Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és - értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Steinbach József református lelkipásztor, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli Egyházkerületének püspöke osztja meg velünk gondolatait.
Egyetlen gyülekezet sem kerülhet olyan anyagi helyzetbe, hogy ne tudják kifizetni a lelkipásztor javadalmát. Kérem a lelkészeket, gondnokokat, hogy ha nehézségük lenne, jelezzék az egyházmegyéknek, egyházkerületeknek – mondja Pásztor Dániel, a Zsinat Gazdasági Bizottságának elnöke.
Aztán indulás! Követnünk kell őt. Úgy, mint eddig. Nem! Még figyelmesebben. Visszafogva a buzgóságunkat, amely arra törekszik, hogy azt tegyük, amit Jézus. Arra nem vagyunk képesek. Mert ő Isten, mi pedig teremtmények. Azt, akkor és annyit végezhetünk el, amit a fentebb sorolt helyzetekben és a többiben ő ad nekünk.
A vasárnapi istentiszteletet jelenleg felvételről láthatják a Budapest-Újpalotai Református Egyházközség tagjai, de a tervek szerint hamarosan élőben követhetik figyelemmel. Sápi Zoltán gondnok szerint szerencsés, hogy a gyülekezet többségének van internetelérése, részt vehet a virtuális térben tartott istentiszteleten.
Felborult az egyház megszokott életritmusa is a koronavírus-járvány miatt. Fekete Károly úgy véli, a „Maradj otthon!” jelszó tiszteletben tartása mindnyájunk érdeke. A tiszántúli püspök hangsúlyozza: vigyáznunk kell egymásra, ezért bármennyire fájó, de szüneteltetik a személyes találkozásokat igénylő csoportos alkalmakat, istentiszteleteket.
A jelenlegi járványhelyzetben az úrvacsorázás a legegyszerűbben házi istentiszteleti formában oldható meg. Tehát a lelkipásztor is házi istentiszteletet tartson. Nevezhetjük ezt karantén-istentiszteletnek is.
A vírus is olyan, mint a bűn: nem válogat, mindenki egyformán veszélyeztetett. Bárki hordozhatja, fertőzhet és megfertőződhet. Radnóti Miklós versének címadó sora szól bele a csendünkbe: „Járkálj csak, halálraítélt”. Mindnyájan halálraítéltek vagyunk, nincs különbség. Mindnyájan meghalunk, ki most, ki később.
Az imádság a lélek beszélgetése Istennel, azzal az Úrral, aki magát a lelket teremtette. E belső párbeszédben az ember a Teremtőjéhez fordul, megosztva vele vágyait, kérdéseit, örömeit és fájdalmait. A kommunikáció formája lehet kérés, könyörgés, hálaadás, dicséret vagy magasztalás. Most az imádság e heti gondolatait osztjuk meg, amelyek az Istennel való kapcsolat mélyítésére hívnak.
A Biblia közös olvasása Isten üzenetének mélyebb megértését segíti, közösségi élményt nyújt, erősítve a hívők kapcsolatát. Az együtt töltött időt gazdagítják azok az elmélkedések, melyek közös gondolkodásra ösztönöznek. A heti bibliai szakaszhoz Győri István írt jegyzetet, mely értékes iránymutatást ad a szöveg jobb értéséhez.
A Szeretetszolgálatnak több vidéki irodája és folyamatosan gyarapodó számú adománypontja van, amelyekben száz szakember dolgozik, így rengeteg olyan egyén, család, illetve egyházi fenntartású intézmény van a látókörünkben, akiknek szüksége van a segítségre – magyarázza Juhász Márton ügyvezető igazgató, kik részesülhetnek a krízisalap adományaiból.
A keresztyénség messiáshite mindenféle e világi messianizmus kritikája. A keresztyének jól teszik, ha nem adnak hitelt semmiféle olyan eszmének, amely azt hirdeti, hogy az ember e világi jövőjének egy pontján minden megváltozik. Nem változik meg semmi sem, mert az ember nem változik. Ami nem azt jelenti, hogy az életkörülményeink sem változhatnak.
A felelősségérzet és annak hiánya megosztja az embereket. Van, aki vállalja szabadsága korlátozását, hogy védjen másokat, és van, aki pedig fütyül minderre. A felháborodás jogos, hiszen nem csupán pillanatnyi lemondásról van szó: sokan elveszítik megélhetésüket, munkájukat. A szabadság ára viszont sokak halála – ezt pedig senki nem akarja.
A szüleim generációja már nem tudott ennyit a konyhában „gyakorolni”, hiszen a kétkeresős családmodell és a városi életforma elhozta a menzák és a kulcsos gyerekek idejét. Nem jutott annyi figyelem a főzésre. Hol sikerült a gyerekek szája íze szerint főzni, hol nem. Eltűnt az a rutin, hogy mindig jól sikerüljön az étel.
Thaly Műfordítások címmel tervezett, 1917-ben sajtó alá rendezett kötetét egy raktári tűz elpusztította, darabjai közül csak néhány menekült meg. Így a 479. dicséret is, amely bekerült a Hallelujah! énekeskönyvbe. „Míg az angol eredeti – írja Bódiss Tamás – az útkeresésre, a német a hitben járásra teszi a hangsúlyt...”
Az imádságok „felvidékiek”, vagyis azokban elsősorban a felvidéki magyarság mindennapjai, gondjai, küzdelmei és örömei húzódnak meg, de a bűnvallás, Isten magasztalása, a családokért, a közösségekért, a betegekért, a gyászolókért, a vezetőkért, a teremtett világunkért elmondott fohászok mindanynyiunk imatémái.
Létünk egy darabja mindig a másiknál van elrejtve. Bizonyára ezért fájhat nekünk annyira minden szeretetlenség, elutasítás, bántás, gyász. Ha a szeretet cserekereskedelme működésbe lép, akkor mindnyájan megkaphatjuk hiányzó részünket, a másiknál elrejtett darabkát. A Názáreti Jézus azért jött, hogy kinek-kinek odaajándékozza lénye hiányzó elemét.
Nem megyek én olyan helyre, ahol krokodilok vannak – csapta a kezét csípőre Mirjam. – Meg egyébként is, azok most már csak egy helyre járnak, ahova… – de itt elharapta a mondatot. Nem akarta kimondani, hogy oda, ahova a katonák a kisbabákat viszik. Inkább másra terelte a szót. – Képzeld, találtam egy csodaszép fürdőzőhelyet a Nílus partján. Egy sekély öböl, tele van lótuszvirággal, a partját pedig puha, fehér homok fedi.
Köszönöm a szüntelenül elhangzó imádságaitokat. Köszönöm, hogy ezután is odaálltok mindennap a gondviselő Isten elé, kéritek kegyelmét a betegekre, gyógyítókra, döntéshozókra ezekben a nehéz időkben, amelyekről nem tudjuk, hogy meddig tartanak. Hálát adok az én Istenemnek mindenkor, amikor megemlékezem rólatok imádságaimban.
– Életem csodálatos ajándéka a feleségem harminc éve. Amikor első gyermekünknek iskolát kerestünk, a Julianna iskola révén a Fasorba kerültünk. Az Igét hallgatva rádöbbentünk, hogy hitetlenül élünk. „Rendben van minden?” – kérdezte tőlünk Isten, ahogy a hazug szolgától, Géházitól is megkérdezte Naámán.
Rovatunk a mindennap közösen olvasott Ige mellé kínál bibliaolvasó és -értelmező útmutatót, emlékeztető gondolatokat és magyarázó lelki táplálékot. Ezen a héten Karsay Eszter nyugalmazott református lelkipásztor, egyetemi oktató osztja meg velünk gondolatait.
Az elhízás egyre súlyosabb népegészségügyi gond, a felnőtteket és a gyermekeket is érinti – legutóbb májusban tartott konferenciát a témát tanulmányozó európai szervezet Isztambulban. A jelenség hátterében egyaránt megtalálhatók az életmódbeli változások, a mozgásszegény mindennapok és a helytelen táplálkozási szokások. A Bethesda Gyermekkórház dietetikusa, Polonkai Zsófia már a kisgyermekkorúak körében meghatározónak tartja a prevenciót.
Az imádságban elkért megújulás sokkal inkább kötődik a pünkösd üzenetéhez, mint bármilyen társadalmi folyamathoz. Isten Lelke nem a választói akaratokhoz igazodik, hiszen „a szél arra fúj, amerre akar; hallod a zúgását, de nem tudod, honnan jön és hová megy”. Aki az egyház megújulását kívánja, az könyörögjék az Úrhoz, kérve a Lélek ajándékát.
A diaszpórában korholással nem lehet közösséget építeni – jelenti ki Fekete Károly. A tiszántúli püspök a közelmúltban Melbourne és Sydney magyar református közösségeiben szolgált. Vallja: a hitvallásos kegyességnek rendkívül erős a megtartóereje! A tavaly a Magyar Református Egyházhoz is csatlakozó Ausztráliai Magyar Református Egyházak Szövetségéről, a fiatalok megszólításáról, a lelki anyanyelvről és az ottani reformátusság jövőjéről is beszél.