Reménykedhetünk Isten kegyelmében

Felkészültek a gépi lélegeztetésre a nyíregyházi Sóstói Szivárvány Idősek Otthonában. Erre egy miniszteri rendelet miatt volt szükség, amely előírja, hogy a kétszáz főnél nagyobb szociális és egészségügyi intézményekben biztosítani kell a lélegeztetés lehetőségét. Ez az egyetlen református otthon, amelyre a szabály vonatkozik. Vári Zoltán intézményvezetővel beszélgettünk.

Két lélegeztetőgépük van. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nem arról van szó, hogy hosszú távon helyben kellene megoldanunk az esetlegesen lélegeztetésre szoruló lakóink ellátását, ez átmeneti szükségmegoldás lehet, hiszen a koronavírus-fertőzés miatt főleg időseknél hirtelen, akár húsz perc alatt is kialakulhat légzési elégtelenség. Ilyen esetben egy lélegeztetőgép nagy segítség lehet addig, amíg megérkezik a mentő. Senki ne gondolja, hogy egy idősotthon ki fogja váltani az intenzív terápiás osztályok munkáját. Két lélegeztetőgépet kaptunk állami forrásból, ezek képesek az invazív és a non-invazív lélegeztetésre is, azaz szájon át levezetett csövön keresztüli lélegeztetésre és oxigénmaszkon keresztülire is. A miniszteri utasítás szerint nekünk az egyszerűbb, non-invazív lélegeztetésre kell felkészülnünk.

E gépek kezelése mind orvosi, mind szakdolgozói szempontból külön szakterület, ahol ráadásul hatalmas a munkaerőhiány. Hogyan tudják majd – ha szükség lenne rá – kezelni a gépeket?

Az egyik intézményi orvosunknak van intenzív terápiás szakvizsgája, de a másik orvosunk is részt vett képzésen, amelyet a minisztérium szervezett. Az egészségügyi végzettségű dolgozóink is hamarosan megtanulják használni a lélegeztetőgépeket. Ha szükség is lesz a gépi lélegeztetésre, reményeink szerint rövid időről van szó. A készülék életmentő lehet akut légzési elégtelenségnél, de napokig, hetekig biztosan nem mi lélegeztetünk valakit, akinek erre szüksége van, hanem kórházba kerül.

Volt egyébként koronavírus-fertőzés az intézményükben?

Eddig egyetlen lakónk sem volt érintett a COVID–19- ben. A közelmúltban pozitív lett az egyik ápolónk tesztje, de a kontaktkutatás során tesztelt munkatársak és bentlakók mind negatívak. Persze ez a helyzet figyelmeztetés, hogy komolyan kell vennünk a járványt. Intézményvezetőként úgy gondolom, sokat tehetünk a bentlakók megvédéséért azzal, ha a személyzet használja a védőfelszereléseket. Nincs tökéletes védelem, de mindent meg kell tennünk, ami emberileg lehetséges. Imádkozom is az intézményben élő idősekért.

Vári Zoltán Fotó: archívum

Ha tudjuk, hogy megtettük, ami rajtunk múlt, akkor reménykedhetünk Isten kegyelmében. Minden szakmai igyekezetünk sem jelent százszázalékos biztonságot, de Isten kegyelme mindig garancia az életünkben. Ha ezt sikerül elfogadnunk, megnyugvást kaphatunk ebben a nehéz időszakban.

Látogatási és kijárási tilalom van az idősotthonokban. Azonban Nyíregyházán különleges módot találtak arra, hogy mégis találkozhassanak a bentlakók és a hozzátartozók. Hogyan működik ez?

Kapcsolattartási pontot hoztunk létre, amely az utcáról könynyen megközelíthető: a látogatók egy külső ajtón keresztül léphetnek egy üvegfallal légmentesen kettéválasztott helyiségbe. A túloldalon ott lehetnek a bentlakó időseink. Így látják, mikrofon és hangfal segítségével pedig hallják is egymást, még ha elmarad is most az érintés. Ez népszerű kezdeményezésünk lett, mert mégiscsak lehetőséget teremt a biztonságos személyes találkozásra.

ISTENHEZ FORDULNAK

Vári Zoltán szerint nem elég elkerülni a betegséget, az elszigeteltséget is oldani kell. A Szivárványban van mentálhigiénés csoportjuk, és intézményi lelkész is segít ebben a lakóknak. – Azt vettük észre, hogy most még inkább odafordulnak Istenhez az időseink, jobban igénylik a kiscsoportos beszélgetéseket is – mondja az intézményvezető.