Petőfi 1841 őszétől 1842 nyaráig a Pápai Református Kollégium diákja volt. Innen ered a mondás, hogy „Petőfi Pápán született”, mert itt vált Petrovicsból Petőfivé, diákból költővé. A diák-költő kezdeményezte névmagyarítás tárgyi emléke a diáktárs, Bárány Gusztáv Adolf Literaturai zsengék 1840 című kéziratának hátsó, üres lapja, amelyen a szokásos tollpróba alkalmán ötször írta le nevét, kétszer Petőfy Sándorként.

A nagy műveltségű, több nyelven beszélő, a teológiai tudományokat ismerő asszony 82 évesen, többek buzdítására kezdte el megírni élete történetét, mintegy hálaadásként. Szabó Imréné Szabó Éva hét gyermek boldog és odaadó édesanyjaként 33 éven keresztül volt a sárbogárdi református gyülekezet papnéja, kántora, lelkigondozója, hitoktatója.

Az asszonyok nem látták a feltámadást, a titok titok maradt. A feltámadás ténye nem tapasztalati valóság volt nekik, hanem az üzenet tartalma. Elhitték, amit az angyalok mondtak, és azonnal cselekedtek. Nem kezdtek el elmélkedni, hanem nagy örömmel elfutottak, hogy megvigyék a hírt tanítványainak.