A múlt hetek történéseiről, az adományozáshoz viszonyulásról és a Szeretetszolgálat terveiről kérdeztük az alapítvány kuratóriuma elnökét, Oláh István lelkészt. Európai uniós pályázaton nyert 650 millió forintból adománylogisztikai célú raktárt építettek Ebesen, logisztikai központot Gelénesen. Pécsett, Szentesen, Alsóörsön adománykoordinációs pontokat alakítottak ki.
Csaknem fél évezrede vigasztalják, bátorítják, szervezik Északkelet-Magyarország népét a Sárospataki Református Teológiai Akadémián végzett lelkipásztorok, presbiterek, közösségszervezők. Enghy Sándor rektorral a Lélek vezetéséről, jövőbe mutató küldetésükről, a helyi társadalmi problémák vállalásáról és a tanár-diák kapcsolatról beszélgettünk.
A világjárvány ellenére is a remény áll a teremtés hete középpontjában. Az idei témáról és a Károli-egyetem fenntarthatósági törekvéseiről is kérdeztük Szűcs Boglárkát, a Teremtésvédelmi Műhely referensét. – A múlt fél év történései rámutattak a túlfogyasztásból eredő környezeti, gazdasági, társadalmi válságra – mondta.
Negyvenegy évig tanított a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthonában, huszonnégy esztendeig igazgatóként vezette az intézményt Győri József. Szakmai szempontokról, emberi döntésekről és isteni problémamegoldásról beszélgettünk. – A jó vezetőnek az ügyeket és célokat kell néznie, nem a saját személyét, a statisztikai eredmények növelését – vallja.
Az új épületükről, a protestáns hagyományokról és egy Lotz-freskó restaurálásáról kérdeztük Horváth Géza egyetemi docenst, a Károli Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánját. – Az új épületet olyan színvonalon és szellemiséggel kell működtetnünk, amelyben tudományos, oktatási és erkölcsi szempontból is megjelenik a jó értelmű protestáns hagyomány.
A Szikra-díjátadó a keresztyén zene ünnepe. Víziónk: itthon eljussunk oda, hogy a keresztyén könnyűzenei dalok magától értetődően, saját, minőségi jogon is bekerülhessenek egy normál zenei rádió napközbeni zenei szövetébe – mondja Horváth Gergely, a Szikra-díj zsűrielnöke. Bár a program gálaműsora idén a járvány miatt elmaradt, a győzteseket online kihirdették.
A mi hitrendszerünk üzenete, hogy soha nem vagyunk magányosak – mutat rá Bagdy Emőke szakpszichológus professzor. – Aki olvassa az Igét, a bátorító tanításokat, aki tud hinni és bízni az Úristen hatalmában és Jézus állandó jelenlétében, az nem tud a magánytól szenvedni. De nem jó az embernek egyedül lenni, fontos, hogy legyenek szeretetkapcsolataink.
A feltámadt Jézus mondta követőinek: „tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében”. Feltámadás nélkül nem lenne küldetésünk nekünk, mai keresztyéneknek sem – vallja Péter-Szarka László, a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze.
Legyünk jelen egymás számára a családban, mert máskor olyan kevés időnk van a szeretteinkre, most azonban megélhetjük az otthoni közösséget e külső kényszerből is. Mondjunk közbenjáró imát a betegekért, a gyógyítókért, a döntéshozó, szolgálatban lévő testületekért, az idősekért, akár név szerint is könyörögjünk emberekért – kéri Steinbach József dunántúli püspök.
Nagykőrös, Budapest és Marosvásárhely mellett Kecskeméten is képez pedagógusokat a Károli-egyetem. A Neumann János Egyetem átszervezésekor az állam döntött: az egyházra bízza a pedagógusképző kart. Pap Ferencet, a Tanítóképző Főiskolai Karának dékánját kérdeztük.
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus-járvány miatt. Fekete Károly úgy véli, a „Maradj otthon!” jelszó tiszteletben tartása mindnyájunk érdeke. A tiszántúli püspök hangsúlyozza: vigyáznunk kell egymásra, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.
Úgy hiszem, a fiatalok és az idősebbek egy része is szereti, ha az éneknek pezseg a ritmusa, és megmozgatja az elmét és a szívet, és talán a lábat is. Ebbe az irányba is kellene változtatni a gyülekezeteink éneklésén, hogy az örömöt megéljük, megértessük és láttassuk is – véli Hargita Péter karvezető, a Károli-egyetem Hittanoktató- és Kántorképző Intézetének tanára.
– A Reposzt kísérlet volt a reformátusok társadalmi véleménynyilvánítására. Még nem tudjuk, lesz-e folytatása – mondja Köntös László. A dunántúli egyházkerület főjegyzője kilenc évig osztotta meg markáns gondolatait a közelmúltban megszűnt blogon. Mi az oka, hogy nehezen vállalják véleményüket a reformátusok közéleti kérdésekben? Erről is faggattuk a lelkipásztort.
Az új kenyér ünnepéről, annak eredetéről, a hálaadás fontosságáról és idejéről beszélgettünk Hodossy-Takács Előddel, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Bibliai Teológiai és Vallástörténeti Tanszékének vezetőjével. Mint a Doktorok Kollégiuma főtitkárát, a szervezet idei terveiről is kérdeztük.
A kollégák ismerik a protokollt, tudják, mi a teendő, ha koronavírust diagnosztizálnak egy betegnél. A kórházak felszereltsége viszont sajnos többnyire kritikus – mondta el Vackó László belgyógyász, a munkácsi Keresztény Egészségügyi Központ igazgatója. A munkácsi református gyülekezet gondnoka maga is átélte a fertőzést. Betegségről, gyógyulásról, hitről és a kárpátaljai mindennapokról beszélgettünk.
Nem félek a kézfogástól, megszoktuk, jólesik – a szó után ez a tett gyógyító gesztus: sokan mondják, a kézfogásnak, az ölelésnek gyógyító ereje van. Én mindenkinek nyújtom a kezem. Igyekszem persze többször kezet mosni egy nap, nem játszunk a tűzzel, de nyugodt a lelkem ebben a kérdésben – mondja Berkesi Gábor református lelkész, a budapesti Pozsonyi úti gyülekezet vezetője.
Hallgatói segítségével folyamatosan bővíti a lelkesz.com prédikációs adatbázist Literáty Zoltán református lelkipásztor, a Károli-egyetem Hittudományi Karának egyetemi docense. A Societas Homiletica igazgatósági tagjaként nemzetközi konferenciát szervez Budapesten. Ezeken kívül arról is kérdeztük, milyen tapasztalatai voltak a járványhelyzet alatt gyülekezetében, Érdligeten.
Próbatétel ez a járvány mindannyiunknak, de Isten nem próbál meg fölöslegesen, erőnkön felül. Ünnepelt írók publikáltak tanulmányokat arról: a XIX–XX. század járványait legyőzte a modern emberiség, így bátran fordulhatunk más megoldandó problémák felé. Idegen számunkra, ami történik, hogy korlátozzák a mozgásunkat, kapcsolattartásunkat – mondja Bogárdi Szabó István református püspök.
Általánosságban úgy látom, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem a Magyarországon folyó hittudományi és felsőfokú hitéleti képzést adó intézmények sorában – mind az oktatás minőségét, mind a hallgatói létszámadatokat tekintve – az egyik legstabilabb pont – mondja az új rektor, Baráth Béla Levente. A református oktatás helyzetéről és a következő évek terveiről kérdeztük.
Amikor felmerül a kérdés, mit tehetünk még, azt mondom: imádkozzunk! Én azért, hogy gyógyuljon meg, ő értem a műtét előtt, hiszen az orvostudományban is van egy pont, amelyen túl már nem tudjuk összefüggésekkel magyarázni a folyamatokat – tudatja Adorján Gusztáv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója.
A böjtölésről azt is tovább lehet adni a gyerekeknek, hogy nem feltétlenül étel bevitelétől kell tartózkodni. Lelki oldalról is meg lehet közelíteni a témát. Például megbocsájthatunk valakinek, akire régóta haragszunk – tudatja Polonkai Zsófia, a Bethesda Gyermekkórház csoportvezető dietetikusa.
A fogyatékosságnak sok olvasata van, úgy gondolom, hogy nincs rá tökéletes megfogalmazás. Ha most behívnám tíz munkatársamat, tízen biztosan tizenötféleképp definiálnák. Talán ez a leginkább szemléletes kép: ha mindenki a helyén van, és megteszi a magáét, jól végzi a feladatát, akkor nem szempont, hogy ki a segítő és ki a segített.
Nálunk nincs háború, nincs napi terrorfenyegetettség, nem viszik a fiainkat háborúba, nem kell ismeretlen, ellenséges erőktől szoronganunk, nem fékez a nagy fekete autó éjszaka a ház előtt. Tudom, hogy nehéz a mindennapokban egyről a kettőre jutni, de béke van – hangsúlyozza Bogárdi Szabó István, a Zsinat lelkészi elnöke.
Az év az Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesületet is próbatételek elé állította, de kreatívan alkalmazkodtak. Teljes erővel készülnek a századik születésnapra. – Azzal is számolunk, ha nem lehet majd nagy létszámban gyülekezni, a tizenöt egyházmegyében húsz kisebb alkalmat rendezünk – mondja Tussay Szilárd ügyvezető igazgató.
A böjtről is a családban hallunk először, vagy sokáig sehol. A szülők értékítélete életünk első tizenhárom-tizennégy évében minden más hatást háttérbe szorít – vallja Hodossi Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem főiskolai docense. A böjtről és annak hitünkre gyakorolt hatásáról kérdeztük.
A családi szerepek, a családon belüli élet tanulható és tanítható. A Károlin-egyetemen egyetemi szinten is foglalkoznak a kérdéssel, márciustól pedig ezer, a gyermekek nevelésében részt vevő szakember ingyenesen sajátíthatja el, hogyan érdemes a különböző korú gyermekekkel erről beszélgetni. Komlósi Piroska pszichológus, egyetemi docens beszélt a továbbképzés előkészületeiről és a folytatásról.
Édesapám lebénulása tett érzékennyé a szenvedők iránt – így kezdődött az a diakóniai érdeklődésem. Már a teológiai évek alatt kötelező volt gyülekezethez tartozni. Megtudtam, a Salétrom utcában, keresnek valakit, aki szívesen látogatna betegeket. Jelentkeztem, így kerültem a közösségbe és a diakóniai munkába – tekint vissza Boross Gézáné.
Egy fiú az első évben táborozó volt. Megfogta mindaz, amit tapasztalt: úgy látta, annyi szeretetet kap, hogy vissza kell adnia. Amikor kezdtük a felkészülést a következő évre, megint találkoztunk a nevével – immár önkéntesként jött el. Mondhatni pozitív járvány, ha valaki megtapasztalja a szeretetet, és képes továbbadni azt – mondja Gőbel Gergely, a Bárka tábor projektvezetője.
Sok olyan jelentkezőnk van, aki tavaly vagy az első évben oktatóként vett részt a táboroztatásban, most pedig önkéntesként, azaz pótapuka-pótanyukaként szeretné segíteni a táborlakókat. Ennek oka: szeretnének más szerepeket is kipróbálni, más minőségben is időt tölteni a gyerekekkel – tájékoztat Becze Orsolya, a Bárka tábor szakmai vezetője.
Sokan még mindig tele vannak előítéletekkel. Engem a szűkebb környezetemben mindenki ismer – tisztelet övez. Ha viszont elmegyek egy másik városba, a bőrszínem válik elsődleges ismertetőjegyemmé – mondja Budai Viktor, a tiszakarádi Sánta Erzsébet Általános Iskola oktatója, az Év Református Roma Pedagógusa.
A szatmárcsekei temetőben sétálva Adorján Gusztáv beszélt lelkész édesapjáról, vallott a reménységéről és a református fejfák ABFRA betűszavának üzenetéről: mi a boldog feltámadás reménysége alatt temetünk. E feltámadásnak a reménysége ott volt a szívében – idézte fel Fekete Károly püspök. A főgondnok életéről, szolgálatáról és haláláról vele beszélgettünk.
Vannak helyzetek, amikor nem tudok mit mondani, véget érnek az orvosi megoldások, és nincs más lehetőség, csak ahhoz fordulni, aki segít: Jézus Krisztushoz. Ha ezt át tudom adni valakinek, az sokat jelent a bajok elhordozásában – mondja Gécs Sándor, a Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház osztályvezetője, a balatonalmádi egyházközség presbitere.
E mottót választották maguknak a házasság hete idei arcai: Semsei Rudolf és Dobay Eszter. – Állandóan keressük a tökéletes férfit vagy nőt, akivel az életünket le akarjuk élni. Ez meghatározó döntés, de tökéletes nem lesz. Ha két ember megtalálja a közös utat, sokkal boldogabbak lesznek együtt, mint külön-külön lennének – vallja a pár.
Terrortámadás történt november 3-án az osztrák főváros belvárosában. Onnan néhány száz méterre található a helyi magyarok számára fenntartott református templom, mely több mint száz éve működik. A támadásról az Ausztriai Magyar Református Lelkigondozó Szolgálat lelkészét, Karvansky Mónikát kérdeztük.
Előfordul, hogy az egészségesnek tűnő kisgyermek fejlődésében valami gond akad. Vagy később, az iskolakezdésnél derül ki: szakember segítségére van szükség. Az ijedt csemetéknek és a kétségbeesett szülőknek igyekszik segíteni a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény. Bori Judit igazgatóval beszélgettünk.
A mostani szabályozás lehetővé teszi, hogy a tanárok legfeljebb tíztagú csoportokban találkozhassanak a diákokkal, ha ezt a pedagógus indokoltnak tartja – hívja fel a figyelmet Papp Kornél. A Zsinati Oktatási Iroda vezetőjét a vírus által érintett református iskolákról, aktuális ügyekről kérdeztük.
A reformátusok kettős kisebbségben éltek, Bukarest kezdettől „a magyar vallásúaknak” tekintette őket. Ez etnikai szempontú megbélyegző pecsét volt. Másodrendű vallási kategóriába tartoztak. Ezzel együtt a régi rómaiakkal mondhatom, vivimus: élünk! Pálfi József lelkipásztort, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorát a XX. század folyamatairól, hatásairól kérdeztük.
Különösen igaz a cím Szabó-Nyulász Melinda bajkeverő meséinek szereplőire. – Mindig pasztellszínekkel dolgozom. Látom, hogy a mesekönyvekben előszeretettel használják az ütős színeket, de én kerülöm a harsányságot. Az alulszaturált színekben talán benne van a visszafogottságom is, mint ahogyan a reformátusságra is jellemző az egyszerűség és a letisztultság – vallja az illusztrátor.
A diakonos elhívást kapott, tudja, kinek, mi célból szolgál. A diakónia többletjelentésű: olyan tudatos professziót feltételez, amelyben megvan az elhívás, felkészültség, tudatosság és a hozzákapcsolt szolgálati irány – jelenti ki Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője.
Fantasztikus az, amit a Kárpát-medencei ifjúsági szervezetek véghez visznek. Azt tapasztalom, hogy mindenki, aki ifjúsági munkát végez, valóban fontosnak tartja az ifjúság jövőjét. A Kárpát-medencei Református Ifjúsági Egyeztető Fórumon (Gekib) is azt látom, hogy a résztvevők igazi elhívással érkeznek ebbe a közösségbe, és érzelmileg is kötődnek azokhoz, akik között szolgálnak.
A cigánymiszszióba bekapcsolódó gyülekezetek hálózata folyamatosan bővül, ez nagy öröm. A romák világnapjához kapcsolódóan minden év áprilisában imanapot szervezünk, és a stratégia elfogadása óta évente tartunk őszi cigánymissziós konferenciát is – mondja Dani Eszter, a Zsinati Missziói Iroda vezetője.
Nem származik a mennyei kegyelem gazdag ajándékából az úrvacsorában semmilyen áldás vagy haszon senkire sem, aki nem hittel él az úrvacsorai jegyekkel. Mindaz, amit Isten irgalmából Krisztus tőlünk függetlenül értünk tett, a Szentlélek által lehet a mienk. Ez a részesedés lényege, a részesítés lehetősége pedig a hit kiváltsága – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök.
A kultúra melletti „magyar” jelző ugyanolyan fontos, és alapjában véve protestáns. Jelképes formában ezt Kölcsey és a Hymnus is jelzi – vallja Vitéz Ferenc költő, irodalmár, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem tanszékvezetője. A magyar kultúra napja alkalmán kérdeztük.
A tényeket komolyan kellene venni, valamibe belenyugodni, valamit megbánni, valamiért bocsánatot kérni, és engedni, a másik is éljen, megélje saját nemzetéhez, kultúrájához, nyelvéhez tartozását – mutat rá Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Trianonról, a nemzeti összetartozásról, a magyar református egységről kérdeztük.
Gyógyszer még nincs a koronavírusra, de a védőoltás már készül, és van néhány gyógynövény is, amely ígéretes a betegség tüneteinek enyhítésére, a gyógyulás gyorsítására. Csupor Dezső református gyógyszerésszel beszélgetünk a Covid–19-ről, az álhírekről, arról, hogy indokolt-e zárva tartani a templomokat, és hogy ő beadatja-e majd magának a koronavírus elleni vakcinát.
Bármikor odafordulhatunk Istenhez. Így a Kárpát-medencei imanapot idén is megtartják a református nőszövetségek. – Imaláncokat szervezünk az internet segítségével, vagyis egy időben imádkozunk, mindenki a saját otthonában – mondja P. Tóthné Szakács Zita nőszövetségi elnök.
A koronavírus-járvány idején maga a vírus nagyon gyorsan terjedt. Prohászka Zoltán immunológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, gyülekezeti presbiter egyetértett azzal a döntéssel, hogy a járvány idejére a templomi alkalmakat felfüggesszék. Szerinte nem a vakcina lesz a megoldás, hanem a távolságtartás.
Fejlesztenek, digitalizálnak a református gyűjteményekben, amelyeket a közönség nem látogathat – Budapesten, Debrecenben, Kecskeméten, Sárospatakon és Pápán is. A részletekről Gáborjáni Szabó Botondot, az Országos Református Gyűjteményi Tanács elnökét kérdeztük.
Húsvétkor egy közösségi oldalon többen is megosztották a meglepő videót: két fiatal ragtime stílusban énekli egyik ismert gyülekezeti énekünket. Az eset egy héttel később megismétlődött. Honnan ez a zenei hagyományokat tisztelő, de más stílussal kreatívan ötvöző bátorság? Péntek Attila kolozsvári zongoraművész-kántort és Domschy Mercédesz énekesnőt kérdeztük.
A lakosok csak szigorú feltételekkel hagyhatják el lakóhelyüket Erdélyben március 25. óta, és igazolniuk kell annak jogosságát. A lelkészi szolgálat is átalakult. Nem csak az istentiszteletek és más gyülekezeti alkalmak költöztek az internetes felületekre, a lelkigondozást is telefonos- és online beszélgetésekben folytatják.
Ha Krisztus szava szó szerint meggyógyított, kötelezettséggel tartozom az Istennek a hasonlóan nyomorultakkal szemben. Aki a valós kegyelmet átéli, mindig tudja, hová tartozik – vallja Márkus Gábor, a református hajléktalanmissziót vezető lelkipásztor. Az elmúlt évtizedekről, az Úr kegyelméről, istenélményekről beszélgettünk.
A futás iránti szeretetről, arról, hogyan vált ez a sport karitatív munkává, Gui Angéla jótékonysági aktivistával, karitatív futó nagykövettel beszélgettünk. Szó esett a gyermekotthonok támogatásáról, a kárpátaljai gyermekotthonnal való kapcsolatáról, jövőbeli terveiről.
Jobb minőséget szeretne adni a református gyermekkórház a betegeknek annál, mint amit a törvény előír. Kisbuszra gyűjtenek, amellyel táborba vihetik a gyerekeket, és amely segítségével Kárpátalján is gyógyíthatnának. Bencze János diakóniai igazgatót kérdeztük.
P+R, vagyis Pray and Rejoice! (Imádkozz és örvendj!) címmel hirdette meg a Budai Református Egyházközség a szabadtéri alkalmat, de az istentisztelet mottója akár a Parkolj és remélj! is lehetett volna. A gyülekezeti tagok ugyan csak autóik biztonságos távolságából integettek egymásnak, sokan már ezt is rég nem tapasztalt szabadságnak élték meg.
Sosem éreztem nehézségnek, hogy nő vagyok a szakmámban. Valószínűleg nem tulajdonítottam nagy jelentőséget annak, hogy ez férfias szakma. Úgy tapasztalom, nem a karmester neme számít igazán, hanem a szakmai felkészültség és az emberi kontaktus – tudatja Szabó Mónika, a Budapesti Operettszínház karigazgatója.
A mostani járványhelyzet lehetőséget ad arra, hogy otthonunkban, egyénileg és családunkkal együtt is imádkozzunk – mondja Barta Zsolt. A Pápai Református Teológiai Akadémia Gyakorlati Teológiai Intézetének docensével, a Rédei Református Egyházközség lelkipásztorával a koronavírus-járvány közösségre gyakorolt hatásairól, a lelkészek válsághelyzetre felkészüléséről, elmaradt gyülekezeti programokról beszélgettünk.
A Kárpátaljai Református Nőszövetség által vezetett programokról, a szülő-gyermek szétszakítottságáról, a Benei Nőszövetségben imádságra összegyülekező közösségről, a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedésekről, az imanap megvalósulásáról Orbán Sándorné Jana Erzsébet gazdasági vezetővel, hitoktatóval beszélgettünk.
December elején nyolc percenként meghalt valaki koronavírus-fertőzésben Magyarországon. Nehéz így a karácsonyt ünnepelni. – A hitvallás hatósugarában lenni mindig sokat jelent – vallja Bodó Sára református lelkész. A koronavírus-járványról, annak következményeiről beszélgettünk vele.
A debreceni Campus Fesztiválon a papok és a lelkészek a „Szólj be a papnak!” kezdeményezés sátrában várták a kérdéseket a világiaktól és hívő keresztényektől. Az alkalmon szolgáltak a Debreceni Református Egyetemi Gyülekezet lelkészei, Kovács-Szécsi Dóra, Kovács Gergő, Péter-Szarka László.
Strandokra, piacokra, közterekre is kihelyeznek egy-egy hangszert augusztus 7., az orgonák éjszakája alkalmán. Mi a célja ennek a rendezvénysorozatnak? Mért nevezik az orgonát a hangszerek királynőjének? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bundzik Tímea orgonaművész-tanárral.
Óriási felelősség, ha az ember annak a közösségnek a szolgálatára készül, amely kinevelte őt! –vallja Pölcz Ádám nyelvész, az ELTE Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék vezetője. Kazinczy-érmes rádióbemondó és televíziós műsorvezető, református kántor. Kérdeztük a fiatalok egyházzenei oktatásáról, a szókincsfejlesztés lehetőségeiről, a jó pedagógus ismérveiről.
Már egy árvaháznyi gyermeket megmentett a család nélküli léttől a múlt két évtizedben a kárpátaljai Sámuel Alapítvány. – Hogy a szülők képesek őszintén beszélgetni a fiukkal, lányukkal, így segítenek feldolgozni neki a tapasztaltakat, a legfontosabb. A szeretet, amellyel odafordulnak hozzájuk, megölelik őket, mindenért kárpótolja e gyermekeket – vallja Sipos Géza, az alapítvány elnöke.
Szinte minden programunknak célja van, mindenben van fejlesztési tevékenység, ismeretátadás. Ilyen például a Kiskert program: láthatatlan segítség az öngondoskodáshoz, a munkavégzés rendszerességéhez. Sikerélményt is adhat: a kerti zöldségekkel viszonylag gyors eredményt lehet elérni – tudatja Böröcz Lívia, a Szeretetszolgálat felzárkózási ágazatvezetője.
Régen nagy vesszőkosárba tettük a kisült kenyereket. Egy kosárba egy tucatnyi fért bele, egy kemencéből hat-hét ilyen kosár telt meg. Ezeket kivittük a raktárba, betöltötte levegőt a máshoz nem hasonlítható illat. – Augusztus huszadika nemcsak az államalapítás ünnepe, hanem az új kenyéré is. Ennek kapcsán beszélgettünk Kászpári Károly pékmesterrel, a tengelici evangélikus gyülekezet gondnokával.
A Zeneakadémia negyedévétől lett nyilvánvaló számomra, hogy az egyházzene lesz életem pályája. Attól fogva eköré szerveződött az érdeklődésem és az életem – tekint vissza Papp Anette egyházzenész. Kérdeztük az oktatásban eltöltött időszakáról, arról, miből nyeri az energiáját, az "év oktatója" cím elnyeréséről, az egyházzene és a hit kapcsolatáról.
A reformátusság a demokratikus jellege miatt könnyebben tudott alkalmazkodni a száz éve történtekhez. Több elcsatolt területen maguk kezdték kialakítani az egyházi szervezetet, így tettek a Felvidéken vagy épp a tiszántúli egyházkerületből kiszakított Királyhágómellék esetében is – ismerteti Ablonczy Balázs történész.
A tudomány haladása is beleillik Isten tervébe: egyre többet tudni a bennünket körülvevő világról egyezik az ő akaratával. Így mi is mind jobban betölthetjük küldetésünket, ezáltal eszközök lehetünk a mindenható Isten kezében – vallja Jakus Zoltán kutatóorvos. A református szakembert hit és tudomány kapcsolatáról, az álhírekről, az oltások fontosságáról is kérdeztük.
A krízishelyzetek megoldására nincs mindig jó törvényi szabályozás vagy kapacitás, ilyenkor tudunk segíteni – mondja Nagy Gábor, az Magyar Református Szeretetszolgálat szociális fejlesztési ágazatvezetője. A Végtelen lehetőség programmal az ország egyik legszegényebb vidékén, a Cigándi járásban nyújtanak segítséget.
Szerintem az Úristen előtt dolgunk az is, hogy a munkánkban tisztesen helyt álljunk, és ő megsegít. Amikor döntést kell hozni, akkor sem félek, nem a bizonytalanság uralkodik bennem, mert tudom, ő segít megtenni a helyes lépést. Az Úristen az alapja az életemnek, és tudom, hajam szála sem görbülhet, csak ha ő is úgy akarja – mondja az évszázados családi birtokon gazdálkodó Somodi Ferenc.
István király Intelmei minden korra átültethetők. Gondolatisága a keresztyén hiten, a Biblián alapszik, és nem amiatt alkalmazható a XXI. században, mert a magyar államalapító írta és mert ezeréves tekintéllyel rendelkezik, hanem mert olyasmit mond, ami akkoriban saját korát is jóval meghaladta – vallja Békési Sándor református teológus.
A fiatalok közösségi lemorzsolódásának egyik oka: nehéz elismertséget szerezniük a gyülekezetekben, mert egyre nagyobb a szakadék a generációk között, és nem látják, milyen lehetőségeik vannak a távolság szűkítésére. – Ónodi-Szabó Veronikát, az Ifjúságépítők Alapítvány vezetőhelyettesét a fiatalok világnapja alkalmán kérdeztük.
Szerteágazó színházi tevékenységéhez Istentől és a családi hátteréből merít energiát Kis Domonkos Márk, a Déryné Művészeti Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, ő a megálmodója és főszervezője a VéNégy Fesztivál és Színházi Találkozónak. Felépítette, elindította a Déryné Programot. Mottójuk: Színház mindenkinek! Ez azt jelenti, a legkisebb településekre is sikerül eljutniuk.
A gyerekeknek azt tanítom: akárhol vagytok, ne az számítson, mit mondanak mások, csak dolgozzatok és tiszteljetek mindenkit. Mert a munka és a tisztelet előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét – tudatja Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója, az iskola énekkarának alapítója. A többségi és a kisebbségi nemzetek együttélésének kulcsáról, az éneklés szerepéről is kérdeztük.
– Már a kezdetektől kerestem, hogy milyen kapcsolata van a hitnek és a gyógyításnak, hol vannak a találkozási pontjai a természettudományos alapú gyógyítókultúrának és a spirituálisnak – vallja Velkey György. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatóját március 15-én a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki.
Talán egy idő után híre megy, hogy az ember hogyan végzi a munkáját és hogyan tud bánni másokkal. A munkám jelentős része volt, hogy presbiterekkel, gyülekezeti küldöttségekkel, lelkészekkel beszélgettem, majd őket meghallgatva tolmácsoltam gondjaikat, kéréseiket a mindenkori főnökömnek. Ezt látva elégedettek voltak velem – mondja Tóth Gáborné Kathona Zsuzsanna. Negyvenhárom éven át volt a mindenkori dunamelléki püspök titkárnője.
Nem szeretem az önmegvalósítás szót. Úgy érzem, az Úristen eddig is kihozta belőlem mindazt, amit lehet és kell. Hit és humán kultúra egyaránt, együtt fontos számomra. Nem büszke, hanem hálás vagyok azért, hogy az elmúlt hónapokban, ezalatt a bezártság-év alatt sok műfajban több száz írást tettem le az asztalra – vallja a hetvenéves Petrőczi Éva író, irodalomtörténész.
Az öröklétet inkább az egész életünk határozza meg. Szokták mondani, hogy az öregek arcán ott van az életük. A súlyos betegektől tanultam, hogy a bűnök nem akkor fájnak igazán, amikor elkövetjük őket, hanem az életünk végén. Ezért is lenne jó sokkal megfontoltabban élnünk – Gecse Attila kórházlelkész, gyászterapeuta, a miskolci Erzsébet Hospice Alapítvány alapítója.
Az úrvacsorában legfontosabb a közösség, az Istennel és az őt értünk kiengesztelő Jézus Krisztus mai tanítványaival, hívő testvéreinkkel megélt asztalközösség. Ha utóbbiban nem lehet is részünk, most megérthetjük Krisztus másik Pártfogóról szóló tanításának egyik jelentőségét: – mondja Balla Ibolya református lelkész, a pápai teológia akadémia docense.
A következő tanévtől azonos hittankönyvekből tanulnak a magyarországi, az erdélyi, a felvidéki és a kárpátaljai református diákok. – A közös hit, a magyarságunk összeköt bennünket, ugyanaz a célunk: Isten Igéjének hirdetése gyermekek, fiatalok közt – mondta Szászi Andrea, a Református Pedagógiai Intézet katechetikai igazgatóhelyettese.
A reprodukciós gyógyászat az utóbbi évtizedekben jelentős előrehaladást ért el, a gyermektelen pároknak új reményt adhat. Joguk van-e a szülőknek a biológiai terméketlenséggel mesterséges úton dacolni? Lakatos Enikőt, a Semmelweis Egyetem kórházlelkészét kérdeztük.
A szabadság elvont fogalom, filozófiai magasságokba visz vagy teológiai vitákra késztet, amelyek között könnyen ki lehet kerülni a kérdést, hogyan érint ez bennünket – magyarázza a Csillagpont találkozó főelőadója, Thoma László gazdagréti lelkipásztor. Az egyéni szabadságról, a „keresztyén szabadságot” övező félreértésekről is kérdeztük.
Amilyen valóságosan a testünk részévé lesz a kenyér és a bor, olyan valóságosan vagyunk közösségben a feltámadt Krisztussal a Szentlélek által – ő velünk van, ahogy ígérte. Emellett az úrvacsora kifejezi, hogy Jézus Krisztus összeköt és testvérekké formál bennünket – vallja Gonda László egyházkerületi főtanácsos, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem oktatója.
Református lelkész, a Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió Drogterápiás Otthonának alapítója és vezetője, Erdős Eszter harminc éve tart egyéni és csoportos foglalkozásokat, küzd a nehéz sorba kerülő emberek testi-lelki gyógyulásáért a ráckeresztúri rehabilitációs központban. – A szerhasználat elleni küzdelem legfontosabb bástyája a jól működő család, ezt követi az iskolai szeretetteljes légkör – vélekedik.
Új kisbusza van a református Bethesda Gyermekkórháznak, és évekig a benzinpénzre sem lesz gondjuk a lelkes adakozóknak köszönhetően. – Ez az extra segítség óriási dolog nekünk, hatalmas terhet vesz le az Alapítványról – tudatja Tamásné Bese Nóra társadalmi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgató.
A katolikusok világméretű találkozásának másodszor ad otthont Budapest. Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról szólva Bogárdi Szabó István teológiai professzor, a Zsinat korábbi lelkészi elnöke azt üzeni a reformátusoknak: bár vannak különbözőségeink, minden meggyőződésnél mélyebb, hogy egyek csak az Úr Jézus Krisztusban lehetünk.
A nomád nemzedékkel, a táncházmozgalommal megindított generáció hozta be újra a közéletbe a hagyományos értékekkel élés erejének felismerését. Vannak már olyan iskolák, ahol városi körülmények között nevelik néphagyományra a gyerekeket. Azt gondolom, a nemzeti alaptanterv szintjén kellene ezt átgondolni, és látok is erre fogékonyságot.
Amikor a 16. század közepén megalakult a magyar református egyház, akkor szükség volt további lelkészképző intézményekre. Ezek részben a kollégiumok voltak, például Debrecenben, Sárospatakon, Gyulafehérvárott. Az ott szerzett végzettség elég volt arra, hogy kisebb eklézsiákban dolgozzanak lelkészként, de szükség volt képzettebb emberekre is. Magyarországon viszont nem volt egyetem, ezért a tehetséges diákokat kiküldték Wittenbergbe.
Mivel most még szűkös a vakcinakészlet, egyetértek a jelenlegi protokollal, annyi kiegészítéssel: a közoktatásban dolgozókat előrébb venném az oltási sorban. De a kört a végtelenségig bővíthetnénk. Például a pékségekben dolgozók munkája is nélkülözhetetlen, őket is megilletné a mielőbbi oltás. Türelmesnek kell lenni – mondja Homicskó Árpád Olivér, a Károli-egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi és tudományos dékánhelyettesével, egészségügyi jogi szakértő.
A Művészetek Völgye összművészeti fesztiválon a látogatókat tematikus padok várják majd, melyek különböző üzeneteket kívánnak közvetíteni. Az egyik padnál lesz mód a kávézásra is. Bölcsföldi András lelkész szerint kulturális misszió a református jelenlét ezen a rendezvényen.
Abban bízom: hogy egy nő beszél a sportról, vagy hogy egy nő sportol, hála Istennek már egy jó ideje nem kérdés – fejezi ki reményét Berkesi Judit, az M4 Sport csatorna ismert arca. Vele és Fekete Zsuzsával – az első olyan női riporterrel, aki itthon a televízióban futballmérkőzést közvetített – beszélgettünk.
Sok jó pedagógus van, a minőségi munkájukról viszont kevesen tudnak, szinte csak a közvetlen környezetüktől kapnak elismerést. A pályázattal azt szerettem volna bemutatni, hogy a tanítás és a tanulás tud izgalmas és élménydús lenni – tudatja Sarkadi Ferenc, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Gyakorló Általános Iskola pedagógusa. Ő kapta az Év Szupertanára címet.
A közösséghez tartozás azt jelenti, hogy ha új életem van, hálából odaszánom magamat az Isten és a gyülekezet szolgálatára, lelki gyümölcsöt termek – vallja Czibere Károly, a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumának elnöke. Diakóniai elhívásról, vasárnapi keresztyénségről és a szolgálat jövőjéről beszélgettünk vele.
Sokan keresték fel a Bethesda Gyermekkórházat poszt-Covid-tünetekkel. Hogyan tudnak segíteni? Erről is kérdezzük Takács László gyermekorvost, infektológus rezidenst, a kórház poszt-Covid-ambulanciájáénak munkatársát.
Az anyaszentegyházban, amely a Krisztus teste, mindenkinek megadatik az a terület, ahol a kapott talentumaival Isten dicsőségére végezheti a munkáját – mondja Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia professzora. Egyebek között arról kérdeztük: milyen a bibliai nő? Milyen legyen egy női lelkész ma? Ki az a nő a Bibliában, akit ma örömmel látna a szószéken?
Ha valaki meghallgatja a lemezt, a dallamok megragadnak benne: anélkül is megjegyzi őket, hogy tanulni akarná azokat. A könyvet és a hangzóanyagot együtt használva működik a tanulás. Ez a népzeneoktatásra általában igaz. Népzenét nem lehet csak tankönyvből tanulni – magyarázza Balogh Sándor népzenetanár.
Minden vezető, a lelkészek, az esperesek és a püspökök is beépítik a maguk tégláját az egyház hitfalába, a soron következőknek pedig ezekre kell tovább építkezni. Ezzel én is így voltam – tudatja Fazekas László, aki tizenkét évig volt a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke. Az egyházvezetővel munkásságáról beszélgettünk.
Az idő kereke színes, dupla oldalas, különleges vizualitású kiadvány, amelyben tíz nagy, mozgalmas tablón mutatjuk be a magyar történelmet – tudatja Pompor Zoltán, a Református Tananyagfejlesztő Csoport szakmai vezetője.
A 36. Spar Budapest Maraton Fesztiválon az Ökumenikus Váltó tagjai szombaton 4x2 kilométert teljesíthetnek, vasárnap a maratoni távot futhatják le egymást váltva. Az Ökumenikus Segélyszervezet idén harmincéves, ez plusz aktualitást ad a váltónak. Gáncs Kristófot, a szervezet kommunikációs igazgatóját kérdeztük.
Nekem a keresztyénségem a legfontosabb. Láttam különböző országokat és kultúrákat, de a keresztyén közösségben tudom megélni, mind Isten országának állampolgárai vagyunk. Ez felette áll a kulturális és nemzeti különbségeknek – vallja Angela Canadey. Családjával menekültként érkezett hazánkba, magyar állampolgár lett, egyházunk Diakóniai Irodája menekültintegrációs részlegének munkatársa.
A teremtés hetének célja kiemelt figyelmet szentelni a teremtett világ sérülékenységének, megóvásával kapcsolatos feladatainknak, a Szentírás azon üzeneteinek, amelyek a felelősségünkről szólnak – tudatja Szűcs Boglárka, egyházunk Ökogyülekezeti Mozgalma referense.
Több keresztyén jár hozzám terápiára, súlyos függőségekkel küzdenek. Ha azt hisszük, minket ez nem érinthet, a kezelés elején sok energiánk megy majd el arra, hogy elfogadjuk: ez velünk is megtörténhet – mondja Orsolics Zoltán Zénó családrendszer-terapeuta, coach, felépült szenvedélybeteg. A kábítószerezésről, drogfogyasztásról beszélgettünk vele.
A Magyar Biblia társulat Alapítvány munkájának célja, hogy valóban elérhető, mindennapi kenyerünk lehessen a Szentírás. – Feladataink négy részre oszthatók: a Biblia fordítása és szöveggondozása, kiadás, terjesztés, népszerűsítés – sorolja Pecsuk Ottó, a szervezet főtitkára. A bibliavasárnap apropóján beszélgettünk vele.
Tudom, a riasztás akár tragédiát is jelezhet – hálás vagyok, hogy így is valóban szolgálni és segíteni tudok a bajba jutottaknak – tudatja Juhász Márton, a Magyar Református Szeretetszolgálat ügyvezető igazgatója. Arról is kérdeztük, hogyan lehet valaki önkéntes tűzoltó.
Mi, elhívott világiak is segíthetjük a missziót: képességeinknek, tapasztalatainknak megfelelő megbízatással, hivatalunkban való hűségünkkel, evangéliumismeretünkkel, derűs életvitelünkkel. Így mentesíthetjük terheik egy részétől lelkészeinket − vallja Fazakas Gergely Tamás egyetemi docens, a debrecen-nagyerdei gyülekezet presbitere.
A Bárka tábor, egyházunk eddigi legnagyobb esélyteremtő programja 2018 júniusában indult. Hátrányos helyzetű gyermekek számára szervezik, hogy aktív és értelmes nyári kikapcsolódást tudjanak nekik nyújtani. – Hatással vagyunk egyéni életekre, és ezt megtapasztalni elképesztő energiát ad – vallja Kósa Mónika, a Zsinati Hivatal Pályázati Irodájának vezetője.
A járvány miatt egyetlen fesztiválon sem lesz ott ez évben az ökumenikus fesztiválmisszió. – Idén nem a fesztivál teszi a Közös Pontot valósággá, hanem az az elszánás és küldetés, amelyet Jézustól kaptunk – tudatja Németh Tamás, a Közös Pontot vezető „hatok” református lelkész tagja.
Csak úgy szabad vezetőként létezni az egyházban, hogy az ember szolgálatként tekint a feladatára, szolgálatként végzi és mutatja fel azt. Látszódnia kell minden szituációban minden egyházi vezető tevékenységén, döntésein, kommunikációján, hogy ez számára szolgálat, és elsősorban Krisztusról szól – vallja Bor Imre, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnöke.
A Zsinat arra kérte a Doktorok Kollégiumát, dolgozzon ki háttéranyagot a teremtési rend és a nemi identitás kérdésében. A testület elnöke Vladár Gábor egyetemi tanár lett. – A kollégium mindig feladatának tekintette, hogy egyházunk tudományos munkáját összefogó szervezetként szakmai véleményt mondjon teológiai és társadalmi kérdésekben, melyek a magyar, az európai reformátusságot, illetve az ökumenét érintik – tudatja.
A fertőzés nem ad hosszú távú védelmet. Az ellenanyagok, ha vannak, gyorsan eltűnnek, és a fertőzés során nem alakul ki igazi immunvédelem. Ez csak az oltással lehetséges. Ezért nem tudták a nyájimmunitást kialakítani például Svédországban sem. A halálozási arány ott jóval magasabb volt, mint a szomszédos Norvégiában vagy Dániában – magyarázza Falus András akadémikus, Széchenyi-díjas immunológus, egyetemi tanár.
Covid-gyászcsoportvezetői képzés indult a tiszántúli egyházkerület Pasztorációs Intézetében, melyen huszonöt kórházlelkész vett részt. Úgy érezték, beszélgetni kell a haldoklásról, halálról, gyászról. A képzésről Bodó Sára református lelkész, tiszántúli lelkigondozói koordinátort kérdeztük.
Az Istentől való legnagyobb áldásnak az alkotásra való hajlam mellett népes, szép családomat tekintem. Ez már egymaga elegendő igazolás arra nézvést, hogy nem éltem hiába – tudatja a Kossuth-díjjal kitüntetett Vári Fábián László költő.
A Kárpát-medence már romos, elhagyott vagy összedőlt magyar keresztyén templomainak állítana emléket a Hegyszentmiklósi Református Egyházközség. Körkápolnát építenének. – Tervünk, hogy a kápolna mellett felállítjuk a Kárpát-medence legmagasabb kopjafáját – tudatja Árus László lelkész.
Meg vagyok győződve arról, hogy Pógyor István a jó oldalon állt. Ezért is mondtam azt, hogy ő győzött. Hiszen beszélünk róla, fennmaradt az emléke. Szerintem ha valaki győzött, akkor az ő. Éppen az által vált hőssé, hogy nem akart mártír lenni. Azt tette, amit a hite diktált – mondja Trill Zsolt.
A rend az igazságról szól, nem arról, hogy elhisszük egymás hazugságát. Annál radikálisabb dolog nem létezik, mint hogy az Isten szereti e világot, ezért egyszülött fiát adta. Számomra a rend azt jelenti: e világ az Istené – mondja Csomós József nyugdíjas gönci lelkipásztor, aki a tiszáninneni püspöki tisztséget tizennyolc év után adta át utódjának.
Az októberi események után 1957-ben elhurcolt Regéczy-Nagy László feleségében, mint mondja, a pasaréti reformátusok tartották a lelket. Hat évig nem látta férjét, mégis kitartott mellette. A 93 éves Gál Márta emlékei: szerelemről, hazáról, hitről.
Kis létszámú osztályokban, jól felkészült tanárokkal oktatunk. Fontos, hogy a művészeti pályára készülő fiatalok a kötelező órák mellett modern életükhöz nélkülözhetetlen ismeretekkel is gyarapodjanak, például projektszervezés, menedzsment – mondja Kovács Zalán László tubaművész, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium igazgatója.
Amikor túlvagyunk a sürgős beavatkozáson, tudatosul bennem, hogy ez a kisgyerek életveszélyben van, és óriási megpróbáltatást élhet át ő és a szülei. Hitet, erőt, türelmet kell önteni beléjük, de őszintének is kell lenni – vallja Mikos Borbála, a Bethesda Gyermekkórház orvosigazgatója, akinek munkáját Dizseri Tamás Szeretetszolgálati díjjal ismertek el.
A Pálúr házaspár szerint a címben szereplő mondat a kulcsa a hosszú éveken át tartó, szilárd alapokra épülő házasságnak. Pálúr János orgonaművész, a Budapest-Fasori Református Egyházközség kántora. Felesége, Kornélia az egyházközség iskolájának igazgatóhelyettese. Megalapozott döntésekről, örömökről, nehézségekről és kitartásról vallottak.
A szervezők és a résztvevők is nagyon várják, hogy együtt, szabadon, fizikailag is egy közösségben élhessük át az Istenhez tartozás élményét – mondja Somorjai-Bencze Zsófia, a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó kommunikációs vezetője. A fesztivál témája idén a szabadság lesz.
Kedd esténként Budapesten találkozunk majd, hiszen itt él, tanul a legtöbb magyar fiatal. A kedd estékre már személyesen tudnak eljönni az online térben megragadott fiatalok. Bízunk benne, ezen az alkalmon ráébrednek, hogy naponta szeretnének lelki tartalommal foglalkozni – tudatja Kovács Balázs, a Magyarországi Református Egyház Ifjúsági Osztályának vezetője.
A református Novák Katalin családügyi minisztert pártja köztársasági elnöknek jelöli. Ez alkalomból újraközöljük a nemrég vele készült interjúnkat. Miniszterként sokat beszél otthonteremtésről, nekünk lelki otthonát is bemutatta. Ő egyben a Magyar Református Szeretetszolgálat jószolgálati nagykövete. Hitről, küldetésről és a református nevelésről vall.
Amikor a Fireszben szolgáltam, a Református Újságban volt egy az ifjúsági munkát segítő mellékletünk, Egy lépés címmel. Azóta is így látom a hitélet dolgait. Mindig egy lépést kell megtenni, ahhoz kell elkérni az erőt. De azt meg is kell tenni, és bízni abban, hogy ő velünk van áldásával – hangsúlyozza Géresi Róbert, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház új püspöke.
Önálló civil szervezet vagyunk. Tizenháromezer fős, valódi lelki közösség áll mögöttünk, sok civil, akik látják a munkánkat, és támogatnak bennünket, vallási hovatartozástól függetlenül – mutatja be önkéntesekből álló csapatát Sipos József református lelkipásztor. Öt éve segítik a kárpátaljai kórházakban magukra hagyott gyerekeket.
Péter nemcsak azt idézi fel a jövendölésből, hogy Isten kiárasztja a Szentlelket, ami eddig a kiválasztottaknak szóló ajándék, a Lélek ajándéka volt, hanem azt is: még a szolgák is kapnak majd belőle – mondja Kustár György, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia főiskolai adjunktusa.
Az egyén szerepének és jogainak felértékelésével szemben a közösségek szerepét kell hangsúlyoznunk. Hiszen ha összekapaszkodunk, többet érünk a legnagyobb veszélyekkel szemben – vallja Hoppál Péter, a Zsinat új világi képviselője, karnagy, országgyűlési képviselő.
Tóth Anita és munkatársai kampányt indítottak a koronavírusból való kigyógyulásért, a vírus megszüntetéséért. A megoldást a védőoltásban látják. Az oltásra regisztrálni kell. A kampány részleteiről, a védőoltásról, és az internetes regisztrációról beszélgettünk a cigánymissziós referenssel.
A zsoltárok átszövik az új énekeskönyvet, és reméljük, ez éneklésünk és imádságos életünk gazdagítását szolgálja a jövőben – fejezi ki reményét Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke. Ő hirdeti majd az Igét a fővárosi Kálvin téri templomban, a hálaadó istentiszteleten, melyen bemutatják a több mint tízéves munkával készült könyvet.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma lezárult, újra látogathatók az idősotthonok és a bentlakásos intézetek. Beszterczey András, a Magyarországi Református Egyház Diakóniai Irodájának vezetője szerint könnyek és mosolyok közt örülhetnek a nagyszülők és dédnagyszülök a szeretteiknek, újra átölelhetik a látogatókat az idősotthonokban.
Az Iszákosmentő Misszió találkozóján Bóka Laci és Ica beszélték el, hogyan jutottak el a mélypontra az alkoholizmusban, és Isten hogyan szabadította meg őket. Az Alagi téri csoportalkalmakat vezető házaspár olyan természeten, közvetlenül adta át velük történteket, mintha szüleinkkel vagy nagyszüleinkkel beszélgettünk volna.
Ki kell beszélni magunkból az Istennel megélt saját történetünket, ő hogyan szabadított meg, hogyan vezet, vigasztal, erősít, és e személyes megtapasztalással bátorítanunk kell egymást – vallja Fekete Károly tiszántúli püspök. 2015-ben indította el a Hirdesd az Igét! programot, melynek célja, hogy az egyház visszatérjen a tiszta evangéliumi szó hirdetéséhez.
Szeretnék szépirodalmat olvasni – az igehirdetési készülések miatt főképp szakirodalom került a kezembe. Érdekel a rendszeres teológia. Foglakoztat a dogmatika – hogy meglegyen a teológiai gondolkodásunk helyes irányvonala. És az etika – hogy a helyes ismeretből helyes cselekvés születhessen. Derencsényi István tiszántúli egyházkerületi főjegyző nyugdíjas éveire készül. Ez alkalomból kérdeztük.
Sütő András szövegvilága lenyűgöző, én sem gondoltam volna, hogy ennyire fogják érteni és szeretni napjainkban is az Advent a Hargitán című drámáját – vallja az előadásban Árvai Réka szerepét alakító Tarpai Viktória színművész, aki 2021-ben kiemelkedő színészi tevékenysége elismeréseként megkapta a Jászai Mari-díjat.
A koronavírus járvány után visszatérhettek a gyermekek az iskolába, de jó néhány tanuló veszteséget, sérüléseket is szenvedett a járvány alatt. Szontagh Pál, a Református Pedagógiai Intézet vezetője szerint most az a fontos, hogy a diákok érzelmi támogatást kapjanak.
Mészáros Jázon, a Bocskai István Református Oktatási Központ Egressy Béni Művészeti Szakgimnáziumának diákja is bekerült a Virtuózok nemzetközi elődöntőjébe. – A zene kifejezésforma: az érzések átadása, az emberek boldogabbá tétele, vagy legalább az, hogy megértsék azt, ami bennem van – vallja a 17 éves fiú.
Erdély történelmi sorsát meghatározó események tanúja volt a Bethlen-kastély. 1437-ben ott leltek menedékre Budai Nagy Antal és társai. 1447-ben Hunyadi János onnan keltezi egyik adománylevelét, és 1551-ben ott volt magyar kézben utoljára a Szent Korona, mielőtt a Habsburgok birtokába került.
A hagyományos lelkészi munkának is át kell formálódnia. Már nem úgy próbálunk dolgozni falun, ahogyan elődeinktől tanultuk – Krisztus ugyanaz, aki volt, de a mi élethelyzetünk megváltozott, ehhez pedig alkalmazkodni kell – vallja Bereczky Ildikó Dizseri Tamás Szeretetszolgálati Díjas nyugalmazott református lelkipásztor.
Meggyőződésem, az embereknek arra van szükségük, hogy érezzék: szeretjük őket. Az nem elegendő, hogy beszélünk róla, mert azt mondják: ezek mindig a szeretetről papolnak, de ez nem segít rajtunk – vallja Vad Zsigmond, a Debreceni Református Egyházmegye esperese.
A KÉK (Kapcsolatra Épülő, Következetes) nevelés mindenkinek szól, akire Isten gyermekek vezetését bízta szülőként, nevelőszülőként, pedagógusként, nagyszülőként vagy segítő szomszédként – tudatja Brouwer Pálhegyi Krisztina gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, a KÉK nevelés szemléletmódjának megalkotója.
Érezzük a felelősségünket abban, hogy az ország szabadulhasson a bezártságtól, hogy kinyithassanak a templomok, intézmények – mondja Bencze János, a Bethesda református gyermekkórház diakóniai igazgatója, főigazgató-helyettes, a kórház egyik oltópontparancsnoka.
A kultúránkban a karácsonyhoz tartozó kép a család, a szeretet, az összetartás, a nagy ajándékozás. Ilyenkor akár hosszabb ideig is együtt vagyunk, és felszínre bukkannak a rejtett feszültségek, a családokban lappangó titkok – mondja Thoma László református lelkipásztor.
A karácsony alázatra tanít bennünket: Isten cselekedett, elküldte Fiát, mi pedig alázattal, egyfajta szent passzivitással elfogadhatjuk ajándékát. Ha képesek vagyunk elengedni a minden feletti ellenőrzés kényszerét, akkor észrevesszük Isten tökéletes munkáját és szeretetét – mondja Balog Zoltán, a Zsinat lelkészi elnöke.
– Sokat tehetnek a családokért a lelkészek, mert egyszerre találkoznak az egész családdal a kazuális eseményeken. Még a családterapeuták többsége sem találkozik egész családokkal, csak a család egy részével – magyarázza Fodorné Ablonczy Margit. A Családpasztoráció című könyv szerzőjét arról is kérdeztük, a kazuális alkalmak miért alkalmasak arra, hogy rendezzék a családi kapcsolatokat.
Számomra nagyon fontos kérdéssé vált, hogyan építhetnénk hidat a hívők és nem hívők világa között. Alapvetően nagy kérdés ez a hídverés! – tudatja Siba Balázs református lelkipásztor, egyetemi tanár. Hétfőtől szombatig című könyve igen népszerű lett az elmúlt hónapokban. Kötete apropóján beszélgettünk vele.
„Nem perel mindvégig, nem tart haragja örökké” – idéz a Bibliából –, egyszer véget ér ez a háború is, és visszatérhetünk a békés életünkhöz. Kovácsné Marton Erzsébet kárpátaljai református újságíróval az orosz–ukrán háborúról, hitről, reményről és a béke iránti vágyról beszélgettünk.
– Kegyességet gyakorló családban nőttem fel, ahol minden második szó a hit körül forgott. Számunkra az volt a természetes, hogy Bibliát olvasunk és imádkozunk – tekint vissza mondja Bogárdi Szabó István teológiai professzor, a budahegyvidéki gyülekezet lelkésze. A közelmúltban Károli-díjjal ismerték el a munkásságát.
Elemenként épül a református oktatásfejlesztési stratégia. Egy református iskolának nem ugyanaz a feladata, mint az államinak. Az előbbinek a Krisztushoz vezetés is markáns küldetése – vallja Ábrám Tibor, a miskolci Lévay-gimnázium igazgatója, a stratégia kidolgozását koordináló munkacsoport vezetője.
– Egyszer az egyik kórház igazgatója megkérdezte tőlem, hogyan lettem kórházlelkész. Csalódott volt a válaszom miatt, mert valószínűleg valamilyen különös feleletet várt, én pedig csak annyit mondtam neki: hiszem, hogy Isten rendezte így össze a szálakat – tekint vissza Gál Judit lelkipásztor, a református kórházlelkészi szolgálat vezetője.
– Isten önmagát akarja közölni velünk. Naponta kell keresni a lehetőséget az igeolvasásra, az imádkozásra. Dicsőítő énekeket is hallgathatunk, mert ezáltal könnyebben lehet kapcsolódni az Úrhoz. Sokszor azért nem működik a kapcsolat Istennel, mert az ember nem tud ráhangolódni – vélekedik Meleg Attila, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség vezető lelkésze.
Az EgressyFeszt, az Egressy Béni Református Művészeti Szakgimnázium rendezvénye növendéknek, tanárnak, közönségnek egyaránt kínál élményt, nyújt lehetőséget. A november 21–25. között zajló eseményekről a fesztiváligazgatói feladatokat ellátó Kovács Zalán László tubaművészt, az intézmény igazgatóját kérdeztük.
– Számtalan gondolat megmarad bennem az olvasott Igéből, mindennap más. Változatlan viszont, hogy Isten feltétel nélkül szeret bennünket, nem érdemeinkért vagy eredményeinkért. Semmit nem tudunk tenni azért, hogy jobban szeressen, vagy a halálunk után üdvözüljünk. Az Istenből áradó kegyelem tesz bennünket azzá, amik vagyunk – vallja Nagy István agrárminiszter.
– Mindig is ott motoszkált bennem, hogy amit a teológián és a fasori gyülekezetben tanultam, amit tényleg áthatott az evangélium, bárcsak hazavihetném valahogy – tudatja Édes Gábor lelkipásztor. Isten megadta számára a lehetőséget, január óta ő szülőfaluja, a felvidéki Marcelháza lelkipásztora.
– Volt bennem nyitottság, hit, hogy megnyíljanak a szemeim, de Isten nem így döntött, és a látáskérdés számomra itt lezárult. Isten kimondatlanul válaszolt: „Elég neked az én kegyelmem.” Ez erőt ad nekem. – Tolnayné Csattos Márta gyógypedagógus, a fasori református gyülekezet női körének vezetője élvezi az Istentől kapott éveket, éppenséggel vakon.
Magzatnaplóm címmel hiánypótló könyvvel jelentkezett Badacsonyiné Solt Éva, három kiskamasz gyermek édesanyja. A kötet a baba szemszögéből mutatja be az életet a fogantatás pillanatától a születésig. – Azt akartam elérni, hogy az olvasó találja meg a történetek között a sajátjához hasonló élethelyzetet – mondta lapunknak a szerző a vele készült interjúban.
Az egységes lelkészképesítő vizsgán elsősorban nem a tárgyi tudást értékeljük, hanem a hivatáshoz szükséges rátermettséget, alkalmasságot – tájékoztat Steinbach József dunántúli püspök, a vizsgabizottság egyik elnöke. Ezen az egzámenen a diplomát szerzett teológusok adnak számot alkalmasságukról, gyakorlati és elméleti tudásukról, mielőtt önálló szolgálatukat megkezdik.
Idén kiemelt figyelmet kapott a Kárpátalján maradó testvérek támogatása, decemberig meghaladta a félezer tonnát a tárgyi adomány. Dobis-Lucski Zsófia, a Magyar Református Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője foglalta össze az év eredményeit.
Az evangelizációt vasárnap lezáró igehirdetés után együtt imádkoztunk Cseri Kálmánnal. Ettől kezdve jártam a pasaréti gyülekezetbe. Isteni dimenzió nyílt meg előttem, megtapasztaltam, Isten vezetése valóság, ahogy a szeretete is – tekint vissza Urkuti György diplomata.
A Kárpát-medencében egy-másfél millió diák találkozik nap mint nap a hittanoktatással. Életmegtartó lenne, ha nem csupán keresztyén műveltséggel, de hittel is gazdagodnának a tanulóink. Hisszük és valljuk, nemzetünk megmaradása attól is függ, sikerül-e lelkileg megújulnia – mondja Zila Gábor, a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány ügyvezetője.
XIX. századi hagyomány, hogy fehérre festjük templomainkat. A XVII–XVIII. században virágosak voltak. Az ember örök vágya a díszítés, ezért ornamentális, virágos motívumokat kezdtek el festeni – emlékeztet Fogarasi Zsuzsa, a kecskeméti Ráday Múzeum igazgatója, művészettörténész.
Egész életünkön át tanulunk, minden hívőnek és a muzsikusnak is feladata, hogy abban a különleges tudományban gyakorolja magát, amelyet az Újszövetség a lelkek megkülönböztetésének hív. Lelkek beszélnek belőlünk is, a zenéből is – vallja Karasszon Dezső orgonaművész, tanár.
Az első nap volt a legnehezebb. Az első héten a félelem és az ismeretlen körülményektől való aggodalom miatt, mint szerte Ukrajnában, rengeteg munkatársunk hagyta el az országot. Több munkatárs 24-én délelőtt még Beregszászból szerkesztett friss híreket, de a 14 órai hírblokkot már a határ túloldaláról készítette, online – tekint vissza Birta Zoltán, a beregszászi Pulzus Rádió főszerkesztője.
Az Urat sokféleképpen magasztalhatjuk. A Sófár nyári dicsőítő iskolában megadjuk ehhez a közösséget, a szakmai tudás elsajátításának lehetőségét, és ami a legfőbb, az igei alkalmakat – sorolja Kecskés Áron, az egyik táborszervező.
Édesapám mert hitből új utakra elindulni, rábízni magát Istenre. Így vállaltak bennünket, gyermekeket, és így kezdett bele az ifjúsági csendesnapok szolgálatába az állami és egyházi tiltás ellenére. Elindította a tápiószelei tanyán a csendesheteket, részt vett a Biblia Szövetség megalapításában – emlékezik Sipos Ete Álmos lelkipásztorra fia, Sipos Alpár Szabolcs lelkész.
Távoli rokoni kapcsolatok melegednek fel a háború miatt Kárpátalján, Dercenben több család is fogadott rég nem látott rokonokat Belső-Ukrajnából. Balázs Irén is így adott szállást csaknem negyven menekültnek rokonsága, református hittestvérei révén. – A háború kitörésekor azonnal felhívtuk férjemmel a Harkov mellett lakó rokonainkat: szívesen látjuk őket, ha menekülniük kellene.
Szívünk békességre lel, ha tudjuk, a világ eseményei mögött Jézus Krisztus áll, és mindig mennyei döntés előzi meg a földi eseményeket. A világban feltartóztathatatlanul és ellenállhatatlanul egyetlen végső hatalom irányít, Jézus Krisztus – mondja Sipos Ajtony Levente, a soltvadkerti református gyülekezet lelkipásztora.
A keresztyénséget úgy fogom fel, hogy elköteleztem magam Isten ügye mellett. A szabadság nem azt jelenti, hogy mindent szabad, hanem hogy mindent megtehetek, amire Isten vezet, ez tesz igazán szabaddá és visz az élet teljessége felé – vallja Farkas Gábor lelkipásztor, a dunántúli egyházkerület elnökségi tanácsosa.
Olyan tábort szeretnénk, ahol együtt lehetnek a már egyetemisták, gyülekezetünk tagjai, illetve a gimnáziumokból, középiskolákból, református gyülekezetekből érkező fiatalok – tájékoztat Damásdi Péter, a Szegedi Református Egyetemi Gyülekezet lelkésze az Új kezdet nevű hagyományteremtő együttlétről.
– A Magyarországi Református Egyház felsőoktatási intézményeként a keresztyénség örök értékeit követve kívánjuk a több évszázada ránk hagyományozott protestáns örökséget a gyakorlatban továbbadni – tudatja Mészáros József, a Károli-egyetem Gazdaságtudományi, Egészségtudományi és Szociális Karának (GESZK) dékánja.
Minden kliensünk három nyári táborba megy: kenu-, biciklitúrára és csendes hétre. Ez kiemelt lehetőség átgondolni, hogyan tudnák az életüket Istenhez kötni – sorolja Erdős Eszter lelkipásztor, a református egyház ráckeresztúri drogrehabilitációs otthonának alapítója.
A rendszerváltás elején mintegy 500 ezer reformátust tartott számon az erdélyi egyházkerület, a legutóbbi, 2011-es adat szerint 360 ezret – emlékeztet Kató Béla. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökét erdélyi reformátusok helyzetérő, az anyanyelv megtartó szerepéről, a népszámlálás tétjéről kérdeztük.
Már a püspöki programomban is meghirdettem: ki kell lépni a templom falain kívülre, és így megszólítani az embereket – hangsúlyozza Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. – Nem az a fontos, amit én gondolok az egyházkerület életéről, hanem az, amit Isten szeretne rajtam keresztül elvégezni – tudatja.
Köz- és magánépületek mellett két református templom is épült már Berzsák Zoltán és a 4plusz Építész Stúdió tervei alapján. – A világban Krisztust a gyülekezeti közösségek képviselik: ezek sajátosságai határozzák meg leginkább, milyen legyen egy templom. Fontos a református hagyományok továbbvitele, újraértelmezése is – sorolja az építész.
Az ember a végső identitását a Jézus Krisztus feltámadásában kínált üdvösségben találja meg. Az emberi lét végső kicsúcsosodása az üdvösség. Ez azt jelenti, hogy visszatalálok az eredeti – a bűneset előtti – közösségemhez Istennel. A nagy kérdések rendkívül bonyolultak, ezért fontos leegyszerűsítve is közvetíteni a keresztyén tartalmainkat. A Biblia sem szórakoztató olvasmány, de szent könyv.
Kolumbán Vilmost, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet rektorát választották meg a kerület lelkészi főjegyzőjének. A püspökhelyettes úgy véli, egyháztörténészi tapasztalatai is segíthetik majd a munkáját.
Az ember alkotta szabályok mulandóak, igazodni kell a változó környezethez, amelyben élünk, és ennek meg kell jelennie az egyházi jogi szabályozásokban is. Gyakran módosításokra van szükség, ezt az élet munkálja ki – nyilatkozta lapunknak Szólláth Bernadett ügyvéd, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának új jogtanácsosa.
Amikor a teológián tanítottam Debrecenben, hallgatóimnak gyakran emlegettem, hogy a sok száz éves énekeinket, különösen a húsvétiakat, úgy énekeljük és tanítsuk, mintha „ifjúsági énekek” volnának. Frissen, lélekkel. Ez a lelkész, a kántor, a hittantanár feladata, felelőssége – tudatja Berkesi Sándor zenepedagógus, Liszt- és Kossuth-díjas karnagy.
Istenellenes dolog ölni. Katonaként is azt valljuk, hogy bűn szándékosan kioltani a másik ember életét – mondja Máté Sándor alezredes, a Protestáns Tábori Püspökség püspöki titkára, református tábori lelkész.
A stílustalanságnak, az ízléstelenségnek ma már nincs határa. Régóta emlegetem, hogy szeretnék néhány „új” szót elterjeszteni: Jó reggelt kívánok! Jó napot kívánok! Köszönöm szépen! Bocsánatot kérek! Ma már csak „viszlát” van és „viszhall”, „jó reggelt” és „köszi” – mondja Kerekes Barnabás, a Baár–Madas Református Gimnázium tanára, a Kazinczy-díj Alapítvány elnökhelyettese, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke.
– A szakmai életpálya elég vonzó lehet ahhoz, hogy elkötelezetté tegye a hittanoktatókat – nyilatkozta Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója.
Az én felelősségem, hogy bejegyzett szervezetként megfeleljünk a jogszabályi előírásoknak. Teszem ezt azzal a meggyőződéssel, hogy az Úr arca megy előttem a szolgálatban, Isten hívott el rá – tudatja Csortán-Szilágyi György, a Magyar Cserkészszövetség új országos ügyvezető elnöke.
A szervezeti kultúra fejlettségére utal, ha valaki megfogalmazza az értékeit, stratégiáját. A református egyház is szervezet, azonban abban különbözik mindenki mástól, hogy a mi stratégiánk alapjait a Biblia adja – mondja Thoma László, a gazdagréti református gyülekezet lelkipásztora.
A hadiállapotra hivatkozva az ukrán állam óvóhelyek kialakításától tette függővé a jelenléti oktatást. Azok az intézmények, amelyek légiriadó esetén nem tudnak óvóhelyet biztosítani, csak online taníthatnak.
A megtérő bűnös számára azért születhet meg a felmentő ítélet, mert ugyan elismeri és bevallja bűnét, de a büntetést már valaki más, Jézus Krisztus elhordozta, eleget tett a bűneiért – vallja Badacsonyi Zoltán, a Keresztény Jogakadémia szakmai igazgatója, a Zsinati Hivatal Jogi és Közigazgatási osztályának vezetője.
Ez a jegyzet elsősorban azért született, hogy felhívjam a figyelmet Elek Ágnes, a Csabdiban lakó református textilművész kiállítására, a Melyik a fenntarthatóbb? cím és tematika alapján, amelyben látszólag igénytelen, de valójában nagyon sok lehetőséget rejtő anyagok sorából alkotott sok-sok maradandó szépséget, ékességet.
– Se nem pszichológiai regény, se nem történelmi mű. Viszont történelemhű, és tudatosan megjelenik benne a pszichológiai szemszög is. Egyszerűen arról van szó, pszichológus vagyok, és használom a tudásomat – mondja Bódis Kriszta. Az író Istenhegy I. – Kisasszonyképző című, Zsindelyné Tüdős Klára kalandos életútjáról szóló regényfolyamáról beszélt lapunknak.
A munkám túlnyomórészt operatív jellegű. Minden nap hoz aktuális feladatot, amelyet abban a pillanatban kell átlátni. A célom olyan hivatali rendszer létrehozása, munkatársaimmal, amely megőrzi egyházi jellegét, emberséges arcát, mégis felveszi a versenyt e század próbatételeivel – mondja Mező István Mózes, a Zsinati Hivatal irányítója.
A tanítványok nem értették, mi köze a gyermekeknek Jézushoz. Ő így szólt: „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket...” Átölelte, megérintette és megáldotta őket, nem történeteket kezdett mesélni, Márk szerint. A gyermek a testi közelség által éli meg a biztonságot. Pontosan úgy, ahogy Jézus kommunikált velük – mondja Szabóné László Lilla, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának adjunktusa.
A szerelem azt jelenti, fontosabbá válik a mi az énnél, önzetlenül teszek valamit a másikért. Szerintem a „boldogan éltek, míg meg nem haltak” után következik az igazi szerelem. Ha a szenvedély nem halványulna el, nem lennénk képesek dolgozni, a párunkon kívül másra is összpontosítani, gyerekeket nevelni – magyarázza Kádár Annamária egyetemi docens, pszichológus.
A modern társadalom tagjai a technikai díszletek között egyre magányosabbá válnak. Az új szétszóratás és elszigetelődés korát éljük, pedig társas lénynek teremtett bennünket az Úristen. Úgy látom, az emberek ki vannak éhezve a hiteles közösségekre – vélekedik Czibere Károly, a Magyarországi Református Egyház Református Szeretetszolgálatának vezetője.
– Élelmiszerünk van elég. Pénzünk, megtakarításunk nincs, de ezt csak Istennek mondtam el. Erre meglátogatott a hittestvérnőm, és segített, másnap egy másik hittestvér adta nekünk, amije van. Csodálatos volt ezt tapasztalni, hatalmas istenélmény, hogy betölti a szükségünket az Úr, és ekkora áldásokat élünk meg a legnehezebb időkben is! – Kristofóri Ildikó beregszászi presbitert a háború első hetéről kérdeztük.
A nehéz helyzetben lévőknek időt kell hagyni, hogy megnyílhassanak. Amikor Pál apostolt és Szilást megverték és bezárták a filippi börtönbe, kellett egy kis idő, amíg testük megnyugodott, és az Isten felé tudtak fordulni – idézi a példát Szabó Zoltán szernyei presbiter, az Evangéliumot Minden Otthonba nemzetközi szervezet kárpátaljai munkatársa.
Egész életemben azt tehettem, amit szeretek, tanítottam és tudománnyal foglalkoztam. Kilencvenhárom évesen, hetvenéves pályámra visszatekintve úgy látom, olyan voltam, mint egy magvető, aki elveti a magot, de nem biztos, hogy ő fog aratni – tudatja Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas klasszika-filológus.
A szakképzés a fő területem, ott arányait tekintve kevesebb szerepet vállalt eddig az egyház, de vállalnunk kell ezt a területet is. Ezért is örülök, hogy a felzárkózó települések programban a legrászorultabbak között a kisiskolák oktatási ügyét támogathatjuk – tudatja Bruckner László, a Magyarországi Református Egyház Oktatási Szolgálatának főigazgatója.
A legjobban talán azt szeretem a munkámban, hogy rengeteg területtel találkozunk, mindig más színét ismerjük meg egyházunknak, és olyan programokat indítunk, amelyek valóban értéket és közösséget teremtenek – hangsúlyozza Kósa Mónika, a Magyarországi Református Egyház Pályázati és Beruházási Szolgálatának vezetője.
Nagyon sok csodát éltem meg itt. A jelenlegi helyzet, az elmúlt napok, a mögöttünk levő hét esztendő nem volt könnyű, de Isten velünk volt; hiszem, ma is és holnap is velünk lesz – fejezi ki reményét Zán Fábián Sándor kárpátaljai püspök.
Az egyház akkor lehet hiteles, ha a saját életével példát mutat a világnak – vallja Balog Zoltán. A Zsinat lelkészi elnöke, akit egy éve szenteltek püspökké, arról is beszélt lapunknak, miként készül gyülekezete konfirmandusaival a pünkösdre.
Konyhájában kísérletezései nyomán az évek folyamán egyre komplexebb ételek születtek. Wichmann Anna mindezt 2006-ban indított receptoldalán is publikálta. Később elvégezte a cukrásziskolát, gasztronómiai képzéseken vett részt. Megnyitotta saját műhelyét. Recepteket, étteremkritikákat írt, és több hazai gasztromagazin főszerkesztője volt.
Elsősorban a közvetítő szándékával próbáltam végezni a tudományos munkámat, megmutatni térségünk értékeit, nem utolsósorban azért, mert egymásra vagyunk utalva. Mindig arra kerestem a választ, vajon van-e, és milyen az európai kultúrának a közép-európai változata, mi segítheti elő térségünkben a kölcsönös megértést – tudatja Kiss Gy. Csaba Széchenyi-díjas művelődéstörténész.
Minden lelkésznek és minden gyülekezetnek a maga életközegére vonatkoztatottan kell kidolgoznia a maga kibontakozási tervét. Mert hiszem, Istennek minden gyülekezetre van jó terve, amely akkor fog működésbe lépni, ha abban mi is, akikre ezt bízta, cselekvő részesek leszünk – vallja Hajdú Zoltán Levente, a Magyarországi Református Egyház Missziói Szolgálatának szakmai vezetője.
Nagy példaképem, Fülep Lajos lelkész, esztéta mondta: a formától elválaszthatatlan a jelentés, miközben a formán dolgozunk, a jelentés formálódik. Gyönyörű, és hálával tölthet el bennünket, hogy a jelentést Isten Lelke formálja, és mi ebben közreműködhetünk, ha Isten alkalmasnak talál bennünket erre – vallja Écsi Gyöngyi népdalénekes, lelkész.
A munka, amelyet végzünk, sokszor fárasztó, mégis az az értelme, hogy Isten munkatársaiként építhetjük Isten országát. Elhivatottság és elhivatott munkatársak nélkül ez nem működne. Elhivatottságon a szó hétköznapi jelentésén túl a belső hitet is értem: Isten hívására érkeztünk ebbe a munkaközösségbe. Úgy is mondhatnám, a szenvedélyünk a református egyház.
Képzeljük el, kötélen kapaszkodunk Isten kegyelmébe, de a bizalomvesztésünk miatt ez elszakadhat, és nem tudjuk tovább tartani azt, ami Istenhez kapcsol. Érezheti úgy az ember, Isten elhagyta. De ne feledjük, két kötél van: az egyiket mi tartjuk, de a másikat Isten, és az nem szakadhat el. – Bodó Sárával, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektorhelyettesével depresszióról, öngyilkosságról beszélgettünk.
Nagyenyeden olyan a megújított kollégium, mint a végvári bástya: mindenki megleli benne a helyét, aki küzd a hitéért, az anyanyelvéért, a közösségéért – mondta Gudor Kund Botond. A Nagyenyedi Református Egyházmegye esperesével a Református Egység Napjáról beszélgettünk.
Azt kell közvetítenünk a gyermekeknek, hogy úgy szeretjük és úgy fogadjuk el őket, amilyenek – vallja Miklósi Erzsébet. A Kelet-Magyarországi Református Gyermekvédelmi Központ vezetője évtizedek óta a gyermekek védelméért, védelmében dolgozik. Vele beszélgettünk.
Akik előttünk jártak, nehezebb terheket is viseltek, rosszabb körülmények között is kitartottak, így nekünk sem igen van más választásunk. Nem a könnyebb utat kell keresnünk, és nem ragaszkodhatunk kevésbé az értékeinkhez, mint azok, akik reánk hagyták azokat – vallja Hájas István festőművész, a Kárpátaljai Református Egyházkerület Levéltára és Múzeuma igazgatója.
Hisszük, hogy a keresztyén üzenetet a kor nyelvén is meg kell fogalmazni, Isten országát virtuális csatornák útján is építeni tudjuk – hangsúlyozza Kiss Bertalan, a Kárpátaljai Református Ifjúsági Szervezet főtitkára.
Ha már biblikus történetekről van szó, természetes, hogy az adott történelmi kort érzékeltessem, még ha csak jelzésszerűen is. Egy-egy építészeti forma részlete vagy a lakásbelső, a divat, a viselet egy-egy megoldása is igazolja azt a korszakot – mondja Damó István képzőművész-grafikus, lapunk gyermekrovatának illusztrátora.
Nemes Nagy Ágnes az észlelés tanítómestere. Hangja, szenvedélye és fegyelmezettsége, babitsi felelősségtudata ismeretelméleti izzású: nála a létfilozófia is a megismerés reflexiós próbatételén át nyer végső értelmet – mondja Géher István László, a Károli-egyetem docense. A költő születésének centenáriuma alkalmán kérdeztük.
Meg voltam ijedve, mert egy csapat szakállas, fekete ruhás, ortodox csapatból vált ki Lucian. Azonban a kedvessége és természetessége megnyugtatott. Korábban még soha nem találkoztam ennyire nyitott, kedves emberrel, mint ő – tekint vissza Karasszon Eszter. A gordonkaművésznő és Lucian Chorcis operaénekes szerelmének története olyan, akár egy tündérmese.
A házasságkötés fontos eleme: a gyülekezet anyakönyvébe bekerül a pár és tanúik neve. Az anyakönyvekbe jegyzik be a keresztelőket és temetéseket is. Mi a jelentősége ennek, és miért őrzik oly féltve az egyházközségek régi anyakönyveiket? Szatmári Juditról, a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára vezetőjétől megtudtuk.
Kerüld a durva, nyers beszédet, szólít fel a Biblia. Ám a köznapi életben gyakori a közönséges beszéd. A verbális agresszió széles skálájába éppúgy beletartoznak a szidalmazások, az enyhébb fenyegetések, mint egy lekicsinylő ajakbiggyesztés. Kis Klára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa azt is kifejti: a verbális agresszió zárlatot okoz Isten és az ember között.
Sok időt töltünk Évivel kettesben, imádkozunk, és másoknak is elmondjuk, hogy van remény, van új kezdet – mondja a házasság hete egyik szervezője, a Bibliai Házassággondozó Szolgálat vezetője, Nemeskéri Pál. Vele és feleségével, Nemeskériné Tóth Évával beszélgettünk. – Mivel Isten kegyelméből mi együtt maradtunk, ehhez szeretnénk másokat is hozzásegíteni – tudatják.
– Az emberek ma is sok mindent meg tudnak tenni, ha a közösségi élet fontos számukra. Ha mindenki egy kicsit összead, abból közösen lehet élni. A gazdasági válság miatt mindenben visszaesés tapasztalható, ám a közösségi alkalmakat mindenáron meg kell tartani, különben szétesünk – mondta Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke.
Annyi öröm van, csak észre kell venni; boldoggá tesz reggelente egy rövid teázás a feleségemmel vagy egy kiadós Balaton-parti kocogás. Hónapokon át ugyanazon az útvonalon futok, mégis mindennap felfedezek valami újat. Rengeteget utazom a szolgálatom miatt, folyamatosan dolgozom a kocsi hátsó ülésén, közben gyönyörű komolyzene szól. Steinbach József dunántúli püspök a szeretetteljes, pásztori vezetés híve.
A séf a szakácsranglétra csúcsa, ő irányítja az egész konyhát. A kisegítő személyzet, a tanulók oktatása, az emberek beosztása, az étlap megírása, kommunikáció a vendégekkel – összetett feladat az övé. Édesapám püspök volt tizenhat évig, előtte esperes, a vezetést, a kommunikációt akarva-akaratlanul is láttam. Élvezem az irányítást, persze főzni szeretek a legjobban – mondja Csomós András, a Református Konyha rovatunk főszakácsa.
– A hőskorszakban érkeztem a Bethesdába. Mindent újra kellett szervezni, kitalálni, a feladatok egyre szerteágazóbbak lettek. Kórházlelkészként a legmobilisabbak közé tartoztam, hiszen az orvost, a nővért nem lehetett elszólítani a betegek ágya mellől – tekint vissza Rideg Gyula, a Bethesda Gyermekkórház kórházlelkésze. Huszonnyolc év szolgálat után vette át a Dizseri Tamás szeretetszolgálati díjat.
Értékalapú tanításra van szükség. Hallgassunk a lelkiismeretünkre, ne féljünk kimondani azt, hogy mit jelent a hit, a nemzet, a család, az emberi méltóság, hogy csak az alapokat említsem. Tudnunk kell, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – emelte ki Trócsányi László, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora.
Ha lenne a mai társadalomban szerepe a böjtnek, akkor az a lecsendesedés, az Istenre koncentrálás, a hozzá való megérkezés előkészítése lenne. Rengeteg olyan böjt van az életünkben, amelyet nem mi választottunk magunknak, hanem Istentől kaptuk őket. Ezeket szabad úgy megélni, hogy ő jobban tudja, mint ahogy én akarom vagy tudom.
Megegyeztünk abban, a családról keveset beszélek, és a rémálmom az, hogy a gyerekeimet esetleg majd amiatt fogják bántani vagy cikizni, amit én mondok róluk a színpadon. Mindig név nélkül emlegetem őket, úgy, hogy ne is lehessen kitalálni, melyikről van szó a háromból. A feleségemmel is ez a helyzet – tudatja Kovács András Péter humorista.
Nehezítő körülmény a világnak azt a szemléletmódja, hogy leginkább a mában él. A mai nap minőségi átélésének kényszere árnyékba helyezi a jövőképünket is, de a múltra való támaszkodást is megnehezíti – állítja Gudor Kund Botond, a Nagyenyedi Református Egyházmegye esperese.
Semmilyen különleges, tudományos munkám nincs. Csupán a hétköznapi feladataimat végzem szívvel-lélekkel, de jólesik, hogy ezt mások észreveszik. Talán az a titok, hogy szeretek a Bethesdában dolgozni, a szülőkkel kommunikálni, a gyerekekkel foglalkozni. Másképpen nem is tudom elképzelni ezt a munkát, csak teljes odaadással – vallja Putz Réka gyermekgyógyász szakorvosjelölt, aki elsőként vehette át a Dizseri Tamás-díj ifjúsági tagozatának díját.
Az egyháznak kell gondoskodnia arról, Jézus híre terjedjen Szíriában, a közösségeikbe vigyék be a gyógyulni vágyókat, a megsebzetteket. A helyi keresztyének hitük mellett évezredek során is kitartottak, bár sokszor szenvedtek erőszakos hódítóktól, hasonlóan a magyar reformátusokhoz – mondta Balog Zoltán püspök. A Zsinat lelkészi elnöke Szíriában és Libanonban protestáns gyülekezetek tagjaival találkozott.
A Tízparancsolat program a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zeneművész támogatásával valósult meg. A fogvatartottak saját maguk írták meg színdarabjaikat a tízparancsolat tanításairól. A projekt egyik fontos célja, hogy bizonyítsa: a börtönök falai mögött élők méltók lehetnek arra, hogy a társadalom visszafogadja őket.
– Az igazi evangelizáláshoz néven kell nevezni a dolgokat, és ilyen értelemben nem is feladata a szépirodalomnak a közvetlen misszionálás. Viszont megalapozhatja a befogadást, és aláaknázhatja az Örökkévalóról alkotott előítéleteket – mondja Zágoni Balázs író.
A férfiasság és helyreállításának témaköre az egész gondolkodásunkat érinti. Nemcsak a nemi szerepekről van tehát szó, hanem a bibliai világkép restaurációjáról is. Isten teremtési rendjét nem megváltoztatnunk kell, hanem megértenünk és felfedeznünk. A Biblia alapján létünk elválaszthatatlan része a nemiség, hiszen Isten kezdettől fogva férfivá és nővé teremtett minket – vallja Molnár Ambrus balassagyarmati lelkipásztor.
A zsoltároknak helyük és funkciójuk van a mindennapi életben. Évezredeken át használták őket: zsidók is, keresztyének is, reformátusok is, katolikusok is. Más kérdés, azért van szükség a tanárra, hogy segítsen frissé tenni ezeket – magyarázza Kurgyis András, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának ének- és vallástanára.
Az ember az adott körülményekhez képest próbálja a legjobb megoldásokat keresni és előrelépni, ne abszolút szinthez mérje magát – vallja a világjáró orvos, Erdélyi Dániel gyermekhematológus. Ő kapta tavaly az Érintettek Egyesület díját, amellyel a daganatos betegségben szenvedő gyermekek szülei fejezik ki hálájukat az egészségügyi dolgozóknak.
A diéta minden ember életében egyszer elkövetkezik, akár saját elhatározásból, akár egészségügyi problémák következtében. Bocskor Szedlákovics Zita, dietetikussal beszélgettünk a helyes étkezésről, a lelki egyensúly megtartásáról, valamint arról, hogy ezekben hogyan tudjuk Isten segítségét hívni.
A férjemmel úgy döntöttünk, nem megyünk nyaralni, pénzünket inkább gyerekek evangelizálására és nyári vakációjára költjük. Négy hetet tartottunk, a férjem halála óta egyedül szervezem minden nyáron – tudatja Némethné Csiszár Márta nyugalmazott agrármérnök. – Nincs más vágyam, mint az evangéliumot minél többekhez eljuttatni és vonzóvá tenni – vallja.
Szükségünk lenne egy olyan közösségi térre, ahol a konfirmációs felkészítőket, az ifjúsági, a klasszikus, a cursillós bibliaórát, a kóruspróbákat is jobban megszervezhetjük – jelzi a gyülekezeti igényt Simon Döme András lelkipásztor.
Kölcsey verse csak a legújabb időkben lett a nemzeti himnuszunk, lassanként mégis nemzeti jelképpé vált – hívja fel a figyelmet Győri L. János irodalomtörténész. A magyar kultúra napja alkalmán beszélgettünk vele.
Magyarországon folyamatosan fejlődött és meghatározó eseménnyé lett az ökumenikus imahét. Sokszor az az áldásuk ezeknek az alkalmaknak, hogy újabb közös programok, kapcsolódási lehetőségek bontakoznak ki a felekezetek között, kiderül, miben tudnak együtt szolgálni – hangsúlyozza Steinbach József püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke.
A menekült gyermekek befogadása és a hátrányos helyzetű tanulók segítése folyamatos mentális, lelki, szervezési problémát jelenthet a pedagógusoknak, amire reflektálniuk kell az intézményeknek. Nekik segít a Református Pedagógiai Intézet.
A református közösségekben a konfirmációra úgy is tekintettek, mint a nagykorúság és a gyülekezet teljes jogú tagjává válás ünnepélyes megerősítésére – magyarázza S. Lackovits Emőke néprajzkutató. A nyugalmazott múzeumi főtanácsossal a konfirmációról beszélgettünk.
Senki sem gondolta, amikor elkezdtünk muzsikálni, hogy ebből ez lesz. Azt hittük, csak szűk kis kört fog érinteni a táncház. De kiderült, sokkal hatékonyabb és erősebb ez a zene, hiszen nemcsak Magyarországot, hanem a világot is valamilyen értelemben meghódította – mondja Hamar Dániel, az ötvenéves Muzsikás együttes vezetője.
A Rákóczi Szövetség kezdetben elsősorban a felvidéki magyarság támogatását tűzte ki célul. Az évek során kiterjesztette a tevékenységét a Kárpát-medencére, majd egyre inkább a világ magyarságára is – tudatja Németh Zsolt elnökségi tag.
A hittanoktatásnak nemcsak a bibliaismeret átadása a célja, hanem az Istennel való kapcsolat kialakítása, erősítése is. Isten az, aki a hitet és annak növekedését adja, mert Isten Igéje az embert a maga valóságában szólítja meg – vallja Bruckner László, a Református Oktatási Szolgálat új főigazgatója.
Újra találkozhatnak a Kárpát-medencei református általános iskolák pedagógusai, vezetői. – A kapcsolat óriási tőke, ez a találkozó remek alkalom ennek építésére – mondja Nagy György, a házigazda felsőzsolcai Kazinczy Ferenc Református Általános Iskola és Óvoda igazgatója.
E háromnak kell lennie a gyülekezetnek vagy egy-egy hívő viszonyulásának a másik emberhez. Békét sugározni, megkívántatni a keresztyén életvitelt és közösségi életet. Az otthonlétnek kell helyreállnia a lelkigondozói beszélgetésekben is. – Páros interjúban kérdezzük a gyülekezetátadásról Takaró Károly lelkipásztort és szointén lelkész fiát, Jánost.
A forradalom óta Magyarországon az, hogy ténylegesen tízezrek megmozdultak, valójában először akkor történt meg. A rendszerváltozás szempontjából is rendkívüli jelentősége volt – tekint vissza Zalatnay István lelkipásztor az erdélyi falurombolás elleni tüntetésre.
Fontos, hogy a dolgokat összefüggéseiben lássák a gyerekek. Azt szoktam mondani: a biológia a természettudományok királynője, mert ahhoz, hogy egy végtelenségig összetett életjelenséget a diákok megértsenek, egyszerre kell a fizikát, kémiát, matematikát használni – vallja Horváth Zsolt, a Gödöllői Református Líceum Gimnáziuma biológia–kémia szakos tanára.
Ez a jelmondat áll annak a nemzetközi keresztyén iskolának az alapító okiratában, amelyben Jó András és felesége, Angelika hosszú évek óta misszionáriusként tanítanak. Andrást négy éve az általános iskolai tagozat igazgatójává választották. A jelmondat nemcsak a bentlakásos iskolában tanuló diákok életére hat, hanem hatalmas változások gyújtópontja is.
Isten megvilágosított, hogy nem az alkalmasokat hívja el a szolgálatra, hanem az elhívottakat teszi alkalmassá arra. A kettő között nagy a különbség – mondja Pásztor Dániel, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, akivel hatalmasat fordult a világ, amikor ősszel közölték vele az orvosok, hogy súlyos szívbetegsége miatt bármelyik percben meghalhat.
A spiritualitás nem azonos a vallásossággal. A posztmodernben a spiritualitás egyfajta Isten nélküli vallásossággá lett – mondja Németh Dávid, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara Valláspedagógiai és Pasztorálpszichológiai Tanszékének tanára.
Tekintetéből és szavaiból az elfogadás és a szeretet sugárzik. Istenélményeit igyekszik másokkal is megosztani, de vallomásaiban nem titkolja el hibáit, mulasztásait sem. Az Akliban, Kárpátalján lakó 93 éves Oroszi Pálné Jákó Margit négy országban élt úgy, hogy nem hagyta el szülőföldjét. Élete megpróbáltatásokkal és csodákkal teljes.
Az Erzsébet-táborok egy-egy turnusában TESO-stáb (a Tábori Együttélést Segítő Operatív munkatárscsapat) segíti a munkát. Feladatuk az egész napos programok lebonyolításában való segítség. Schanda Anikót, a református egyház cigány szakkollégiumai képviselőjét, a tábori lelkiség kialakításáért felelős teológushallgatót kérdeztük.
A szimbólumterápia az elakadások megértésében segíthet: meditatív úton történő, képi megjelenítésekkel dolgozó terápiás gyakorlat – magyarázza Pap Erika szimbólumterapeuta. A lelki építkezésről is kérdeztük.
