A járvány miatt szükséges válságköltségvetést készíteniük a gyülekezeteknek, református intézményeknek?

Nem látom indokoltnak, hogy automatikusan elrendeljük a válságköltségvetések elkészítését. Az intézmények gazdasági, anyagi helyzete biztosított, hiszen normatív ellátásban részesülnek, amelyeket oktatási, szociális intézményeink most is megkapnak. A gyülekezetek helyzete már sokkal nehezebb, összetettebb. Mindegyiküket érinti a járvány okozta válság, de más-más mértékben. Egyházunk gazdasági törvénye arról rendelkezik, hogy a költségvetésről döntő testület – jelen esetben a presbitérium – bármikor módosíthatja azt.

Vannak gyülekezetek, amelyek üzlethelyiségeket, ingatlanokat vagy akár a templomukat is bérbe adják. Mit javasol, elengedjék-e néhány hónapig a bérleti díjakat, ahogyan több önkormányzat megtette ezt?

Tegyék megfontolás tárgyává a bérleti díj vagy egy részének elengedését. A gyülekezetek nyilván számoltak ezekkel a bevételekkel, nagy kiesést jelenthet a számukra. Szerintem most három hónap a belátható idő. Próbáljanak megegyezni a bérlőkkel erre az átmeneti időszakra, olyan feltétellel, hogy ezt követően – júniusban – felülvizsgálják a megállapodást.

Minden gyülekezetet érint, hogy elmaradnak a perselypénzek. Számíthatnak segítségre?

Mint a Gazdasági Bizottság elnöke, javasolni fogom a Zsinat elnökségének, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, és hívjuk fel a kerületek, egyházmegyék figyelmét is erre. Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy olyan alapot hozzunk létre, amelyből támogathatjuk a járvány okozta válság miatt nehéz helyzetbe kerülő gyülekezeteket. Ennek a mikéntjét még ki kell dolgozni.

A másik, hogy a lelkészeknek, presbitereknek szabad felhívniuk a figyelmet arra, hogy hiába nincsenek istentiszteletek, a gyülekezeteknek vannak költségei: rezsi, illetve lelkészi és más javadalmak. Osszák meg a gyülekezet bankszámlaszámát, amelyre akár otthonról is utalhatnak támogatást a gyülekezeti tagok. Az is megoldás lehet, ha valaki otthon félreteszi azt az összeget, amelyet hetente a perselyadományra szán, és amikor Isten újra engedi, hogy istentiszteleteket tartsunk, akkor teszi be az összegyűjtött pénzt a perselybe.

Lelkészi állások vannak-e veszélyben?

Egyetlen gyülekezet sem kerülhet olyan anyagi helyzetbe, hogy ne tudják kifizetni a lelkipásztor javadalmát. Kérem a lelkészeket, gondnokokat, hogy ha nehézségük lenne, jelezzék az egyházmegyéknek, egyházkerületeknek, meg fogjuk találni a lehetőséget a rendkívüli segítségnyújtásra.

Csökkenhet-e a lelkészek fizetése a veszélyhelyzet alatt, vagy akár azután?

Szerintem ez sem fordulhat elő. A lelkészek javadalmát díjlevélben kell meghatározni, amelyet a presbitériumok az egyházmegyéknek terjesztenek fel. A csökkentéshez az illetékes esperes által jóváhagyott új díjlevélre lenne szükség. Nem tartom elképzelhetőnek, hogy lenne olyan esperes az országban, aki aláírná egy lelkésztársa fizetésének csökkentését.

Mi a helyzet más egyházi, gyülekezeti munkatársakkal, alkalmazottakkal: például kántorokkal, harangozókkal, egyházfikkal, takarítókkal, titkárnőkkel és hitoktatókkal?

Ez nagyon nehéz kérdés. Sokan önkéntesként végzik ezeket a szolgálatokat. Akik javadalmat kaptak érte, remélhetőleg megértik, hogy a kialakult helyzetben eltolódik a javadalmazásuk. Abban bízom, hogy a veszélyhelyzet után tudjuk a gyülekezeteket anyagilag konszolidálni, és ekkor az elmaradt illetményét mindenki meg fogja kapni. A bejelentett, állományban lévő munkatársak állása nem lehet veszélyben.