A Gecsemáné-kerti történet középpontjában a valóság áll. Az, hogy Jézus magányosan fohászkodik a megváltás emberi erőt és lelket meghaladó viharában. A tanítványok alszanak. Korábban megéltek már vihart együtt, a tenger hullámai között egy bárkában. Csak akkor Jézus aludt, ismerve a valóságot, hogy még nem jött el az ő órája...

– Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai

Azért élünk a földön, arra teremtettünk, hogy találkozzunk Istennel, és megismerjük őt. A keresztyénségnek nem az a lényege, jók vagyunk-e. Nem bibliaolvasásból és templomba járásból áll. Ezek csak utak a találkozáshoz Istennel. A keresztyénségben minden erről szól. Ha ezt nem értjük, akkor a lényegét nem értjük.

Az Apostoli Hitvallás egy szóban foglalja össze Jézus életét: „szenvedett”. Miért szenvedett Jézus? Péter szerint értünk. Mivel Jézus kínhalált halt a kereszten, helyettünk, most bocsánatot nyerhetünk bűneinkre. Ha igazán megértjük, mit tett értünk, csak hálásak lehetünk. De azt is látnunk kell, hogy szenvedése példa volt számunkra. – Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai

Egy jászolban fekvő csecsemőnek bizonyára nincs mit tanítania, csak ha mint a pásztorok és a bölcsek, térdre borulva imádjuk, és elfogadjuk őt királyunknak, megváltónknak. Csak ő hordozhat minket a sötétségünkben, és űzheti el az árnyakat. A fény, az öröm és a szabadulás az ő ajándéka, és örömmel adja őket ingyen a népének. Ő maga a nagy Csoda.

Barna Sándor tiszáninneni püspök ünnepi gondolatai