Épül Budapest legújabb református temploma

Akár már egy év múlva elkészülhet Budapest legújabb református temploma. A rákoskerti lelki hajlékot a Rákoscsabai Református Egyházközség építi, remélve, hogy előbb-utóbb önálló gyülekezet formálódhat köré. A templom Makovecz Imre Kossuth-díjas építész tervei alapján készül. A részletekről Sarkadi Zsoltot, a rákoscsabai gyülekezet főgondnokát kérdeztük.


Hogy áll most az építkezés, mikorra készül el a templom?

Az altemplom és a templom is szerkezetkész állapotban van. A torony egyharmada elkészült, az időjáráson múlik, hogyan folyhatnak a munkálatok. A jellegzetes, fából készülő Makovecz-kupola szerkezete szintén készen van. Az épület kétszáz férőhelyes lesz. Egyedi, fából készült padokkal és berendezésekkel töltik majd meg. A telek hátsó részében szolgálati lakás és irodák lesznek, ezek alapjait a napokban kezdik el ásni. A templom minőségi alapanyagokból épül, egy-másfél éven belül elkészülhet. A kivitelezők munkájával meg vagyunk elégedve – ez fontos, mert nem húsz-harminc, hanem több száz évre tervezünk Rákoskerten. Bízunk benne, hogy fejlődő, növekvő gyülekezetnek ad majd otthont a hajlék.

Sarkadi Zsolt Fotó: Kalocsai Richárd

Ezt követően kezdődött a tervezési folyamat. Makovecz Imre megrajzolta a terveket. 2009-ben tették le az alapkövet, az ünnepélyen még a tervező is ott lehetett. Az építkezést forráshiány miatt csak 2019 nyarán tudták elkezdeni. Végül a Makovecz Alapítvány segítségével, helyi és egyházi forrásból, valamint a 2019 végén kapott, egymilliárd forintos központi költségvetési támogatásból épülhet fel a templom.

Cél a jogi értelemben vett függetlenedés, tehát egy új anyaegyházközség létrehozása?

A rákoskertiek most a Budapest-Rákoscsabai Református Egyházközséghez tartoznak, a gyülekezeten belül tizenöt-húsz százalékra tehető az arányuk. Csak a statisztika növelése miatt nem akarjuk őket itt tartani. Igen, hosszú távon abban bízunk, hogy önálló egyházközséggé növekednek.

Amikor még csak álmodtak az építkezésről, ökumenikus templomterv is szóba került.

Rendszeres ima- és böjtlánc előzte meg a templomépítést – ez most is tart. A többi felekezet az évek alatt kihátrált az építkezésből, kizárólag a rákoscsabai református gyülekezet maradt meg, így a templom református lesz, de ökumenikus nyitottsággal fogadjuk az érdeklődőket.

Ráadásul az altemplomban ökumenikus – kétezer urnát befogadni képes – urnatemetőt is kialakítunk. Itt bár melyik keresztyén felekezet szertartása szerint tudnak majd temetni.

A templomban emlékhelyet szeretnének kialakítani a légi katasztrófák áldozatainak. Miért?

A templom dombtetőn áll, ahonnan közvetlen rálátás van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre. Tiszta időben szabad szemmel is láthatók a kifutók, a váróterem, a repülőgépek. Ez adta az ötletet, hogy emléktáblát avassunk az alagsorban azok emlékére, akik légi katasztrófában veszítették el életüket, és szeretteik nem tudták eltemetni földi maradványaikat. Nekik szeretnénk helyet biztosítani, ahol emlékezhetnek, leróhatják kegyeletüket.

A TEMPLOMÉPÍTÉS KRÓNIKÁJA

A rákoskerti építkezés ötlete már 1933-ban felmerült. Akkor a területet eredeti tulajdonosa felparcellázta és értékesítette. A dombtetőn jelöltek ki és ajánlottak fel templomépítésre helyet. A telket később államosították, majd az önkormányzaté lett, végül ők is felajánlották. Először a rendszerváltás után, 1994-ben vetődött fel az ökumenikus templom lehetősége, az első lépések mégis csak 2004-ben indultak, ekkor jött létre a Rákoskerti Templom Alapítvány.