A történelem orgonáján

Előfizetek

Pontosan négy héttel a november 3-i amerikai elnökválasztás előtt az egyik elnökjelölt, Joe Biden a pennsylvaniai Gettysburgben tartott kampányrendezvényén nemzeti egységre szólított fel. Egyben reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok képes túljutni a gazdasági és faji megosztottság évszázadain. Két hónappal ezelőtt Donald Trump elnök is azt tervezte, hogy Gettysburg történelmi helyszínén mondaná el az elnökjelöltségét elfogadó beszédét, ami végül meghiúsult. Miért szimbolikus hely ez a Washingtontól mintegy száz kilométerre északra fekvő kisváros?

Azért, mert mellette zajlott 1863. július elején az amerikai polgárháború legvéresebb (és sorsdöntőnek bizonyuló) csatája, a háromnapos öldöklésben több mint ötvenezer katona veszítette életét, majd november 19-én a városka új temetőjének avatási beszédét Abraham Lincoln elnök mondta el. Ezt a rövid, ám az amerikai történelem talán leghíresebb és leghatásosabb beszédét azóta is, ma is sokan idézik.

Lincoln a politikai közösség, illetve közösségvállalás értelmét foglalta össze a nemzeti megbékélés és összetartozás szellemében. Mint mondta, azok a hősök, akik a gettysburgi csatamezőn elestek – északiak és déliek egyaránt! –, az életüket áldozták azért, hogy ez a nemzet tovább élhessen. Beszéde legtöbbet idézett utolsó mondatában szent fogadalomra hívta a nemzetet: „ne engedjük, hogy e holtak halála hiábavaló legyen; azon munkálkodjunk, hogy országunkban a szabadság Isten kegyelméből újjászülethessen, és hogy az a kormány, amely a néptől, a nép által és a népért van, soha ne tűnjön el a föld színéről.”

Kedves Olvasó!

A teljes cikk elolvasásához előfizetéssel kell rendelkeznie! Kérjük tekintse meg ajánlatunkat!