Az erdélyi írónőnek Kolozsvárott 1762-ben megjelent önéletrajza, a „Gróf Bethleni Bethlen Kata életének maga által való rövid leírása” lényegében bizonyságtétel. Sok nyomorúságot megélt, tűzben megpróbált hitű, Istenbe vetett bizalommal élő asszony asszony gondolatait tartalmazza, aki „árvaként” hivatkozott önmagára – nem csupán jogi, hanem mély lelki értelemben is.
A Határok a vezetésben című könyvében Cloud olyan eszközöket és technikákat kínál, amelyekben az idegtudomány legújabb eredményeire támaszkodik. Megmutatja, miért kulcsfontosságú a vezetőknek olyan feltételeket teremteniük, amelyek az emberek agyát a legmagasabb szintű teljesítményre késztetik.
Négygyermekes édesapaként a szerző, Bolyki László magasra teszi a lécet, leszámol a macsókultusszal, a férfiasságukat státuszszimbólumokkal bizonygatókkal. A családot zenekarhoz, sportcsapathoz hasonló hierarchikus rendszerként szemléli, melynek működéséért elsősorban annak feje felelős. A férfitársadalom nikodémusi dilemmája: egy férfinak az anyja után atyjától is világra kell jönnie.
A kötettel való ismerkedés egyszerre jelent spirituális és intellektuális utazást (…) a pedagógiai és homiletikai cél mellett, a prédikációk egzisztenciálisan is megragadják az olvasót, és végsősoron minden igehirdetés arra ösztönöz, hogy személyes választ adjunk a kötet és az evangélium kérdésére: Ki ez?”
A szakemberek is egyre nehezebben tudják pontosan meghatározni, mit nevezhetünk manapság családnak. Fodorné Ablonczy Margit könyve végigvezet azokon az állomásokon, amelyeken a gyülekezet szolgáltatását igénybe vevő egyén és famíliája születésétől a végső búcsúig áthalad.
Lábadi Károly a magyar szellemi életnek itthon és a Délvidéken is csendesen, fáradhatatlanul működő szolgálattévője, hitvesével együtt. Nem a harsány médiajelenlét emberei ők, hanem az értékmentésbe, értékfelmutatásba soha bele nem fásuló, tevékeny emberpár.
A cím „Ismerjük meg a Bibliát!” felszólítása elsősorban azoknak szól, akiknek kevés az előzetes tudásuk a Szentírásról. A segédkönyv az évezredes bibliai gondolkodás megismerésére kíván rávezetni. Azzal a reménnyel íródott, hogy felébreszti a lelki-szellemi étvágyat a teljes Biblia megismerése iránt.
A könyv megállapítja, a protestáns mozgalmak értelmezték újra a szabadság eszméjét is: a keresztyén ember egyedül Krisztustól függ. A szabad vallásgyakorlat és a gondolat- és lelkiismereti szabadság az első modern szabadságjog is.
Bemutatták Fekete Károly tiszántúli püspök áhítatoskönyvét a debreceni Kölcsey Központban. – Nem igemorzsák vagy töredékek ezek, hanem oldalanként egész szövegek, amelyeket áthatják a mindennapi élet és a hit alapkérdései, az Istenhez sóvárgó ember életérzése, a hozzá Krisztusban lehajoló Atya szeretete, az egyéni felelősség kérdése és a Szentlélek vezetése – méltatta a kötetet Fazakas Gergely irodalomtörténész.
Szőke Attila Szilárd és felesége, Szőke Etelka Közeledjetek! című, a párkapcsolat dinamikájáról szóló kötete mindenkinek szól, aki párkapcsolatban élt, él vagy szeretne egyszer élni, esetleg, aki kívülről szemléli mások kapcsolatát. Egyedül, házastársunkkal együtt vagy kis csoportban is forgathatjuk, hiszen a gyakorlott szerzők minden fejezetet kérdéssorral zárnak.
A Trianon árnyai – amelyet maga a szerző, Ozsváth Sándor művelődéstörténész, író ajánl mindenkinek, akinek fáj Trianon, de leginkább a fiataloknak, hogy tisztábban lássanak majd „múltat s jövendőt” – és a Pergő időben nem csupán szépirodalmi művek, hanem történelemórák ajánlott olvasmányai is lehetnek.
„Óriások a mesékben léteznek” – olvashatjuk Tapolyai Emőke könyvének (Óriások és sáskák – Hogyan maradhatunk talpon nehéz időkben?) bevezető gondolatát. A klinikai és pasztorálpszichológus jól tudja, hányszor ütközünk életünkben olyan falba és érhet olyan nehézség, veszteség, amely legyőzhetetlennek tűnő akadályként tornyosul elénk.
Két puha fedelű, immár agyonfirkált könyvecskét tartok a kezem ügyében, a Kálvin Kiadó adta ki őket a Magyar Református Igehirdetők elnevezésű sorozatában. Prédikációskötetek, mindkettőt Steinbach József püspök válogatta egy-egy, életművét tekintve XX. századi igehirdetőtől. Az egyikük Boross Géza teológusprofesszor, a másikuk Farkas József lelkipásztor.
„Miért jó a tevékenység- és felfedezőalapú, összművészeti irodalomtanítás?” címmel tartott beszélgetést és könyvbemutatót a Kálvin Kiadó és a Református Tananyagfejlesztő Csoport a könyvhéten. A kortárs és klasszikus magyar szerzők verseit és meséit tartalmazó, négykötetes irodalmi szöveggyűjtemény-sorozat könyvbemutatóján jártunk.
A képzelet és a valóság határán egyensúlyozó cselekmény másik kontinensen zajlik. Fábián Tibor új regénye vallásos keretbe ágyazza a történetét: Roger, az ifjú amerikai misszionárius, idős paptársa életgyónásának hatására lesz kíváncsi az eredeti lakóhelyükön élő őslakosokra.
Különös az a látszólagos ellentmondás, amelyet Bonhoeffer egyházról alkotott felfogása és a Bibliához való viszonya között láthatunk. A német teológus olyan szintézist volt képes magában kidolgozni, amely útmutatásul szolgálhat a világiasság terhét cipelőknek.
John White könyve nem bibliakommentár, nem is a Nehémiás könyvében leírt történéseket magyarázza, hanem a lezajló folyamatokban megmutatkozó vezetői karaktert tárja mintaként elénk. Bár Nehémiás könyve nem gyakorlati kézikönyv, személyétől, történetéből elleshetjük a vezetés alapelveit.
Peter Stuhlmacher Az Újszövetség bibliai teológiája című munkájának második kötete a szinoptikusok és János igehirdetésének feltárását tartalmazza. A Biblia centrumát az újszövetségi iratok különbözőképpen elmondott, mégis egybecsengő üzenetében, a Logosz testben való megjelenésében, azaz Isten Jézus Krisztusban tett kijelentésében látja.
Sokan várták Fábián Tibor Ilyenek voltunk című könyvének újabb kiadását. A tárcanovella-kötet az erdélyi nyolcvanas évekbe röpít vissza egy kisfiú szemén keresztül. Aki írta, református lelkész, és a gyermekkorát, a falun töltött éveit vetette papírra, amely időszakot ő is a kommunizmus vége felé élte meg.
Mi is a dopamin, és miért nevezi el erről valaki jelen korszakunkat? A Dopaminkorszak című könyv drámai a kép arról a digitális és médiaközegről, amelyben a jelen embere él, különösen is a fiatalok. Sajnos a negatív hatásokról (szorongás, depresszió, agresszió, álmatlanság stb.) a szülőknek és a pedagógustársadalomnak is kézzelfogható tapasztalatuk van...
A kommunisták tervszerű társadalomátalakításának egyik fő eszköze a propaganda volt – mutat rá Németh László Vidéki ellenségképek a Szabad Népben 1947–1949 c. könyve, mely a kommunista hatalomátvétel vidéki társadalmunkkal kapcsolatos sajtópropagandájának két évét tárgyalja.
A szerző az embert színes üvegablakhoz és kaleidoszkóphoz hasonlítja: mindkettő értelmét veszti a fény nélkül. Az üvegablakokat egyedire formálják, amint Isten alkotja az embert. A kaleidoszkóp darabkáit fény felé tartva gyönyörű képet kapunk, amint ha párosítjuk az életünket Isten fényével, az eredmény csodálatos lesz.
Játszani jó, főleg azzal, akit szeretünk – persze hívhatjuk kapcsolatmélyítő beszélgetésnek is… Egyszerre adnak lehetőséget a kártyák a komolyságra és a vidámságra. A piros oldalon egy-egy kérdést, hátoldalán randiötleteket olvashatunk, amelyek közül kiválaszthatjuk az éppen hangulatunknak megfelelőt vagy akár a komfortzónánkból kimozdító lehetőséget.
Tatai István hatvani lelkipásztor új könyve a Patmoszi karantén, avagy Istennél csendesül meg lelkem. A különböző témájú igehirdetések egyfelé mutatnak: válság idején lényegüljön át az elszenvedni kénytelen karantén égre nyíló szigetté az életünkben!
Olvasás közben kénytelenek vagyunk szembenézni a ténnyel: az általunk használt szavak jelentését nem feltétlenül ismerik a fiatalok. Jól tesszük, ha az Istenről, Bibliáról, egyházról szóló beszélgetéseink előtt tisztázzuk egy-egy kifejezés értelmét. Fel kell tennünk a kérdést a konfirmációra készülő gyerekeknek: világos-e mindaz, amiről a hitoktatóktól, lelkészektől hallanak? Értik is, amit olvasnak?
A Kr. u. 37-ben Jeruzsálemben, papi családban született író pályafutása folyamán volt diplomata, Galilea közigazgatásának vezetője, hadvezér, három római császár kegyeltje, népének történetírója. – A Josephus és az Újszövetség című monográfiában Steve Mason kanadai történész arra mutat rá, hogyan olvassunk a sorok között, ha A zsidó háború vagy A zsidók története kerül a kezünkbe.
A Képernyőfüggő gyerekek című kötet – Gary Chapman és Arlene Pellicane munkája – a techmánia leküzdésére igyekszik tanácsot adni. Úgy tűnhet, egy hisztiző gyerek gyors lecsendesítésére a legjobb módszer az „audiovizuális cumi” előkeresése, de a könnyebb út itt egészen biztosan nem oda vezet, ahová szeretnénk. Amit a szülő hatékony fegyverként bevethet, az a saját szeretetéből fakadó törődése.
Makoto Fujimura könyve a feltámadásról szóló fejezettel zárul, a „lázári kultúra” bemutatásával, amelyben halljuk a halálból kihívó isteni szót. A kintsugi kultúra reményével, amelyben múltunk hegei megszépülnek az újjáteremtésben. A húsvétra készüléshez alkalmas gondolatokat lelünk a japán festőművész írásaiban. Érteni fogjuk, hiszen mindannyian a legnagyobb Művész alkotásai vagyunk.
Márai Sándor önéletrajzi műve, az Egy polgár vallomásai sok mindenről vall: európaiságról, emberi esendőségről, titokzatos érzésekről, isteni irányjelzésekről. Eközben egy polgár, de elsősorban egy kortalan szellemmel bíró ember európaivá, magyarrá, küldetéstudatos íróvá, majd édesapja halálát követően végérvényesen felnőtté válik.
A posztmodern ember rabja önmagának. Hogyan tudunk kilépni ebből a rabságból, és megszabadulni önmagunktól? Erre a kérdésre keresi a választ Pál apostol nyomán Timothy J. Keller amerikai teológus, író Az önmagunkról való megfeledkezés szabadsága című könyvében.
A Határaink a párkeresésben kötet írói arra bátorítanak, ne kosarazzunk ki egy személyt azért, mert első pillantásra nem az esetünk, viszont óvatosságra intenek: tudjuk megkülönböztetni az elviselhető és a súlyos jellemhibáikat. Az elhamarkodott szakítás nem a legjobb előkészület a házasságra. A randizásban fejlődik az ember személyisége, sőt célja, hogy kifejlődjön bennünk a szeretet.
Győri L. János kutatótanárként, a Református Művelődés- és Iskolatörténeti Kutatóintézet vezetőjeként, a Tiszántúli Református Egyházkerület Közgyűjteményei igazgatójaként műveli az iskolatörténeti források kutatását, közlését, az ismeretterjesztést. Az ország iskolája címmel megjelent könyvével is az a fő célja: a debreceni Kollégiumhoz kötődő fiatalok identitásának szerves részévé váljon az ősi intézmény.
Petrőczi Éva a költészetre szakrális térként tekint. Számára a versírás gyógyító erejű. A kritikai hang sem hiányzik az írásaiból: szelíden bár, de odamondogat mindazoknak, akik érdekből verselnek és zenélnek, és a művészetből szerezhető hasznot lesik.
Miklya Luzsányi Mónika és Miklya Zsolt könyve, a Levélszárnyak igazi kincsesbánya mindazoknak, akik szeretnének gyermekeikkel együtt tanulni, szórakozni és elmerülni a nyelv és irodalom varázslatos világába.
Adrian Plass angol keresztyén szerző Kegyes kétbalkezes könyvsorozata szórakoztató olvasmány. Nem pusztán vicces, egyenesen ironikus, szatirikus, sőt, gyakorta kifigurázza a keresztyén szubkultúra különböző szegleteiben jellemzően előforduló karaktereket, jelenségeket.
A világirodalom legősibb apaképei – Kronosz kegyetlenségétől Odüsszeusz távollétén át Lear király elvakultságáig – a szigorú, szeretetet ki nem mutató hatalmat testesítették meg. Az ószövetségi pátriárkák közül előbb jut eszünkbe a fiát majdnem feláldozó Ábrahám, mint a Józsefet körülrajongó Jákób.
A hit, a megtestesült diakónia és a keresztyén kultúra nagykövete, Trenovszky Cecília 1930-tól 2007-ig élt. Azok közé tartozik, akik nem fáradó segíteni tudásukkal örök példák számunkra. A református irodalombarátoknak ritkán találunk napjainkban méltóbb olvasmányt, mint a Cili című emlékkönyv. A kötet – északi testvérnépünk zászlajának színét is felidéző – finn címe ez: Faliszőnyeg kékből és aranyból.
Az Anka és barátai gyermekkönyvsorozat első kötetében szerepet kap az egymás iránti tisztelet a testvérszeretet, a hit, a jószívűség, a szegénység és gazdagság, a megbocsátás és a családon belüli szörny, az alkoholizmus is. A regényben nincs varázslás, mégis izgalmas és olvasmányos, mert magáról az életről beszél.
Milyen ember lehetett egyházunk hittételeinek megalkotója? A kérdést Cs. Szabó Sándor vallástanár ebben az évben megjelent könyve válaszolja meg. Jól szemlélteti a jogász és a teológus ötvözetét, Kálvin nem kivételezett senkivel, ahogy haladtak az évek, sok barátja halt meg vagy vált ellenségévé. A rengeteg izgalommal és teológiával fűszerezett életrajzi regény a Szervét-ügyet sem kerüli meg.
A Harmat Kiadó gondozásában magyar nyelven is megjelent könyv rávilágít, hogy noha a szűk mesterséges intelligencia az életünk, egészségünk és környezetünk javára válhat, mégis egyszerre számos fenyegetést rejt: igazságtalanul járhat el egyes személyekkel vagy csoportokkal szembenm elveheti sokak munkahelyét, veszélyezteti az egyéni és közösségi adatvédelmet, szabadságot és stabilitást.
Nem hagyományos tananyagsegédlet ez, hanem különleges irodalmi gyűjtemény. Nem csupán a kötelező iskolai anyagot egészíti ki, hanem azon bőven túlmutat: megtalálhatók benne kortárs alkotások és a klasszikus irodalom olyan remekei is, amelyek friss, könnyen befogadható nyelvezetükkel könnyedén magukkal ragadják a mai gyermekeket.
