára leginkább megfelelő alkalmat. Nyitottan fordulunk azok felé, akik közöttünk próbálnak otthonra találni – mondja Balog Zoltán, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke.
A történelmi Szatmárban élő reformátusokat szeretné összefogni a Reformátusok Szatmárért Egyesület a Határok Nélkül Református Találkozó szervezésével. – Kutatómunkára van szükségünk, amellyel földerítjük a névleges reformátusokat, a megkeresztelt, de nem templomba járó embereket – hangsúlyozta Fekete Károly tiszántúli püspök az évente megrendezett esemény idei alkalmán, Nagyecseden.
Az egyházasrádóci gyülekezet tradicionális, az istentisztelet akár iskolapéldája is lehetne a református liturgiának. Az alkalom után Pető Gábor Márk lelkipásztor kézfogással búcsúzik a hívektől. Többen maradnak még beszélgetni. Örömmel kezdte itt három éve a gyülekezetépítést a Pető házaspár: új alkalmakat indítottak, és falun szokatlan módszereket is bevetettek, hogy jobban megismerjék a közösség tagjait.
Az apró, határ menti település, Pusztafalu lakosságának majdnem 80 százaléka reformátusnak vallja magát. A lassan ötszáz éves gyülekezet féltőn gondozza templomát, ápolja hagyományait. Közben előre is tekint: kihasználva a környék turizmusban betöltött, kiemelt helyzetét, közösségi házat építettek: elsősorban református vendégeket fogadnak majd.
Ajándékorientált gyülekezetnek is szoktam nevezni magunkat, mivel figyelembe vesszük a tanítványok Istentől kapott ajándékait, kvalitásait, és ennek megfelelő szolgálattal bízzuk meg őket – fejti ki Nagy György, a Mátészalka-Kertvárosi Református Egyházközség lelkipásztora. Náluk jártunk.
Felelősség és feladat a nagytemplomi egyházközséghez tartozni – tudatja az egyik presbiter, Hadházi Dávid. – Megtisztelő feladat és egyben nehézség is e közösségben szolgálni – magyarázza Oláh István elnök-lelkipásztor. – Templomunk Debrecen jelképe, szűkebb és tágabb környezetünkben is figyelemmel kísérik, mi történik nálunk, ezért egyáltalán nem mindegy, milyen példával járunk elöl.
Szabadító nélkül nem értelmezhetjük a szabadságot. Ha viszont Jézus bennünket megszabadított, mondjuk el mindenkinek! Ezt most korlátok nélkül megtehetjük – mondta Nyilas Zoltán, az Északpesti Református Egyházmegye esperese Veresegyházán, a harmadik családi napjukon. A rendezényen a kisgyermekes családok, az egyetemisták és a szüleik is találnak nekik való programot és igei biztatást.
Nem könnyű, de fel kell ismernünk, mi a számunkra helyes út. Ehhez kell önismeret és alázat: mi az, amire képes vagyok, mi az, amire nagyon vágyom, de nem reális, mi az, amit a családi életem s a hivatásom szükségessé tesz – magyarázza Komlósi Piroska klinikai szakpszichológus, pár- és család-pszichoterapeuta.
Sokat beszélhetnénk arról, milyen családias a gyülekezetünk és mennyire sokan szolgálunk benne, de mindennek az alapja az istentisztelet és az igehirdetés – mondja a Mátyásföldi Református Egyházközség egyik tagja. Ők tényleg nem csak szavakkal segítik egymást. Március 12-én az ő templomukból szól Isten Igéje a Kossuth Rádió hullámhosszán.
Családias légkört szerettünk volna teremteni, olyan közösséget kovácsolni, ahol mindenki ismeri a másikat. Szerető és befogadó gyülekezetre találtunk itt, igyekeztünk úgy forgolódni, mintha otthon volnánk: feleségem erdélyi, én Kárpátalján születtem – tudatja Bartha Béla, a Siófoki Református Egyházközség lelkésze. Nejével, Bartháné Tatár Imolával 2007 óta szolgálnak a Balaton-parti városban.
Az Egyesült Protestáns Egyház az 1940-es években vette meg Zircen azt a telket, amelyre templomot emeltek. A gyülekezeti házuk megépítését 2017-ben határozták el. Már csak kisebb külső munkálatok hiányoznak ahhoz, hogy következhessen a műszaki átadás.
Formabontó, befogadó, evangéliumi – így jellemzik gyülekezetüket a Monorierdői Református Missziói Egyházközség tagjai. Az önállóság hatodik évében járó református közösség most alakítja ki saját hagyományait, közben a községet is szolgálni szeretné. E szolgálat része a hamarosan felépülő Erdei Csillagfény Református Bölcsőde is. Alapkövét április 1-jén tették le.
Anyaegyházközséggé vált a Győrújbarát-Ménfőcsanak-Nyúli Református Egyházközség. Százharmincra nőtt a közösség létszáma. A gyülekezeti központot kocsmából alakították ki, ám mint Bella Péter lelkipásztor mondja: ez a létesítmény immár „mindent tud”, amit egy mai templom – van lelkészi hivatal, több közösségi tér, parókia és templomtér.
A maroknyi közösség felújította az iskola tetőszerkezetét. Nemcsak együtt álmodtak, hanem megtanultak együtt dolgozni is, a falusi a városival, a régi lelkész az újjal. Így határozták el azt, hogy szeretnék megvalósítani valamit, ami egykor kivitelezhetetlennek tűnt. Az ingatlan állaga nem romlik tovább. A helybeliek közösségi térnek tervezik.
Nádudvar Debrecennel egy időben vált reformátussá, a protestáns felekezet hívei megőrizték a többségüket, noha az ötvenes években szinte teljesen megszűnt ott a vallási élet. Idén ünneplik a mai templom fennállása 250. évfordulóját. Vallják, az eklézsia fejlődésének három pillére: a gyülekezetépítés, a fiatal korosztály megtartása és a diakónia.
Hálaadó istentiszteletet tartott a százéves Kispest-Wekerletelepi Református Egyházközség. Mint a közösségben tudatják, a lelkész, Virág Balázs kétségkívül jól szervez, legyen a feladat az ország más pontján megtartandó csendeshétvége vagy éppen a désházi testvérgyülekezet meglátogatása Erdélyben.
– A lelkészi szolgálat évei során egyre inkább kirajzolódik számomra a hűség fontossága – vallja Németh Judit református lelkipásztor. Harmincöt éve szolgál a Salgótarjánban és a szórványban élő református családok, néhány tagú közösségek között. Három felnőtt gyermek édesanyja. Tavaly Dobos Károly-díjat vehetett át.
– A negyedik generációnak ez már csupán történelem, néha nem is értik, miért van bennük félelem, ha átmennek a túlsó partra. Szoros kapcsolat alakult ki a Duna két partján élő reformátusok között – állítja Nemes Andrásné presbiter a komáromi gyülekezetről készült riportban.
A nagyszokolyi reformátusok templomuk és orgonájuk megújulásáért mondanak köszönetet. A gazdag történelmű egyházközség leginkább a gyermekekbe helyezi bizalmát, és szoros kapcsolatot ápol a környező települések református gyülekezeteivel. Álmuk, hogy egyszer újraindítsák a helyi református iskolát.
A paksi gyülekezet iskoláját a XX. század közepén államosították, az elvett, leromlott állapotú épületet visszakapta az egyházközség a rendszerváltás után, de felújítására egészen 2018-ig kellett várni. Az eklézsia az elmúlt két évtizedben fejlődött és erősödött hitben, összetartásban.
Mezőkeresztes református gyülekezete a közösségépítést tűzte ki elsődleges célként. Minden hó első vasárnapján közös kávézás várja a híveket a gyülekezeti teremben, a nyár végén a jubiláló konfirmandusoknak szerveznek találkozót, októberben idősek vasárnapját tartanak, a környező eklézsiákkal közösen másodszor gyűlnek majd össze egy őszi vasárnap népdalzsoltárokat énekelni.
A vágfarkasdi Életke Református Óvoda azért is épült, hogy bölcsője, megtartó eszköze legyen a felvidéki magyarságnak. A gyülekezet lelkipásztorai, az Erdélyi házaspár mindent megtesznek, hogy az intézmény képviselje a magyar keresztyén értékrendet.
Hiszem, Krisztus megerősít bennünket azért, hogy azt a fényt, tetet, amelyet tőle kapunk, továbbadhassuk embertársainknak. Egykori konfirmációs Igém üzenete, mely szerint nincsenek véletlenek, sokszor átsegített a nehézségeken – vallja Sisakné Páll Klára, a szentgotthárdi gyülekezet lelkipásztora. A helyi reformátusok a kilencvenes évekig dohos pincében gyűltek össze, ma nekik van az egyik legkülönlegesebb templomuk a Dunántúlon.
A pátrohai egyházközségnek ezernyolcszáz megkeresztelt tagja van, a vasárnapi istentiszteleteket a Covid előtt százhúszan látogatták, ma nyolcvanan. Az apadás annak ellenére következett be, hogy a járványhelyzet múltával felhagytak az istentiszteletek online közvetítésével – mondja Koncz Imre, a Szabolcs-Beregi egyházmegye esperese.
Hatalmas mérföldkő a jászberényi gyülekezet életében, hogy hálát adhattak a templom megújulásáért, amely jelképe a közösség formálódásának is. Hálásak amiatt is, hogy tíz év alatt, Istenh kegyelméből, az óvoda mellett megnyithatta kapuit az új bölcsőde, megújulhattak egyházi épületeik, és megszépült a templomkert.
A modern felfogású rákoskeresztúri gyülekezet vezető lelkipásztora a feltétlen őszinteség kívánalmát hangsúlyozza. Sóskuti Zoltán egy további vívmányukkal is meglep . – Nálunk hitvallásos konfirmáció van – tudatja –, vagyis csak az konfirmálhat, aki őszintén gondolja. Ellenkező esetben arra kérem, maradjon még egy évet az előkészítő „konfifiben”.
Egy életet biztosan megmentett az öngyilkosságtól Kunhegyes nyugdíjba vonuló vezető lelkipásztora. Nagy Kálmán úgy látja, már ezért megérte fölvenni a palástot.
Mivel osztálykirándulások kedvelt helyszíne, Szerencs olyan település, ahol sokan jártak már életükben legalább egyszer. Ők valószínűleg megnézték a gazdag történelmű, helyreállított Rákóczi-várat, amelyet Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem épített a XVI. század végén.
– Szeretnék jó lelkipásztor lenni – tudatja Deák László Olivér dudari lelkész. Érkezését követően indultak el az új gyülekezeti programok: a gyermek- és ifjúsági táborok, a családi istentiszteletek és családi napok, vagy éppen a férfikör, és az olyan apró változások is, mint az istentisztelet 11 órás kezdő időpontja.
Nem tartja magát különleges gyülekezetnek, lelkészük szerint is hagyományos református eklézsia a berekböszörményi. Ám néhány ottani mozzanattal nem mindenütt találkozhatunk. Például tíz éve nagycsütörtökön úgy élik meg az úrvacsorai közösséget, mint ez az evangéliumokban olvasható.
A tízezres lélekszámú, Győr-Moson-Sopron vármegyei Csornán új színként, ám egyre határozottabb hanggal vannak jelen a reformátusok. Szórványból missziói egyházközséggé vált az eklézsia. Már van látványtervük az álmodott gyülekezeti központról, és a telek is adott. Többfunkciós térről gondolkodnak, amely méltó otthon az istentiszteletnek, valamint a gyermekfoglalkozásoknak, kiscsoportoknak is alkalmas helyszín.
Nehéz szavakba foglalni azt a sok mindent, ami a passió szervezése kapcsán ért minket. Valahogy hirtelen a felnőttek világában találtuk magunkat, és annyi bátorítást, dicséretet, szeretetet kaptunk, ami örökre velünk marad. De azt is megértettük, hogy minden a jó Istentől származik – írta a győri előadás beszámolójában az egyik társrendező.
Lehajlással, odafigyeléssel, szelídséggel és az emberi lélek megértésével lehet a Krisztushoz vágyó embereket az anyaszentegyházba visszahívni – hangsúlyozza Gergelyfi György emődi lelkipásztor. Tanúsítva: az a gyülekezet, ahol kevés az igei szolgálattevő és így az alkalom, lelkigondozással épülhet.
Kis gyülekezet vagyunk, nagy létszámnövekedésre nem számítok, a körülöttünk élő, de távol maradó embereket – akik egyébként közeli-távoli rokonaink, barátaink, ismerőseink – kellene és próbáljuk is megszólítani – jelzi a célt Tóbiás Zoltán, a Tokaj-hegyaljai falu, Erdőbénye gyülekezetének lelkipásztora.
Húsz éve szolgál a Békés megyei Zsadányban a Demeter lelkész házaspár. Az ott töltött eddigi két évtized alatt alaposan átalakították és megerősítették a falu szociális és oktatási szolgálatait, miközben a gyülekezeti élet is új lendületet kapott. Az első diakóniai feladatra 2006-ban találtak rá, akkor indult el a támogató szolgálat.
Bemutatjuk a budakalászi gyülekezet bevált megoldását: a településen napelemrendszert telepítettek a reformátusok. Kitérünk arra: a legújabb európai uniós szabályozás miatt az elszámolási gyakorlat kedvezőtlenül változik, így a napelem-beruházás megtérülési ideje kitolódhat.
A bölcső maga a védelem – vallja Mudi Róbert berzétei lelkipásztor. Gyülekezetével együtt karolta fel a vándorbölcső-mozgalmat. Az eklézsia tagjai közül többen erejükhöz mérten járulnak hozzá egy-egy kisbaba és a kismama boldogságához, szükségletéhez. Cégek, civil szervezetek, magánszemélyek adományai egyaránt vannak a bölcsőben.
Az ezer lelkes Dad harmada református, ám ennyi is markánsan meghatározza a település arculatát – és különösen is a lelkét. A gyülekezet tagjai kiveszik a részüket a helyi közéletből is, de az iskola átvételével léptek nagyot a környezetükben élők szolgálatában. Számontartják a korábbi szolgálókat, a hajdani ülésrendet, az egyik bejárat melletti szégyenkövet...
A közös alkalmaknak és programoknak megkerülhetetlen a szerepük a közösség összekovácsolódásában és a gyülekezet szervezésében – hangsúlyozza Győri-Daniné Tóth Anett, a balatonszabadi gyülekezet lelkipásztora. Miközben a friss statisztika szerint országos szinten kevesebb a hitét, egyházát megvalló református, az ő közösségük megsokasodott.
Családias, barátságos, közvetlen – mondja Szabó Előd a tatai református gyülekezetről. Az egész közösség szeretettel fordul a családok felé. – Azért dolgozunk, hogy jó legyen megérkezni hozzánk, akár házastárssal, gyerekekkel együtt, illetve azért, hogy barátságosak legyünk, jó kisugárzása legyen a gyülekezetnek.
A Keszthelyi Református Egyházközség választói névjegyzéke kétszáz nevet tartalmaz, de ennél lényegesen több emberrel állnak kapcsolatban. A gyülekezet folyamatosan bővül, köszönhetően annak, hogy a Balaton-parti várost sokan választják új lakhelyüknek. Hatalmas körzet, határtalan missziós lehetőséggel.
A Szeged-Újszegedi Református Egyházközség szórványgondozása célba ért: mára templomuk és pásztoruk is van a kisteleki református hívőknek. – Ahol az élő Igéről beszélnek, ott van fogékonyság a gyülekezethez tartozásra. A krízisben levőt könnyebben megszólítják a prédikációk, s ha azok valóban Krisztusra és az evangéliumra mutatnak, az életükben, szemléletükben nemegyszer fordulat megy végbe – vallja Szabó János Bence lelkész.
A Nagylétai Református Egyházközség meghatározó csoportjai a presbitérium, az énekkar, a kisgyermekes családok köre és a nappali klub. A helyi reformátusok együtt járnak el nyaralni, számos európai országba látogattak el. Az utazások családiasabbá formálták a közösséget. Naponta több mint háromszáz létavértesi lakosnak segítenek – tudjuk meg Hadházi Tamás lelkipásztortól.
Gönc, a korábbi vármegyeszékhely a reformátusoknak különösen meghatározó: ott fordította le magyar nyelvre a teljes Bibliát Károlyi Gáspár, ott tartott zsinatot 1566-ban a formálódó református egyház, fogadta el Kálvin genfi kátéját és ott foglalt állást a helvét irányú reformáció tanai mellett. A felújított múzeum Károlyinak külön termet szentel. A létszámfogyás ellenére Jánvári Béla lelkész azon igyekszik, a gyülekezetnek családias, barátságos karaktere legyen.
Ki hallott még olyasmiről, hogy a prédikációírásba beleszóljon a gyülekezet? Hát a dunaújvárosi reformátusok – méghozzá Czeglédi Péter Pál vezető lelkipásztor kérésére tesznek így. Akkor lehet hatásos a bizonyságtételünk, ha a bennünk lévő hitet közérthetően osztjuk meg, ezért is jó gyakorolni – magyarázza a lelkész.
Sokan mondták a Pomáz-Csobánkai Református Társegyházközségünkben: vegyük meg a jelenlegi ingatlant, és újítsuk fel. Akkor kezdtem ráállni, amikor néhai Gaál Mihály falubírónak, a régi imaház kijárójának az unokája, a legidősebb presbiterünk maga is azt mondta Isten sugalmazására hivatkozva, hogy lépjünk – tekint vissza Nyilas Zoltán lelkész.
Kreatív, szeretetteljes, nyitott a budai református gyülekezet, ahol arra törekednek, hogy a ma emberét azon a nyelven szólítsák meg, amelyet megért. Csatári Bíborka lelkipásztor szerint a budai a kreativitás gyülekezete, szeretetközpontú és nyitott. – Nem csak az Isten iránti nyitottság nagyon látszik az embereken, az érdeklődés és a megértés is, és hogy valóban az Isten közelébe vágynak.
Izgalmas kérdés, miként formálódott egy egyszerű házi csoportból aktív és örömmel szolgáló közösség, amely magáénak érzi az alkalmakat. És ahol – talán éppen ezért – a betévedő emberek is megtapasztalhatják, milyen egy gyógyító közösség részévé válni.
